Fizetés – hol mennyit lehet alkudni?

Bár Magyarországon a munkavállalók döntő többsége még mindig a magasabb bér reményében változtat állást, kevesen tudják, hogy milyen tárgyalási technikák vezethetnek sikerre a felvételi interjú során.

Azoknál a cégeknél, ahol látványosan komoly humánerőforrás munka folyik, ott valószínűbb, hogy van úgynevezett szelekciós szabályzat, amely meghatározza, bizonyos pozíciókhoz milyen kompenzációs csomag jár. Ettől nem nagyon tudnak eltérni a toborzók, és a legtöbb esetben nem is akarnak. Más helyzetekben viszont nagyobb játékterük van az álláskeresőknek.

Mire van lehetőség?

A bértárgyalás általános szabályait tekintve egyszerű a képlet. „A multinacionális cégeknek –a rájuk jellemző magasabb bérek és egyéb juttatások mellett – általában kialakult és eléggé kötött jövedelmi rendszerük van, amelytől eltérni csak nehezen lehet – mondta el a FigyelőNetnek Repka Ágnes, a Trenkwalder-Multiman Kft. munkaerő-közvetítési üzletágvezetője – Sokkal nagyobb a mozgástér a közepes méretű vállalatoknál, ahol egy kialakult, bevezetett bérrendszer hiányában jelentősebb a személyes alku és a tárgyalófelek között kialakult erőviszony kevésbé jelentős. A pályakezdők általában nincsenek jó alkupozícióban, míg a nagy tapasztalattal és kiváló referenciákkal rendelkező vezetők magukra szabott jövedelemcsomagot alkudhatnak ki – különösen pénzügyi, kereskedelmi, vagy valamely speciális területen.”

Az államigazgatásban szintén kötött a bértábla, ám itt is érdemes tájékozódni a törvényi lehetőségekről. A döntő kérdés az, hogy az adott intézmény megadja-e a köztisztviselőnek a törvényben lehetőségként biztosított egyéb juttatásokat, mint például a második diploma megszerzését, a nyelvvizsga után járó bért vagy az egyéb illetménykiegészítést. A központi közigazgatás szervei általában biztosítják ezeket, míg az önkormányzatok csak a szorosan a munkakörhöz kötődő juttatást ismerik el.

Ügyesen alkuldozni

Szakértők szerint a sikeres bértárgyalás a megfelelő felkészülésen múlik, melynek két döntő eleme van: az előzetes tájékozódás a cégről, illetve a bértárgyalás menetének megfelelő alakítása. Az előzetes tájékozódás nem azt jelenti, hogy álszakállban elvegyülünk a vállalati büfében, hanem sokkal inkább a nyílt és
informális információszerzést. „A kiszemelt cégről, a tulajdonosi struktúráról, termékportfolióról, forgalomról például viszonylag könnyű tájékozódni az interneten” – véli Repka Ágnes. „Ennél sokkal nehezebb a fizetési feltételeket kideríteni, hiszen a cégek többsége üzleti titokként kezeli a béreket. Itt általában az segít, ha van olyan ismerős, aki a cégnél vagy legalábbis hasonló szektorban dolgozik. Az álláskereső portálok, internetes fórumok hasznos információszerzési forrást nyújthatnak a fizetések alakulásáról”.

A bértárgyalás egyik fontos szabálya, hogy a jelölt – képességeihez és tapasztalatához mérten – próbáljon reális maradni az elvárt jövedelem mértékével kapcsolatban. Mivel állásváltoztatásnál a felvételiztető is tisztában van azzal, hogy a jelöltek – felelősségi szinttől és tapasztalattól függően – 10-30 százalékos munkabér emelkedést várnak, a jelölt jelenlegi fizetését jó tárgyalási alapnak tekintheti. Ebbe célszerű beleszámítani a béren kívüli juttatásokat is: a jelölt milyen rendszeres és alkalmi juttatásokban részesül mostani munkahelyén, illetve milyen költségeit vállalja át a munkáltató (ruhapénz, utazási hozzájárulás, gépkocsi, étkezési hozzájárulás, stb.). „Mindig a teljes javadalmazási csomagot – bruttó bér és egyéb juttatások -ajánlott alapul venni, de ne mondjunk konkrét összeget az első alkalommal. Inkább egy tól-ig határos verzióban / intervallum formájában célszerű a másik fél elé terjeszteni a fizetési igényünket” – mondja Repka Ágnes. „A bértárgyaláson lehet visszakérdezni, de udvariasan: van-e egyéb juttatás, ha igen, akkor gyorsan ki lehet számolni, hogy körülbelül mennyit kérjünk.”

További fontos elem, hogy a próbaidő alatti fizetés beszámít-e a jövedelembe. „Egyáltalán nem mindegy, hogy próbaidő után automatikusan számíthat-e a jelölt a fizetésemelésre. Ha igen, ebben az esetben az optimálisnál valamivel alacsonyabb összeget is el lehet fogadni, főleg, ha nagyon tetszik a munka” – véli Repka Ágnes.