A Brugel nevű agytröszt szakértői szerint az Európai Uniónak egy úgynevezett kékkártyarendszer révén kellene magához csábítania a magasan képzett munkavállalókat, akik aztán az unió egész területén dolgozhatnának.
A magasan képzetteknek szabad az út
A Bruegel nevű agytröszt tanulmánya azt javasolja, hogy az unión belüli munkavállalási korlátok feloldását képzettséghez kösse az a nyolc tagállam, amelyik még 2006 májusában is úgy döntött, hogy csak fokozatosan vagy egyáltalán nem nyitja meg munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó kelet-európai tagállamok munkavállalói előtt. A szervezet támogatja azt az elképzelést, hogy a régi tagországok úgymond teljes mobilitást tegyenek lehetővé a magasan képzett munkavállalók számára, ugyanakkor az alacsonyabb képzettségűek körében a korlátozások feloldását némiképp kitolná, kiemelve egyúttal, hogy a gazdasági migrációs politikát a bevándorlók szakképzettségének szintjéhez kellene igazítani.
Minderre az EU gazdaságának fellendítéséért van szükség az agytröszt munkatársai szerint, akik úgynevezett kékkártyarendszer bevezetését látják megoldásnak. Az egyetemi végzettségűeknek automatikusan járna egy kékkártya, amely hozzáférést biztosítana a teljes uniós munkaerőpiachoz.
Van már rá példa
A Bruegel az ausztrál, a kanadai és a svájci gyakorlatot hozta fel példának az uniónak tett javaslatában. Ezek az országok ugyanis támogatják a szakképzett migránsok beáramlását. Az unió bővítésekor a legfontosabb téma az olcsó keleti munkaerőtől való félelem volt, miközben az Európai Bizottság jelentése szerint is sokkal súlyosabb probléma lehet, hogy a kelet-közép-európaiaknak az EU agyelszívását kell elszenvedniük. Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy hány diplomás hagyta el Magyarországot, annyi bizonyos, hogy nem az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők áramlottak ki tömegesen. A diplomások távozása azonban a magyar gazdaságot érinti hátrányosan.
Miért őket?
A szervezet a magasan képzett munkavállalókkal szembeni korlátozások okaként a bérek alakulását hozta fel. Az alacsony képzettségű munkások foglalkoztatása ugyanis lenyomhatja a béreket, és ezzel tovább nőhetnek a fizetések közötti különbségek. Ez be is igazolódott Nagy-Britanniában, ahol 2004 májusa óta dolgozhatnak szabadon a kelet-európai munkavállalók, és ugyan az elemzések szinte csak pozitív hatásról számolnak be, egyetlen negatívumként a bérek csökkenését említik. Azokban az ágazatokban ugyanis, ahol főként kelet-európaiakat alkalmaznak, csökkent az átlagbér a kimutatások szerint. A Bruegel munkatársai azt is kiemelték, hogy a szakképzelten migráns dolgozók gyakran fizetésük tetemes részét haza is utalják. Emlékeztettek arra is, hogy míg az EU-ban az alacsony képzettségű bevándorlók körében 10 százalékos a munkanélküliség, addig a magasan képzettek körében ez az arány csak 5 százalékra rúg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
