Kapacitásproblémák
Az OM tervei szerint az államilag finanszírozott keretszámokat a költségtérítéses létszámok „terhére” emelnék meg. Így elkerülhető lenne, hogy az egyetemek és főiskolák kapacitásproblémákkal küszködjenek, vagyis nem kellene az esélyegyenlőség megteremtése miatt több diákot vállalni és mellette a finanszírozási igények miatt a korábbihoz azonos számú költségtérítéses diákot felvenni. Kérdés azonban, hogy az amúgy is egyre inkább eltömegesedő,a minőségi oktatást háttérbe szorító egyetemek és főiskolák nem inkább a kapacitásuk határán működnének-e: a megnövekedett állami normatív támogatás mellett a diákok tandíjait is zsebre tennék.
Miután az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a tavaly érettségizettek az ideiekkel szemben nagyobb esélyekkel indulhattak a felsőoktatási felvételiken, az Oktatási Minisztérium (OM) a keretszámokba való beavatkozás mellett döntött. Az esélyegyenlőtlenséget úgy kívánják kiküszöbölni, hogy az előző években tapasztalt átlagos, a korábban és az adott évben maturáltak arányát alapul véve eldöntik, hogy kell-e bizonyos szakokon növelni a keretszámokat a korábbi arány megőrzéséhez. Ha tehát az egy szakra felvettek között az eredeti keretszámok szerint túlnyomó többségben lennének a tavaly érettségizettek, akkor az Oktatási Minisztérium döntése alapján bővíthető lenne a keretszám annyival, hogy az eddig megszokott arányok helyreálljanak. Az azonos pontszámok sem fogják leegyszerűsíteni az egyetemek és főiskolák dolgát.
A végső felsőoktatási felvételi ponthatárokat július 26-án hozza nyilvánosságra az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda, amelyet a FigyelőNet azonnal közöl!
Most dől el sokak sorsa
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerdán kapta meg a százhetven szakra vonatkozó elsődleges ponthatárokat az Oktatási Minisztériumtól. Ezek alapján öt–hat szak esetében tettek javaslatot keretszámemelésre, amit az oktatási tárcának kell jóváhagynia. Korábban Klinghammer István, az ELTE rektora előzetes becslései szerint ennél jóval több szak esetén számítottak keretszám-módosításra.
A rektor úgy látja, az ELTE-n elsősorban a jogi karon, a pszichológia és a nemzetközi kapcsolatok szakon lesz szükség a keretszám bővítésére. Az elsődleges ponthatár az említett karokon jelenleg 130 pont körül mozog.
Joó Ferenc, a Debreceni Tudományegyetem rektorhelyettese arról tájékoztatott, hogy a debreceni egyetemen valószínűleg a pszichológia szakot fogja érinteni a létszámemelés.
Azonos pontszámok csapdája
Az idei pontszámítási rendszer miatt nagyon sokan azonos pontszámmal várják a bejutást. Így előfordulhat, hogy a határ egypontos leszállítása miatt rögtön többtucat diák bejutna a kívánt szakra, ugyanakkor már csak 20-30 szabad helyet lehetne feltölteni.
A Figyelő úgy értesült, hogy azokon a szakokon, ahol sok a maximumpontos jelentkező, a diákoknak felajánlják a térítéses képzésen való részvételt. Erre vonatkozó információt kaptunk például a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékáni hivatalától is. A tandíjas férőhelyek megemelésére egyébként az intézmények saját hatáskörben jogosultak.
Kérdés, ha egy szakon a meghirdetett helyeket messze meghaladó számú jelentkező ért el maximumpontot, miként dönthető el igazságosan, hogy például 80 azonos teljesítményt produkáló diák közül ki az, aki belefér az államilag finanszírozott 60 fős keretbe, s kinek ajánlják fel a térítéses képzést. „Nem bírálhatjuk felül a rendszert, ugyanakkor mégis valamilyen méltányos megoldást kell találnunk”– hangsúlyozta Klinghammer István. Az ELTE úgy döntött: annak érdekében, hogy elejét vegyék a társadalmi haragnak, minden diákot felvesznek, aki teljesítette a felvételihez szükséges állami követelményszintet, s majd az évközi vizsgák, szemináriumi eredmények és zárthelyi dolgozatok alapján szűrik ki a gyengébb képességűeket. Ám ebben az esetben is nehéz hónapok várnak az intézményekre, az oktatói és infrastrukturális kapacitások ugyanis korlátozottak: a megnövekedett elsőéves hallgatói létszámhoz nem tudnak egyik napról a másikra több szaktárgyi oktatót és előadótermet „varázsolni.”
