Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy aki most sikeresen vette a négyéves középiskolát, végig jeles volt, és kitűnően érettségizett, ezzel a teljesítménnyel nem tudott a szakok többségére bekerülni. Tájékoztatása szerint jó néhány olyan szak is van, ahol az emelt szintű érettségi is kevésnek bizonyult, a bejutáshoz további egy-két nyelvvizsga vagy esetleg olimpiai aranyérem kellett.
Előállt az a helyzet, hogy nem a középiskolás teljesítményért járó maximális 120 ponttal, hanem csak a plusz pontokkal lehetett bekerülni az intézményekbe – fűzte hozzá.
Pósán László szerint, míg korábban a felvételi ponthatárok meghatározása az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények kompromisszumán alapult, addig az idén a szaktárca diktált, s nem tekintette partnernek az egyetemeket.
Vidéken Szegedre mennek a legtöbben
Idén a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) vették föl az ELTE után a legtöbb hallgatót – közölte a felsőoktatási intézmény rektora csütörtökön a Tisza parti városban. A felvett hallgatók létszámát tekintve, az Eötvös Loránd Tudományegyetem után, a SZTE a második – mondta Szabó Gábor újságíróknak.
Hozzátette: az egyetem 120 alapszakán és 2300 szakpárján államilag finanszírozott nappali alapképzésen 3552 diák, összesen pedig 7840 hallgató kezdi el az első évet szeptemberben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
