Az elmúlt tizenöt évben Közép-Európa volt a külföldi megbízások első számú célpontja, napjainkban Kína vált a gazdaság és kereskedelem új, hatalmas fejlődési potenciállal rendelkező központjává, így a külföldi munkaerő számára Kína vált a legfontosabb célországgá – derült ki a Globális Mobilitási Intézet (Institute for Global Mobility, IGM) „Stratégiai tendenciák a globális mobilitás terén” című tanulmányából. A közép-európai vezetőknek is fel kell készülniük arra, hogy időszakosan Kínában dolgozzanak.
„Az üzleti világot napjainkban teljes mértékben a globalizáció határozza meg. Egy második ipari aranyláz korát éljük, azzal a különbséggel, hogy ez most a nyugat helyett kelet felé irányul ” – foglalta össze Brian Friedman, az IGM elnöke. A közép-európai szakembereknek is egyre inkább kalkulálniuk kell a távol-keleti kiküldetésekkel. „Érdekes látni, hogy egyre több vállalat a fejlődő piacokon tapasztalatokat szerzett nyugati szakemberek mellett közép-európai üzletágaikhoz olyan közép-európaiakat keres, akik szívesen költöznének Kínába” – mondta Hadas Ildikó, a hazai Ernst & Young Human Capital szolgáltatási csoportjának vezető partnere.
A külföldiek munkájának jellege is gyorsan változik. Elsősorban a rövid üzleti látogatások és a rendszeres ingázók száma nő, míg a hagyományos, átlagosan 3-5 éves megbízások száma várhatóan stagnálni fog. A rövid távú megbízással dolgozók növekvő száma nem kerülte el a különböző nemzeti adóhatóságok figyelmét sem, amelyek egyre kiemeltebb kérdésként kezelik a jelenséget. A vállalatok számára szintén ez a fajta megbízás, illetve az ad hoc alapon külföldön dolgozók nyilvántartása okoz fejtörést. „Valószínűleg a dolgozók országok közötti mozgásának nyomon követése jelenti a legnagyobb fejfájást a külföldi munkaerőért felelős vezetők számára. Szinte lehetetlenség, hogy egy vállalat folyamatosan tájékozott legyen valamennyi munkatársa pillanatnyi hollétéről” – véli Hadas Ildikó.
A felmérésből az is kiderül, hogy a külföldi munkavállalók stratégiai jelentősége és a hozzájuk kapcsolódó üzleti kiadások ellenére a munkáltatók 40 százaléka nem rendelkezik a külföldi munkaerő sikerének mérésére alkalmas pénzügyi értékelési módszerrel. Ráadásul a külföldi kiküldetésből hazatérők jelentős része nem marad az adott cégnél: a felmérésben szereplő vállalkozások többsége arra számít, hogy több mint 20 százalékuk a hazatéréstől számított két éven belül elhagyja a vállalatot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
