Pénzügy

Horrorsztorik a közszférából

admin
admin

2005. 06. 22. 07:01

Miközben a kormányzat kiosztja a Családbarát Munkahely címet, valamint támogatja a munkavállalók elégedettségét előtérbe helyező Legjobb Munkahely-felmérést, a közigazgatási hivatalokban és minisztériumokban dolgozók is hajmeresztő történetekről számolnak be.

Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kormányzat a munkavállalói érdek érvényesítésére: a 100 lépés program első tizenöt lépése a munkaerő-piaci problémák megoldására koncentrált, elsősorban a munkavállalói biztonságot és érdekeket előtérbe helyezve. A 100 lépésen túl a januártól igénybe vehető idősek, pályakezdők és kismamák foglalkoztatása utáni járulékkedvezmény, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) által, a Családbarát Munkahely cím elnyerésére kiírt pályázat is a kormányzat ebbéli szándékai felé mutat. Nem is beszélve azokról, a vezető politikusaink által hangoztatott irányelvekről, miszerint Magyarország versenyképességének egyik legfontosabb eleme a humán erőforrás, hiszen egész Európa a tudásalapú gazdaság megteremtését célozta meg.


Ennek ellenére fejetlenség uralkodik a közigazgatásban is, dolgozói horror-sztorik ugyanúgy akadnak, mint a versenyszférában. Egy fiatal közgazdász például hetekig úgy tudta, hogy ő lesz a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) új osztályvezetője, miután egy többkörös kiválasztási folyamat végén neki ígérték az állást, és meghatározták a munka kezdésének időpontját.


Az egész úgy indult, hogy MTRFH-hoz tartozó Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (ROP IH) februárban feladott álláshirdetést az új osztályvezetői pozíció betöltésére. A kiválasztás során történetünk szereplőjét is behívták felvételi beszélgetésre, amin részt vett a hivatal HR-ese, leendő közvetlen főnöke és az osztály egyik munkatársa. Egy héttel később a HR-es hölgy felhívta az ifjú közgazdászt, és közölte: őt választották ki az állásra, de egyelőre nem tudja betölteni, mivel a pozíció még nem létezik a szervezeti- és működési szabályzat (SzMSz) szerint, de annak módosítását elindították, és amint lesz eredménye, jelentkeznek.


Az „új” munkatárs levelezett leendő főnökével a feladatairól, és várta az értesítést. Végül másfél hónapos türelem után felhívta a HR-est és megkérdezte, sikerült-e módosítani az SZMSZ-t. A hölgy kedvesen válaszolta, még nem sikerült, de ez őt már úgysem érinti, mert meghallgatása után érkeztek még önéletrajzok, és végül mást választottak ki. A fiatal közgazdász azóta már jogászokkal is beszélt, de írásos ígéret híján nem tud perelni. Közigazgatásban dolgozó ismerősei azt javasolják, ne vállalja nyíltan az ügyet, ha még valamikor a közszférában akar dolgozni, mert örökre elvágja magát.

De számos más példa is akad a közigazgatásban dolgozók bizonytalan helyzetére. A köztisztviselők körében egyre terjed a határozott idejű kinevezési forma, sőt újabban előszeretettel foglalkoztatnak megbízási szerződéssel is munkavállalókat. A szerződéseket azonban nem mindig hosszabbítják meg korrekt módon, vagy búcsúznak el a lejárt szerződésű munkavállalótól. A FigyelőNethez eljutott információk szerint például az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban (ICSSZEM) március 31-én számos megbízási szerződés és határozott idejű köztisztviselői kinevezés járt le, ennek ellenére sokan még április 15-én sem tudták, mi lesz a sorsuk. Van, akinek a kontraktusát végül év végéig meghosszabbították, mások még egy év haladékot kaptak, de olyanok is voltak, akiknek távozniuk kellett.

A FigyelőNet megkeresésére az ICSSZEM munkatársai a konkrét példák hiányában számos okot soroltak fel, hogy miért húzódhat el egy szerződés vagy kinevezés meghosszabbítása, esetleg megszűntetése. “Szükség volt-e, van-e arra, hogy a szolgáltatást továbbra is megbízási szerződés vagy határozott idejű közszolgálati jogviszony keretében láttassuk el, vagy a szolgáltatásra egyáltalán nincs szükség – válaszolta kérdésünkre a szociális tárca kommunikációs igazgatója – Lehetséges, hogy a szerződés megkötése elhúzódott, lehet, hogy valaki a határozott idő letelte után tovább dolgozott, mert nem teljesítette, vagy nem megfelelő színvonalon teljesítette a szerződésben foglaltakat.”

A FigyelőNet tudomása szerint egyébként minisztériumokban bevett gyakorlat az ismerősöknek szóló munkahelyteremtés. A személyügyre befutó hívások gyakran utasítást tartalmaznak: hozzanak létre egy új állást, ennyi és ennyi fizetéssel.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.