Pénzügy

Nőként nehezebb

Másodrendűként kezelik a munkaerőpiacon a magyar nőket. Pusztai Erzsébet MDF-es politikus példákat talált.

Egy pályakezdő jogásztól minden felvételi beszélgetésnél azt kérdezték, hogy akar-e gyereket. Egy helyen meg is mondták neki, hogy ha komolyan gondolja az ügyvédséget, le kell mondani a gyerekvállalásról. Pusztai Erzsébet szerint néha még azt is megkérdezik, hogy szed-e fogamzásgátlót.

Egy másik esetben egy kisgyermekes anyuka kapott fegyelmit azért, mert nem volt hajlandó túlórázni. Megfellebbezte a fegyelmit, de a munkaadó még másodfokra is elment, miután az eljárásban nem neki adtak igazat.

Az MDF szakpolitikusa szerint az Egyenlő Bánásmód Hivatalának erőteljesen fel kellene lépnie az ilyen esetek ellen. Egy másik nő belelátott a munkaadójánál tervezett fizetésemelések listájába. Ebben megdöbbenve látta, hogy a nők átlagosan 5-10 százalékkal kevesebb emelést kaptak, mint a férfiak. Sőt, az előléptetések között csak férfiak neve szerepelt.

Pusztai szerint az EBH törvényi felhatalmazása megvan, de a hivatal pénzügyi forrásai kevesek ahhoz, hogy munkatársai ellenőrizni járhassanak, próbainterjúkon vehessenek részt. A politikus szerint a törvényi feltételek megfelelnek a külföldi normáknak is, de a munkaadókat meg kell ismertetni ezekkel, mert sokszor nem is tudják, hogy egyes kérdésekkel hátrányos helyzetbe hozzák a nőket. Sok esetben pedig a leendő munkavállalók sem tudják, hogy a velük szemben alkalmazott eljárás törvénytelen.

Pusztai Erzsébet azt kérte a hivataltól, hogy dolgozza ki a tiltott kérdések körét, és ezt juttassa el minden munkaadóhoz. Szerinte Nyugat-Európában is hosszú időbe telt, mire az egyenlő bánásmód általánosan elterjedtté vált. A politikus szerint hazánkban is hosszú idő kell ehhez. Hozzátette: a nők nagyobb bevonása a munkaerőpiacon azonnal jelentős gazdasági előnyöket hozna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik