Pénzügy

Már tudjuk, mi a színlelt szerződés

Elkészült a kritériumrendszer, amely alapján egy munkaviszonyt leplezettnek minősíthetnek az ellenőrök. Alá- és fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege – többek között ezek alapján minősíthetik át a szerződéseket. Az ekho nem oldja meg a színlelt szerződések problémáját.

Csütörtökön hozzák nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium (PM) és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által közösen elkészített munkaügyi irányelvet, amely azokat a pontos kritériumokat tartalmazza, melyek alapján a színlelt szerződéseket rendes munkaviszonnyá minősíthetik a munkaügyi ellenőrök.

Elsődleges és másodlagos szempontok

Az irányelv értelmében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) megfizetése nem elegendő ahhoz, hogy ne minősítsenek át egy kontraktust színleltté. Az adózási forma ugyanis egy jogviszony következménye, az ekho pedig megbízási és vállalkozási szerződéssel végzett munka mellett is választható, vagyis az ekho-fizetés ellenére az ellenőrök munkaügyi bírságot szabhatnak ki.  

Az irányelv értelmében az ellenőrök a jogviszonyt és annak tényleges tartalmát fogják vizsgálni elsődleges és másodlagos szempontokat véve figyelembe. Lapunk tudomása szerint az átminősítés elsődleges szempontjai között a felek közötti alá- és fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege, a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató utasítási joga, a személyes munkavégzés megvalósulása szerepel. A másodlagos szempont például a munkavégzés időtartamának és beosztásának meghatározása, az irányítási és ellenőrzési jog, a munkavégzés helye, az elvégzett munka díjazása, az írásbeliség, a munkáltató eszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása.

Mindezek mellett az eddig megszületett bírósági döntések szintén a vizsgálat alapjául szolgálnak majd. Így például a Legfelsőbb Bíróság könyvelőkre vonatkozó döntése irányadó lesz a munkaügyi ellenőröknek is. A heti egy-két alkalommal, havi 10-20 órában, fix összegért végzett díjazásért megbízási szerződéssel foglalkoztatott könyvelők esetében az alá- és fölérendeltség, valamint a széles körű utasítási jog érvényesülésének híján nem minősíthető színleltnek a kontraktus.

A munkaügyi ellenőrök nemcsak az iratokat, hanem a tényleges munkavégzés körülményeit is vizsgálják majd.

Az ekho nem old meg semmit

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás elnevezésű új adózási formát elméletileg azért hívta életre a kormányzat, hogy felszámolják a Magyarországon igen elterjedt színlelt szerződéseket, amelyekkel rendes munkaviszonyt lepleztek a munkáltatók és munkavállalók, hogy kevesebb adót fizessenek. Hamar kiderült azonban, hogy az ekho csak egy adó, és annak megfizetése még nem oldja meg a színlelt szerződések problémáját: hiába engedi meg a törvény, hogy megbízási és vállalkozói szerződéssel is fizethessen ekhót a foglalkoztató és a dolgozó, ezeket a kontraktusokat még munkaviszonynak minősíthetik a munkaügyi ellenőrök, ha azok rendes munkaviszonyt lepleznek.

A törvény megfogalmazásakor az érintett szakmai szervezetek jogosan féltek attól, hogy az ekho bevállalásával a munkaügyi jogsértés még megmarad, annak minden következményével. E félelmük eloszlatására kérték a szakminisztériumokat, hogy dolgozzanak ki egy pontos kritériumrendszert, amely pontosan meghatározza, hogy mi minősül színlelt szerződésnek. A PM és az FMM hajlandó volt elkészíteni a most megszületett irányelvet, amely már tulajdonképpen eddig is a munkaügyi ellenőrök vizsgálódásainak alapját adta.

Hiába volt a lobbi

Eredetileg az érintett munkaadók lobbijára került be a végleges ekho törvénybe, hogy a vállalkozói és megbízási szerződéssel rendelkező munkavállalók is választhassák az ekhót, mivel csapdának érezték a munkaviszony létesítését tartva attól, hogy később a kormány megváltoztatja az ekho jelenleg kedvező kondícióit.

Hiába engedi meg azonban a törvény, hogy megbízási és vállalkozói szerződéssel dolgozók is választhassák az ekhót, a színlelt szerződések kérdését nem oldja meg a több közteher megfizetése. Ha például csak egyetlenegy kiadónak dolgozó újságíró ekhózik, aki a kiadó munkaeszközét használja, rendelkezésre kell állnia, hiába ekhózik megbízási szerződése mellett, a munkaügyi ellenőr leplezett munkaviszonynak minősítheti foglalkoztatását.

Így a munkaadók hiába lobbiztak a megengedő törvényért, gyakorlatilag mára mindenki az ekho-munkaviszony kombinációt látják az egyetlen járható útnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik