Félidőben
A maturálók lassan végére érnek az írásbeli vizsgáknak, ezen a héten például a kémia, a földrajz és a számítástechnika érettségik zajlanak. Egy kis szusszanás után következik a szóbeli, június elején a középszintű, huszadika után az emelt szintű vizsgákkal. Ezután már csak várniuk kell: a ponthatárokat ugyanis csak július végén állapítják meg, ekkor derül ki, ki hova járhat szeptembertől. Aki nem vettek fel sehova, még mindig nekifuthat az augusztusi pótfelvételinek.
Emelt szint az elitegyetemekre
A diákok saját maguk választhatnak, hogy a viszonylag könnyebb, középszintű érettségit írják, vagy a nehezebb emelt szintű feladatokat, amelyekért viszont hét pluszpont jár, így nagyobb bejutási eséllyel indulnak a népszerű szakokon. A hazai élbolyba tartozó győri Révai Gimnáziumban jóval többen választották az emelt szintet egyes tárgyakból: matematikából 25 százalékkal többen, mint 2005-ben, de sokan történelemből és biológiából is megpróbálták a nehezebb vizsgát.
A diákok általában azt a hüvelykujj-szabályt követik, hogy a középszint elég a főiskolára vagy egy gyengébb egyetem alapképzésére, míg az emelt szintet az erősebb egyetemekre felvételizők vállalják be.
A kombinatív gyerekek is sikeresek
A győri gimnáziumigazgató szerint az idei vizsgák nem voltak nehezebbek a tavalyinál, de a korábbi rendszerűnél sem. „A szorgalmas gyerekek mindkét rendszerben jók – mondta Horváth Péter – De azoknak is jók lettek az eredményeik, akik lustábbak – általában a fiúk – viszont jó a gondolkodási, kombinációs képességük.”
A tanár matematika feladatsorokat javított, véleménye szerint a középszintű egyszerű volt, de az emelt szinten voltak olyan feladatok, amelyek a témák kombinációjára épültek. Mindehhez pedig értelmezni kellett a szöveges feladatokat.” A matematikát Dobos Nikolett, a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola diákja is könnyűnek találta, a magyarrral viszont akadtak gondjai. „Sem Márai Sándort, sem Vajda Jánost nem tanultuk órán, Juhász Gyulával is alig foglalkoztunk.” A három szerző közül pedig kötelező volt választani egyet, és elemezni a megadott művet.
A szándék jó, még ki kell forrnia
A tavaly bevezetett kétszintű érettségi-felvételi vizsga többéves reformfolyamat eredménye. Az új rendszerben először tavaly maturálóknak nem csak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy történelemből van írásbeli, hanem a megváltozott követelményrendszerhez is. A lexikális tudással szemben a képességekre, önálló gondolkodásra került a hangsúly. A reformot ellenzők egyik érve, hogy túl nehéz lesz a vizsga, nem állta meg a helyét, nemhogy nőtt, hanem csökkent a bukások száma. Az sem bizonyosodott be, hogy különösen nehezek lettek volna a feladatok, az érettségi átlaga ugyanis 2005-ben 3,66 volt, a 2001-2003-as átlag pedig 3,5. A harmadik kritika, ami a rendszert érte, az Alkotmánybíróságig jutott: a pontszerzési kiskapuk kihasználásával előnybe kerülhettek a régebben érettségizők, úgy, hogy kockázat nálkül vághattak neki a – legalább közepes eredmény esteén – hét pluszpontot érő emelt szintű érettséginek.
Gyermekbetegségei még mindig vannak a rendszernek. „Például még nem elég jók a feladatok, és túl engedékenyek a javítási útmutatók is” – mondta Horváth Péter. Az igazgató hozzátette, a feladatokban voltak olyan részpontszámok, amiket értelmetlen megadni, mert nem valódi tudást takarnak. A rendszer másik gyenge pontja a szóbeli vizsga, itt ugyanis nem lehet kiküszöbölni az emberi tényezőt. A háromtagú bizottságok értékelésében biztos, hogy lesznek eltérések, olyan sztenderdizált biztosan nem lehet, mint amikor az egyetemeken felvételiztek a diákok. „A szándék jó, de még ki kell forrnia az új rendszernek” – összegzett Horváth Péter. Hozzátette, a gyakorlati lebonyolításban még sok változtatásra van szükség.
