A magyar fiatalok nem állják meg az ismeretek alkalmazása terén a helyüket nemzetközi összehasonlításban – mondta Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes-államtitkára. Ez volt a fő oka annak, hogy új szemléletű és tartalmú „kimeneti szabályozást” kellett kidolgozni.
Forradalmi újítások
Az új vizsgarendszerben tartalmi szempontból az a legfőbb újdonság, hogy az addig egyeduralkodó lexikális ismeretek mellett most nagy hangsúlyt kapnak a készségek, képességek. A másik forradalmi változás – emelte ki az államtitkár –, hogy a reform révén megszűnik a korábbi “kettős vizsgázás”, vagyis a felsőoktatási intézmények felvételi rangsoraikat az érettségi vizsgákon elért eredmények és az iskolai teljesítmények alapján állítják fel. Tehát megszűnt az a korábbi a gyakorlat, hogy a felsőoktatás szabja meg a közoktatásnak, hogy mire készítse fel a gyerekeket.
A tantárgyankénti érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak, és az egyes iskolatípusokban ugyanazok. A különböző középiskolákban adott egyforma érettségi minősítések a lehető legnagyobb mértékben ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében.
Szakmai okok
Sipos János véleménye szerint az érettségi körüli korábbi viták nem kormány-ellenzék viták voltak, hiszen az új rendszer érettségi követelményei 2002-ben már készen voltak. Ezeket tesztelés után korrigálták – csökkentették a lexikális ismeretek arányát – és így született meg a mai követelményrendszer. Mint mondta, szakmai oldalról a rendszert általában igenis támogatták. Álságos vitának tartja viszont, hogy sokan a lexikális ismeretek követelményének teljes eltűnésével riogatnak, már csak azért is, mert nem lehet készségeket, képességeket fejleszteni lexikális ismeretek nélkül. A lényeg az, hogy képesek legyenek a diákok az önálló tanulásra.
A képességek, készségek fejlesztését különösen indokolttá teszik azok a nemzetközi és hazai oktatáskutatások, amelyek kimutatták, hogy a magyar 15 évesek közel fele nem érti, amit olvas. Nem véletlen, hogy a magyar érettségin külön olvasás-szövegértés feladatokat is meg kell oldaniuk a maturálóknak, sőt, tette hozzá Sipos János, más tantárgyak esetében is vizsgálják az olvasásértést.
Tavalyi tapasztalatok
A tavalyi érettségi előtt különböző előzetes véleményeket lehetett hallani az új rendszerről, van aki úgy gondolta, túl könnyű, van aki szerint túl nehéz lesz. A tavalyi vizsgák után viszont kiderült, hogy nincs jelentős különbség e tekintetben: egy egészen kicsit sikerültek jobban a vizsgák. Azt lehet mondani, hogy szakmailag kiállta a próbát, teljesíthető követelményeket támaszt a végzős diákok elé. Sipos János elmondása szerint a rendszert folyamatosan elemzik, de idén nincs változás a tavalyi követelményekhez képest. Mint mondta, nem is lehet, hiszen azok a diákok, akik most érettségiznek, már évek óta erre a követelményrendszerre készülnek.
Idén egyébként már könnyebb helyzetben vannak az iskolák, diákok, szülők, hiszen pontosan ismertek a tavalyi év beiskolázási statisztikái, s ennek fényében választhattak a diákok például az emelt szint és a középszint között. Lehet tudni, melyek azok az egyetemek, szakok, ahová elengedhetetlen az emelt szint, és lehet tudni, hogy hová nem szükséges. (Tavaly egyébként az ELTE-re bekerült diákok 44 százalékának nem kellett emelt szintű vizsga.) Sipos János elmondta, hogy apróbb helyi kellemetlenségektől eltekintve eddig rendben zajlanak az érettségi vizsgák.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
