Pénzügy

Álláskeresés ombudsmani védelemmel

Az álláskeresők személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogainak egységes alkalmazása érdekében foglalt állást Dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi ombudsman. A hivatalához érkező, egyre több ilyen jellegű indítvány adott okot az ajánlásra.

Évről-évre több indítvány érkezik hivatalomba, melyekben az állampolgárok a munkahelykereséssel kapcsolatos negatív tapasztalataikról számolnak be – olvasható dr. Péterfalvi Attilának az álláshirdetésekkel, valamint a magán-munkaközvetítők tevékenységével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlásának indoklásában.

Az ajánlás értelmében az álláshirdetésekben a cégeknek és munkaerő-közvetítőknek fel kell tüntetniük valamilyen elérhetőséget, ahol az álláskeresők további információkat kaphatnak, ha úgy kívánják. Állásfoglalása szerint a munkavállalók személyes adatait csak akkor használhatják fel egy későbbi munkaerő keresés során, ha ahhoz a pályázó hozzájárul. Továbbá az ombudsman ajánlásának értelmében a munkaközvetítők csak a megbízóik számára feltétlen szükséges adatokat adhatják ki a jelöltekről.

Vadhajtás a jeligés hirdetés

Adatvédelmi szempontból az álláshirdetések sajátos fajtájának, vadhajtásának titulálja az ombudsman a jeligével ellátott hirdetéseket, amelyekben nem derül ki a hirdetést feladó személy személyazonossága, vagy a feladó cég kiléte. Így a munkavállaló nem tudja, hogy pontosan hova, kinek küldi az esetenként igencsak terjedelmes listát kitevő személyes adatait tartalmazó jelentkezését, illetve azzal sincs tisztában hogy az adatkezelő milyen célra kívánja felhasználni a továbbiakban. Ennek megfelelően az adatvédelmi biztos ajánlása szerint az álláshirdetésekben a hirdetést feladó személynek meg kell adnia azokat az adatokat, amelyek alapján az érintett felvételiző személy megfelelő tájékoztatást kaphat arról, hogy személyes adatait pontosan kinek is küldi. Meg kell jelölni továbbá azt az elektronikus vagy hagyományos postai címet, illetve telefonszámot, amelyen keresztül az érintett tájékoztatást kérhet arról, hogy a felvételi eljárás milyen stádiumban van, illetőleg annak mi lett az eredménye – írja Dr. Péterfalvi Attila.

Kiss Gabriellának, az Aim to Please személyzeti tanácsadó iroda ügyvezetőjének tapasztalatai szerint kevéssé jellemzőek a jeligés hirdetések. Ilyeneket általában vállalatok használnák, a munkaerő-közvetítőkre ez kevésbé jellemző. Annak azonban oka van, hogy a cégek miért nem fedik fel kilétüket. Ha például egy vállalat új szolgáltatás beindításához keres alkalmazottakat, erről nem feltétlenül akarja informálni versenytársait – mondta el a FigyelőNetnek Kiss Gabriella. A jeligés álláshirdetések másik oka általában az, hogy olyan munkatárs helyére keresnek alkalmazottat, akivel esetleg még nem közölték, hogy tervezik az elbocsátását. Kiss Gabriella tapasztalatai szerint nem jellemző, hogy az adatok felelőtlen kezelése miatt adna fel egy munkáltató jeligés hirdetést. Elmondása szerint gyakran ők is úgy keresnek megbízóiknak munkaerőt, hogy az álláshirdetésben csak a saját cégnevük szerepel, de természetesen a pozícióról tájékoztatják őket.

Továbbra is használt adatok

A felvételi eljárás lezárultával, annak eredményéről tájékoztatni kell az érintett munkavállalót, kérelmére az általa megküldött személyes adatait vissza kell juttatni a részére, azok kezelését pedig meg kell szüntetni – ajánlja az adatvédelmi biztos. A hivatalába érkező beadványok ugyanis arról számolnak be, hogy egyes esetekben a munkaközvetítők az érintett kifejezett kérelme ellenére sem szüntetik meg személyes adataik kezelését, vagy olyan személyeknek is kiadják azt, amelyikhez az érintett nem járult hozzá.

A személyzeti tanácsadó tapasztalatai szerint igen ritka, hogy valaki visszakérje önéletrajzát. Az elmúlt tíz év során mindössze csak pár ilyen eset fordult elő. Ilyenkor nemcsak postai úton küldik vissza az anyagaikat, hanem az adatbázisukból is törölnek minden információt az adott személyről.

Nem mindegy kinek mit

Az adatvédelmi biztos állásfoglalásának értelmében a munkaközvetítők ugyan bekérhetnek széleskörű adatokat az álláskeresőkről, mivel akár több munkáltatóhoz is kiközvetíthetik őket, ugyanakkor azok nem adhatók át teljes körűen. Csak azokat a személyes adatokat továbbíthatják, amelyek a konkrét munkaviszony kapcsán, az alkalmasság megítéléséhez valóban szükségesek. Ennek megvalósítása a gyakorlatban kicsit nehézkes lehet, hiszen vidéken gyakran még mindig nyomtatott és nem elektronikus formában kérik a pályázati anyagot. Elektronikus formában érkező önéletrajzoknál az egyes adatok kitakarása könnyebben megvalósítható lenne, papíralapú pályázatoknál ez az ajánlás jelentősen megnehezítheti a munkaközvetítők életét.

Kiss Gabriella nem tartja szerencsésnek ezt az ajánlást abból a szempontból, hogy bizonyos információk ugyan nem elsődlegesen szükségesek a kiválasztáshoz, mégis nagyon hasznosak lehetnek a végső döntés meghozatalához. Ha például egy bankba keresnek alkalmazottat, nemcsak a bankszektorban szerzett tapasztalatok lehetnek fontosak egy munkáltató számára, hanem más jellegűek is.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik