Visszaélnek a fogyatékosokkal

Hiába van annyi munka, amit otthonról lehetne végezni, ennek ellenére a többségünk csak reménykedik abban, hogy talán lesz munkahelye! – fakadt ki egy férfi egy főként fogyatékossággal élők által látogatott honlapon. Ő maga egy fuvarozó cégnél dolgozik, interneten keresztül keres munkáltatója számára megbízásokat az Európai Unió egész területéről. De ezzel a különböző fogyatékosságokkal élők azon szűk kisebbségébe tartozik, akik képesek valahogy elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Pedig Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetének (MEOSZ OTTI) igazgatója szerint a Magyarországon élő körülbelül 600 ezer fogyatékos ember 70 százaléka munkaképes, de a versenyben rendre alulmaradnak. A becslések szerint csak minden ötödik-hatodik tud közülük elhelyezkedni, ami körülbelül harmada a Nyugat-Európában szokásos aránynak. Derera ezért főleg a nem megfelelő állami ösztönzést okolja.

Régi szabály

Ma Magyarországon minden 20 fő fölötti vállalkozásnál az álláshelyek legalább 5 százalékát fogyatékossággal élő munkavállalóval kell betölteni. Amelyik cég ezt nem teszi meg, annak álláshelyenként évi 137 ezer forint rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. A 20 fősnél nagyobb, s legalább a teljes munkavállalói létszám 60 százalékának megfelelő fogyatékost foglalkoztató úgynevezett célszervezetek fogyatékos munkavállalónként a minimálbér 1,3-3,0-szorosát kapják állami támogatásként (a szorzó a munkavállaló fogyatékosságának mértékétől függ). Ha tehát egy cég például a helyek 10 százalékát tölti meg ilyen munkaerővel, akkor nem kap semmilyen támogatást.
Derera Mihály emlékeztet: a fogyatékossággal élők foglalkoztatására „szakosodott” célszervezetek működését szabályozó törvény 1983-ban született, és nyilvánvalóan nem adaptálható a mai viszonyokra. Ráadásul az is kétséges, hogy valóban a szegregáció-e a megoldás ahelyett, hogy egy szektorsemleges támogatási rendszerrel inkább a „normál” munkaerőpiacon való elhelyezkedést segítenék elő. A másik probléma, hogy a törvényi szabályozás csak a nagyobb vállalkozásokat ösztönzi a fogyatékosok foglalkoztatására, a közigazgatás, a társadalmi és kulturális szervezetek és a kisebb cégek – ahol pedig általában számukra ideálisabb munkakörülményeket találnának, és talán a munkaadók is rugalmasabbak – kiesnek ebből a körből. 

Visszaélés és látszatmunka

Hangos portál Szőke László szerint a vakok és gyengénlátók csak elvétve keresnek munkát álláshirdetések útján, inkább az érdekvédelmi szervezeteik, a munkaügyi központok és személyes ismeretségek révén próbálnak álláshoz jutni. Mindazonáltal értékelendő gesztus, hogy a Jobpilot internetes álláskereső portál működtetői a közelmúltban látássérültek számára is navigálhatóvá tették oldalukat. Buda Szabolcs a Jobpilot ügyvezetője elmondta: az akadálymentesítést az indokolta, hogy az elmúlt években néhányszor megkeresték őket látássérültek azzal, hogy szeretnének oldalukon munkát keresni. A honlapot eddig is igénybe vevő vállalatok pedig ingyen helyezhetik el a vakok által is betölthető állások hangos hirdetéseit a portál új szekciójában.

Ráadásul a meglevő támogatási keret felhasználása is visszaélésekre ad alkalmat. Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra például a „gombügy”: a gödöllői Assisto Kft. távmunkában, minimálbérért gombokat válogattatott szét vak munkavállalókkal, de sokak véleménye szerint ez valójában az állami támogatás bekaszszírozását célzó látszatmunka volt. Az adóhivatal végül vizsgálatot indított a cég ellen, mire annak vezetői eltűntek. Az ilyen ügyek is közrejátszhattak benne, hogy két hónapja a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium állami támogatással való visszaélés gyanújával vizsgálatot indított: meglepőnek találták ugyanis a fogyatékos munkavállalók számának nagy arányú emelkedését egyes célszervezeteknél. Csizmár Gábor szakminiszter egy nyilatkozata szerint a jövőben csak olyan vállalkozások kaphatnak támogatást fogyatékosok foglalkoztatására, amelyek igazi piaci igényeket kielégítő, létező munkahelyeket működtetnek.

Gátló tényező a munkaadók sokszor felvilágosulatlan és akár előítéletes hozzáállása is. Szőke László, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke szerint a legtöbb cégnél egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mivel jár például egy látássérült ember foglalkoztatása. De azt is súlyos problémának tartja, hogy jelenleg a szabályozás nem differenciál a különböző fokban megváltozott munkaképességűek között, a munkáltatónak tehát elemi érdeke, hogy a kevésbé csökkent munkaképességűeket alkalmazza.

Üdítő kivételek

Azért szerencsére kivételek is akadnak: az utóbbi években több kezdeményezés is történt, ami talán a piaci vállalkozások nyitását jelzi. A T-Mobile (akkor még Westel) 1998 óta foglalkoztat mozgássérülteket telefonos ügyfélszolgálatán: jelenleg 15 fő dolgozik náluk, és hamarosan újabb 28 ember képzése kezdődik el, egy, a mozgáskorlátozottak részére Call Center-asszisztensi végzettség megszerzését támogató pályázat keretében. „A program beindításakor az alapvető célunk a fogyatékossággal élők életlehetőségeinek javítása volt, és a döntést azóta sem bántuk meg” – számol be Willing Marianna, a cég ügyfélszolgálati igazgatóhelyettese. Tudakozó szolgáltatásuknál elsősorban mozgássérült kollégákat alkalmaznak, ám természetesen fontos a rátermettség, a munkaköri elvárásoknak való megfelelés is. A társadalmilag felelős vállalati magatartásból pedig egyértelműen profitálnak, hiszen mozgássérült munkatársaik maximálisan elkötelezettek a cég mellett.

A másik „fecske” a Szerencsejáték Rt.: eredeti elképzelésük egy „karitatív sorsjegy” létrehozása volt (a bevétel egy részét fordították volna jótékony célokra), ez azonban a jelen jogszabályi előírások mellett nem megoldható. Ekkor vették fel a kapcsolatot a különféle fogyatékos-szervezetekkel, és 2003 nyara óta már 800 megváltozott munkaképességű árust foglalkoztatnak napi 4-6 órában. „Azt gondoltuk, ha karitatíve nem megy, akkor legalább a foglalkoztatással segítünk” – mondja Somorai László szóvivő, aki szerint esetükben is a társadalmilag felelős vállalati magatartás megteremtése volt az alapvető motiváció.