Az idei év első negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 885 ezer, a munkanélkülieké 324 ezer fő volt, ami 7,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Alcsony foglalkoztatottság
A 2006. január–márciusi időszakban a 15–74 éves népesség 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 3 millió 885 ezres foglalkoztatotti létszám közel 15 ezer fővel volt több, mint egy évvel. Ez a szám azonban még így is nagyon elmarad a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott Nemzeti Akcióprogram céljától. E szerint magyarországi foglalkoztatási rátát 2006 végére 59 százalékra kellene feltornászni, ami további 4,5 százalékos javulást feltételezne. 2000 óta azonban gyakorlatilag stagnál a foglalkoztatottság szintje hazánkban.
Növekvő munkanélküliség
A KSH összesítésének értelmében a munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 324 ezer fő volt, 26 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkanélküliségi ráta 7,7 százalékra mérséklődött a februárban jelentett 7,8 százalékhoz képest. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő februárban: EU-15: 8,0 százalék, EU-25: 8,8 százalék, Magyarország: 7,9 százalék.) A munkanélküliséget tekintve azonban még így is az uniós átlag alatt maradunk. A magyar munkaügyi szakemberek szerint egyébként elsősorban a gazdaságilag aktívak számát kell növelni hazánkban, mivel Magyarországon a munkaképes korú lakosság 40 százaléka nem dolgozik, de nem is munkanélküli. Ezért az elmúlt időszakban a szaktárca elsődleges célja az volt, hogy legalább a munkanélküliként “aktivizálódjanak” az inaktívak. Az embereken csak akkor tudunk segíteni, ha legalább valamilyen formában bekerülnek a rendszerbe, hiszen akkor látjuk, hogy mi a problémájuk – hangzott el Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertől több fórumon is. A szaktárca által indított programok, a munkanélküli ellát rendszer átalakítása is azt szolgálja, hogy érdekeletté tegyék az embereket az álláskeresésben, aminek első fázisa a munkanélküliként történő regisztráció lehet.
A KSH kimutatása szerint a munkanélküliek 44,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez szinte megegyezik a tavalyi első negyedévivel. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónapnak felelt meg.
Aggasztó jelenség
Az alacsony gazdasági aktivitás mellett a fiatalok munkanélküliségének kiugróan magas mértéke jelentheti a közeljövőben a munkaerőpiac másik jelentős problémáját, csak úgy, mint a nyugat-európai országokban. A KSH kimutatása szerint a 15–24 éves korcsoport munkanélküliségi rátája 19,0 százalék volt, hasonló az előző év azonos időszakában mérttel. 2004 vége óta folyamatosan nő körükben a munkanélküliség az akkori 14 százalékról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
