Pénzügy

A politikust is képezni kell

Az állami intézmények mellett már két magánintézmény képez politikusokat. Az ilyen iskolákban végzettek nem feltétlenül képviselők lesznek, de ez a pálya sem kizárt. A lényeg az, hogy egy területen szakemberek legyenek.

Hol mennyi?

Az állami intézményekben viszonylag olcsó, Pécsett 95 ezer, az ELTE-n és a Századvég Politikai Iskolában 130 ezer a félévenkénti költségtérítés – mindez négy féléven keresztül. Ennél borsosabb árat fizet az, aki a Delta PI-t választja, ott ugyanis az egyéves tanfolyam díja 1.950.000 forint, igaz, ez tartalmazza a bentlakásos tréningek teljes díját is.

“Szeretném, ha meghonosodna a gondolat, hogy a politika is munka” – válaszolta Hann Péter arra a kérdésre, miért indítottak politkai szakértőket képző iskolát. A Delta Politikai Iskola (Delta PI) vezetőjéhez hasonlóan vélekedik a többi, hasonló területen képző szervezet is. „A politikai élet professzionalizálódása mindinkább megköveteli a felkészült szakértőket” – mondta a FigyelőNetnek Gazdik Gyula. Az iskolák állást nem ígérnek a képzés elvégzése után, de szerintük hiány van felkészült politikusokból. Az ELTE Társadalomtudományi Karán induló politikai szakértőképzés vezetője hozzátette, évekig az volt a tendencia, hogy sok más területről érkező szakember akart politikussá válni, míg a politikusok más szakmák kérdéseiben is jártasnak érezték magukat. Mára azonban ez a tendencia változóban van: a politika egy önálló szakterület.

A magánintézmények kapósabbak

Állami és magánintézményekben is meghirdettek politikai szakértőképzést, több-kevesebb sikerrel. A Századvég Politikai Iskola például 1991 óta létezik, és mára több száz végzettel büszkélkedhet, 1994 óta pedig együttműködik a Közgázzal, mai nevén a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A Demos Alapítvány által fenntartott Delta PI első évfolyama februárban indult, harminchárom fővel, hasonlóan a Századvég-iskolához.

Nem sikerült viszont betölteni a minimális 20 fős keretszámot sem az ELTE-nek, sem a Pécsi Tudományegyetemnek, pedig itt a negyed-ötödévesek is jelentkezhettek. Mindkét helyen diplomára épülve, szakirányú továbbképzésként indítanák a szakot, ez azonban 20-25 fő alatt nem rentábilis.

Másra helyezik a hangsúlyt

Politikai szakértő elnevezés alatt a BCE-Századvég két szakirányt is felkínál: választani lehet a közpolitika és a politikai kommunikáció között. A Delta PI-ben a vezetők képzésére helyezik a hangsúlyt. „Projektszemléletű, megoldásorientált politikusokból hiány van” – fejtette ki Hann Péter. Hozzátette, nem feltétlenül „all-round” politikusokra van szükség, hanem olyanokra, akik valamilyen területen szakmai munkát végeznek. Politikával foglalkozó egyetemi szakok máshol is akadnak: az egyetemi szintű politológia szak hároméves, bachelorszintű képzéssé alakult, a tervezett mesterképzési szakok között azonban szerepel – a politikai szakértő mellett – a politikatudomány, az Európa-politika, vagy éppen a kisebbségpolitika is.

Gyakorlat mindenhol van

A szakirányú továbbképzések jellemzője, hogy inkább a gyakorlatra fekteti a hangsúlyt. „Kisebb az elméleti alapozó témák súlya, a képzés több mint fele gyakorlati tárgyakból áll” – mondta Gazdik Gyula. A parlamenti munka sajátosságai mellett szerepel például a politikai döntéshozatal és -tervezés, a lobbizás és konfliktusmenedzsment, a politikai kommunikáció és a politikai közvéleménykutatás is. Az oktatott tárgyak hasonlók mindegyik iskolában, bár akadnak eltérések.

„A Budapesti Corvinus Egyetemen a szakirányok miatt változnak a tárgyak, Pécsett pedig több az Európai Unióval foglalkozó tantárgy” – tette hozzá az ELTE docense.
„Csak részben valósul meg nálunk, hogy a tanár tanít, a diák tanul” – mondta Hann Péter. Az elméleti rész a Delta PI-ben is fele a képzésnek, de ekkor is a szituációkra, a vélemények ütköztetésére helyezik a hangsúlyt. A három részből álló képzés része a képességfejlesztés is, ilyenkor motivációs és például önismereti technikákat tanulnak a diákok. Az egyéves iskola második része pedig projektmunka, ekkor a diákoknak el kell mélyedni egy-egy terület adott feladatában.

A gyakorlati képzés az egyetemeken is kötelező, ezek egy részét az intézményben teljesíthetik a hallgatók, de részt vesznek majd parlamenti bizottságok, közintézmények munkájában is. Erre azért is van szükség, mert nem minden jelentkező érkezik politikai területről. A Delta PI első évfolyamán a jelentkezők egy-egy harmada minisztériumoktól és önkormányzatoktól érkezett, harmadunk azonban valamilyen forprofit cégnél dolgozik, bár van kapcsolata a politikával. Gazdik Gyula szerint nem árt, ha a jelentkezőnek van előképzettsége, de szívesen fogadják a „civileket” is.

A szakértő szakért, a politikus politizál

„Nem ígérünk állást, de nagy szükség van ilyen emberekre” – jelentette ki Hann Péter. Hozzátette, hiány van a felkészült, megoldásorientált szakemberekből. „Olyanokat képzünk, akik szakértelmet igénylő közpolitikai munkát lesznek képesek ellátni” – tette hozzá.

Elhelyezkedni számtalan teületen tudnak majd a végzettek. „Képviselők szakértői stábjában, politikai pártoknál, államigazgatásban, önkormányzatoknál vagy civilszervezeteknél is kaphatnak munkát” – mondta az ELTE oktatója. Szerinte a szakértők képzését zömmel a felsőoktatási intézményeknek kell biztosítaniuk. „Az egyetemek jóval sokrétűbb képzést tudnak nyújtani” – tette hozzá.

„Bizonyos településméret felett nem engednék olyan embert jelöltnek, akinek nincs hasonló végzettsége” – mondta Varjú László a FigyelőNetnek. A szocialista képviselő, aki a Századvég képzését végezte el, elmondta, szükség van általános politikai alapismeretekre a képviselői pályához, amit a politikai szakértőképzéseken meg lehet tanulni. A képviselő hozzátette, a szakértőkre mindig szükség lesz, a frakcióban például gyakornoki rendszer működik. „Végzős egyetemisták vannak nálunk több területről” – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik