Az ombudsmanhelyettesnek nincs kifogása
Nem állapított meg jogszabályokra visszavezethető, általánosan kimutatható esélyegyenlőtlenséget az idei érettségivel és felvételivel kapcsolatban Takács Albert, az állampolgári jogok országos biztosának általános helyettese. ” Az idei érettségivel és felvételivel kapcsolatban (…) az a véleményem, hogy jogszabályokra visszavezethető, általánosan kimutatható tényleges esélyegyenlőtlenség nem valósult meg” – írta közleményében az ombudsman. Hozzátette: fennmaradt az a tendencia, amely a felvételt nyert hallgatók körében “az adott évben érettségizettek dominanciáját mutatja”. Az érettségi és felvételi rendszer működésével kapcsolatban nincs ok és indok, hogy alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot állapítsak meg – hangsúlyozta.
„Az új rendszer sikeresen vizsgázott” – jelentette ki Magyar Bálint szerdai sajtótájékoztatóján. A felsőoktatási felvételi ponthatárok nyilvánosságra kerülésének másnapján a szakminiszter elmondta, hogy az államilag finanszírozott felsőfokú nappali képzésre több mint 43 ezer diák jutott be, az erre a képzési formára jelentkezettek fele. Idén 150 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, az államilag finanszírozott képzés kerete pedig 62 ezer fő volt.
„Az ellenzék és néhány szülői közösség riogató kampánya kísérte végig a felvételi időszakot” – mondta a miniszter. „Egymásnak ellentmondó híreket is mondtak: egyszer azt, hogy túl nehéz, majd hogy túl könnyű az érettségi”. A felvételi statisztika azonban azt mutatja, hogy tavaly és idén szinte azonos az államilag finanszírozott képzésre felvett régebben érettségizettek aránya, 30,8 és 30,9 százalék.
A bölcsész, az informatikai, a műszaki szakokon felvettek között szinte azonos arányban szerepelnek az idén, iletve a korábban érettségizettek, mint tavaly. A tanító és óvodapedagógiai, az egészségügyi és a természettudományos szakokon pedig csökkent a régen érettségizett, most felvett diákok aránya az idén érettségizettekhez képest. „Az előnyök és a hátrányok kiegyenlítették egymást” – jelentette ki a miniszter. „A továbbtanulásban nem okozott önmagában hátrányt sem az, ha valaki idén érettségizett, sem az, ha korábban” – fűzte hozzá.
A kitűnő sem volt elég
Pokorni Zoltán ezzel szemben úgy vélte, irreálisan magas ponthatárok alakultak ki az idei felvételinél és egy kitűnő középiskolai eredmény, kitűnő, jeles érettségi vizsga sem volt elegendő ahhoz, hogy valaki az általa kívánt ingyenes, államilag finanszírozott képzésre bejuthasson. „Bebizonyosodott véleményem szerint, hogy hiba volt a korábban meghatározott szabályok megváltoztatása, hiba volt engedni, hogy a középszintű érettségi vizsga is kiválthassa a felvételit” – nyilatkozta a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Rádiónak.
Az idei év nagy újítása az volt, hogy az egyetemi, illetve főiskolai felvételit „kiváltotta” az érettségi. A maturálók tantárgyanként választhattak, közép- vagy emelt szinten vizsgáznak-e. A legtöbb egyetem ugyan megelégedett az előbbivel, ám az emelt szintűért sok helyen 7 pluszpont járt. A többletpontok nélkül elérhető maximális pontszám 120 maradt, összesen azonban akár 144 pontja is lehetett egy-egy vizsgázónak a tavalyi 131-gyel szemben – eközben a minimumpont 72 maradt. A nyelvvizsgákért is több pont járt az idén, ezért is lehetett előre sejteni, hogy magasabbak lesznek a ponthatárok. A slágerszakokon ennek megfelelően magas, általában 130 fölött volt a határ, az elitegyetemek jogi, közgazdasági, orvosi vagy kommunikáció szakára szinte csak e felett lehetett bekerülni.
