Pénzügy

Mit tehet egy munkanélküli?

Munkanélküliség szempontjából a diplomások vannak a legnehezebb helyzetben – számolt be a munkaügyi kirendeltségtől kapott tájékoztatásról a FigyelőNetnek a munkanélküliek útját végigjáró fiatal diplomás. A munkaügyi kirendeltség munkatársa szerint egy jó szakmunkás könnyebben talál állást.

Még korlátozott ideig segíthet az ESZA

Az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásával és a magyarországi költségvetési keretből az Unió támogatásával megvalósuló „A munkanélküliség megelőzése és kezelése” elnevezésű program. Ennek célja, hogy segítse a be-, illetve visszakerülést a munkaerőpiacra. Ebbe beletartoznak a humánszolgáltatások, amikkel az álláskeresést segítik, illetve a képzésekhez tartozó támogatások, amik új szakképesítéshez jutást segítik, a képzési költség fedezésével, és megélhetési támogatással. Ezen kívül munkáltató által igénybe vehető bértámogatás tartozik még a programhoz: 30 év alatti foglalkoztatott esetén 57 ezer forint, felette 65 ezer forint, diplomások után pedig 90 ezer forintot kaphat a munkáltató, 7 hónapig. A munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nincsen. Az ESZA által nyújtható segítség ügyében a munkaügyi központot kell fölkeresni. A tényleges belépést az igények, elképzelések felmérése előzi meg. Mindezt azonban minél hamarabb érdemes igényelni, mert időbeli korlátai vannak a támogatásnak, és bizonyos idő elteltével már nem él tovább ez a típusú támogatási kedvezmény.

Ami a munkanélkülieken segíthet, az az önbizalom, az ismeretségi kör, illetve a fiatalok esetén a START-program, idősek esetén a próbafoglalkoztatás intézménye, illetve az Európai Szociális Alaptól jövő és egyéb támogatások. A FigyelőNetnek a munkanélküliség megpróbáltatásairól beszámoló fiatal Zsófi újabb tapasztalatokkal és információkkal gazdagodott.

Diplomásoknak a legnehezebb munkát találni

A munkanélküliek közül a diplomások helyezkednek el a legnehezebben. Az Ifjúsági Munkaügyi Központ egyik munkatársa szerint a frissdiplomásoknak átlagosan legalább fél évet kell várnia addig, mire lehetőségük nyílik valahol elhelyezkedni, de van olyan regisztráltjuk is, aki már két éve keres munkát – sikertelenül. Tapasztalataik szerint egy jó szakmunkásképzéssel könnyen el lehet helyezkedni, míg a diplomásoknak egyre nehezebb a helyzete. Nem csak azokban a zártkörű szakmákban, ahova szinte kizárólag ismeretség útján lehet bekerülni, mint például a média, vagy a jog, „mindenből túlképzés van” – mondta a munkatárs. „Egyre több közgazdász regisztrál be hozzánk, de nagyon sok a bölcsész is, mérnökök is keresnek itt állást, sőt, ami korábban sosem fordult elő: orvos is jelentkezett”.

Az irodában főként adminisztrációs jellegű munkákhoz tudják juttatni a diplomásokat, de – mint mondták – nagyon sok bölcsész megy el hamburgert sütni, a megélhetési kényszer miatt. Az iroda munkatársai azt javasolják ügyfeleiknek, hogy próbálkozzanak meg azzal is, hogy képzettségüknél alacsonyabb szintű álláslehetőséget pályáznak meg. Ugyan nagyon sok esetben ilyenkor a válasz annyi, hogy „túlképzettsége miatt ez a munkakör nem felel meg Önnek”, de ilyenkor hangsúlyozni kell, hogy tisztában vagyunk a munkaerő-piaci helyzettel, és szívesen végeznénk ezt a munkát, nem kérnénk több pénzt érte, mint a diplomával nem rendelkező jelentkezők. Legtöbbször ugyanis az a valódi oka a visszautasításnak, hogy félnek, hogy a magasabban képzett személyt több pénzért kellene foglalkoztatni.

Ami fontos: önbizalom és ismerősök

Mivel az álláslehetőségeknek alig 25 százalékát hirdetik meg, így a Munkaügyi Központban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy önbizalmat adjanak ahhoz, hogy ügyfeleik hirdetés nélkül is meg merjék keresni a kívánt cégeket, valamint arra, hogy ha lehet, „erőszakolják ki” a személyes találkozást.

Az Ifjúsági Irodában a személyes tanácsadás során segítenek a motivációs levél és az önéletrajz megírásában is, kaphatunk könyvet, listát a fejvadászcégekről, de a legfontosabb talán az a kis papír, amin a munkáltatók és a munkavállalók álláshely-betöltésre vonatkozó módszereiket rangsorolják:

A tanulságos kis táblázat alapján arra hívják fel a figyelmet: ne szégyelljünk segítséget kérni ismerőstől, rokontól, vagy a szomszéd néni unokahúgától, mert elsősorban így lehet bekerülni kívülről egy céghez, valamint arra, hogy merjük magunktól felkeresni a vállalatokat, mert ami az egyik legtöbbet segíthet: jókor lenni jó helyen. A szerencsén kívül persze fontos faktor a személyes találkozás is, ugyanis egy szimpatikus fellépés, egy személyes élményen alapuló benyomás sokat lendíthet ügyünkön.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik