A felsőoktatásban részt vevők számtalan, főleg külföldi ösztöndíjat pályázhatnak meg. Ezek annyiban hasonlítanak, hogy valamilyen szakmai, tanulmányi eredményhez kötik a jelentkezést. Ha valaki sikeresen veszi az akadályokat és megkapja a támogatást, lehet, hogy egy-két félévet külföldön tölt mint hallgató az egyik ottani egyetemen, de előfordul, hogy szakmai gyakorlatot finanszíroznak a pályázatkiírók – mint például a mérnökhallgatókra specializálódott Iasec. Gyakorló szakemberek szerint a szuperegyetemisták, vagyis azok a diákok, akik az egyetemeken jól teljesítenek és sikeresek, nem feltétlenül lesznek ugyanilyen sikeresek a munkaerőpiacon is, ahol el is kell adni a tudást, és egyéb képességekre is szükségük lehet.
Pénzbeli és gyakorlati támogatás
Az ösztöndíjak egy csoportja, amikor egy-egy nagyobb cég hirdeti meg a támogatást, akár szakmai gyakorlatot, akár „csak” havi apanázst nyújtva a fiataloknak. Utóbbira példa a General Electric, a GE Foundation ösztöndíjprogramban ugyanis hazai felsőoktatási intézményektől vesznek részt hallgatók 2002 óta, az elmúlt években pedig már Csehország és Lengyelország néhány egyeteméről is érkeznek hallgatók.
A nyertesek három éven keresztül kapnak támogatást – évente 1200 dollárt –, s részt vesznek regionális szemináriumokon is, ahol többek között a cég magyarországi vezetői tartanak előadásokat világgazdasági kérdésekről, illetve a GE különféle tevékenységéről. Akár arra is van lehetőségük, hogy egy napon át „árnyékként” kövessék a cég egyik vezetőjét, elkísérve őt minden tárgyalásra és megbeszélésre.
Értelemszerűen a pályázók is olyanok közül kerülnek ki, akik közgazdasági, menedzsment, mérnöki vagy műszaki területen tanulnak az öt kiválasztott magyar egyetem valamelyikén: a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen vagy a Veszprémi Egyetemen.
A jó tanulmányi eredmény azonban kevés ahhoz, hogy valaki elnyerje az ösztöndíjat. A támogatást csak az kaphatja meg, aki a tanulás mellett részt vesz a közösségi életben, aktív tagja egy hallgatói szövetségnek, esetleg maga is szervez valamit. Ezzel valósul meg a magyarra „jó tanuló – jó vezető”-ként fordítható „scholar-leader” program. Másrészt az ösztöndíjasok sem indulnak előnnyel a munkaerőpiacon, a GE-től ugyanis nem kapnak automatikusan állást. Pályázni persze lehet, és dolgoznak is egykori ösztöndíjasok a vállalatnál, de a többség máshol helyezkedik el.
Nem biztos a töretlen siker
A szeminárium programjában szerepelt önéletrajz-írási és álláskeresési tréning is. Rolek Ferenc, a GE hazai HR-vezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy praktikus tanácsokkal segítették a résztvevőket, elmondtak például olyanokat, hogyan viselkedjenek állásinterjún, s hogyan építsék karrierjüket. A szakértő szerint sokan nem tudják megmutatni valódi képességeiket, így szükség van a segítségükre. „Gyakorlati feladatokat is meg kellett oldaniuk a fiataloknak, de segítettünk az önéletrajz elkészítésében is, akár úgy, hogy milyen szavakat használjanak.” – mondta a HR-vezető. „Attól, hogy az egyetemen az elitréteghez tartozik valaki, nem biztos, hogy a munkaerőpiacon is a legjobbak között lesz. Ha valaki karriert akar építeni, meg kell hogy tanulja azt, hogyan konvertálhatja át azt, amit tud, arra, amire szükség van” – tette hozzá.