A legnépszerűbb hazai egyetemre, az ELTE-re idén 17 ezren jelentkeztek, s 4300 hallgatót vettek fel. Klinghammer István rektor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke elmondta: magasnak tartja a ponthatárokat, hiszen ha egy kitűnően érettségizett diák nem szerzett pluszpontokat, nem jutott be a slágerszakokra. Az egyetem jogi karán például 135 pont volt a követelmény, ide csak az tudott bekerülni, akinek a 120 pontos maximális teljesítmény mellett volt 15 pluszpontja – ezt például a hét pluszpontot érő emelt szintű érettségivel vagy középfokú nyelvvizsgával sem volt könnyű teljesíteni.
Ki volt előnyben?
A legnagyobb visszhangot korábban az váltotta ki, hogy a régebben érettségizettek előnybe kerülhettek a mostaniakkal szemben, ha eredményes szintemelő vizsgát tettek, és beszámították korábbi eredményeiket. (A 2005-ben vizsgázottaknál a százalékos teljesítményt veszik figyelembe, míg a korábban maturáltak automatikusan a jegyhez tartozó pontsáv felső határához tartozó pontot kapják. A most érettségizetteknél például 28-30 pont között mozoghat egy ötös érettségi, míg a korábban maturáltak egy ötös osztályzatra automatikusan 30 pontot kapnak.) Minderre egy joghézag adott lehetőséget. Több szülői közösség már korábban az oktatási jogok biztosához és az Alkotmánybírósághoz fordult. Utóbbi a kormány alkotmányellenes mulasztását állapította meg a felvételi pontok számításával kapcsolatban, valamint esélyegyenlőtlenséget az idén és a korábban érettségizettek felsőoktatásba kerülésével kapcsolatban. A jogegyenlőség elvét azonban nem sértik a felvételi pontok számítására vonatkozó kormányrendeletek.
Az Alkotmánybíróság arra szólította fel a kormányt, hogy még ebben az évben vizsgálják felül a szabályozást, és alkossák meg az esélyegyenlőséget megfelelő módon biztosító szabályokat. A Fidesz álláspontja ezzel szemben az, hogy az új szabályozást a tanévkezdésre ki kell dolgozni, szerintük csak így biztosítható a következő érettségi-felvételi eljárás botrányoktól mentes lebonyolítása.
Az oktatási miniszter ezenkívül felhatalmazást kapott a kormánytól arra, hogy módosíthassa a keretszámokat, amennyiben az esélyegyenlőség érdekében szükséges. Ilyen célból nem volt szükség beavatkozásra, bár a keretszámok, ahogy minden évben, némileg módosultak. Keretszám-módosításra olyankor van szükség, amikor egy szakra vagy nincs elég jelentkező, vagy a jelentkezők nem érik el az elvárt szintet, de az intézmény is kérhet keretszám-bővítést. „Keretszámokat nem vettünk el, ha volt elég jelentkező” – fogalmazott a szaktárca vezetője. Hozzátette: jogászképzésben, mivel túlkínálat van, 300-zal csökkentették a keretszámot, ezt azonban már korábban tudták az intézmények. Ezzel szemben az ELTE-n 48 diák helyett 83-an vehetnek részt államilag finanszírozott képzésben a nemzetközi tanulmányok szakon.
Roham a Felvi.hu-n
Néhány perccel éjfél előtt kerültek ki a ponthatárok az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapjára, s ekkor kezdték kiküldeni az sms-eket is a jelentkezőknek. Kedden napközben a minisztérium, az OFI és a felsőoktatási intézmények vezetői egyeztettek, közben pedig futott az összes jelentkező eredményét, jelentkezési helyeit és a keretszámokat vizsgáló számítógépes program, mondta el a FigyelőNetnek Roberts Éva. Az OFI tájékoztatási igazgatóhelyettese hozzátette: a honlapon felkészültek a látogatószám növekedésére, pótszerverek is dolgoztak, így nem okozott fennakadást az, hogy éjszaka két és fél óra alatt harmincezren kattintották meg a Felvi.hu-t, reggelre pedig hetvenezerre nőtt a látogatók száma.
Valamennyi szak ponthatára itt megtalálható a FigyelőNet oldalain.
