Pénzügy

Munkaszerződés létesítése – a szó elszáll

admin
admin

2004. 04. 29. 15:10

Új munkahelyünkön minden kérdést tisztáznunk kell a munkaszerződésben, ezzel a későbbi viták elkerülhetők.

Vitába keveredett a vállalatával egy értékesítési szakember, aki a munkavégzéshez kapott céges autóval ment el nyaralni. A vállalat szerint ugyanis az autó magáncélokra nem használható. “A félreértés azért jöhetett létre, mert a munkaszerződésben nem határozták meg egyértelműen, használhatja-e az alkalmazott magáncélokra a kocsit. Pedig elkerülhették volna az összetűzést, ha erre már a szerződéskötéskor gondolnak” – mondja Lőrik Erzsébet ügyvéd. Munkába álláskor azonban többnyire csak két dolog érdekli az embereket: mi a feladat és mennyit fizetnek. Ha ezek megfelelnek, azonnal aláírják a munkaszerződést, majd pár hónap múlva kezdődnek a gondok.

A legfontosabb szabály, hogy a felek írásban állapodjanak meg. A szóban kötött szerződés csak akkor érvényes, ha a munkába állástól kezdve 30 napon belül írásba foglalják.

Csak óvatosan!

Ha elénk teszik a munkaszerződést, ne írjuk alá kapásból. Ellenőriznünk kell, hogy szerepelnek-e benne a kötelező elemek (lásd külön). Próbáljunk elgondolkodni, mi minden lehet fontos a munkánkhoz. Lesz-e szükségünk autóra, laptopra, mobiltelefonra, van-e valamilyen feltételünk a munkaidővel vagy a szabadsággal kapcsolatban? Igyekezzünk minden vitás kérdést előre szabályozni, hiszen utólag nehéz lesz tisztázni. Ha a munka mellett tovább akarunk tanulni, nem árt tanulmányi szerződést is kötni a munkáltatóval, különben nem köteles szabadságot adni a vizsgákra.

A munjkaszerződés

Kötelező elemek
• Írásbeliség
• Felek neve
• Munkavégzés helye
• Munkabér (személyi alapbér)
• Munkakör

Járulékos elemek
• Munkaidő (ha eltérnek a törvényben szabályozottól)
• Ki a munkáltatói jogok gyakorlója?
• Szabadság kiadása
• Próbaidő
• Felmondási idő
• Titoktartási kötelezettség
• Személyi felelősség
• Egyéb juttatások
• Másodállás tilalma
• Versenytársnál való elhelyezkedés tilalma
• Minden egyéb fontos kérdés

A munkaszerződésben mindenképpen meg kell állapodni a havonta kifizetendő személyi alapbérről, amelyet minden körülmények között megkap a dolgozó. Az egyéb támogatásokra, jutalomra, prémiumra lehet külön megállapodásban kitérni. “A nagyobb cégek a kollektív szerződésben részletesen rendelkeznek az olyan egyéb juttatásokról, mint a ruhapénz, az utazási hozzájárulás, a vállalati kölcsön és hasonlók” – mondja a jogász.

Jellemzően vezetők szerződésébe kerül bele olyan feltétel, hogy a cégtől való távozása után meghatározott ideig nem helyezkedhet el hasonló profilú társaságnál – tehát például az egyik mobilszolgáltatótól nem mehet át a másikhoz. Az átlagos “parkolóidő” két év, de háromnál semmiképpen sem lehet több. Fontos tudni, hogy ez a kitétel csak akkor érvényes, ha írásban megállapodnak róla, továbbá ha megfelelő ellenértéket (akár több millió forintot is) ajánlanak fel. Az érintett szakembert ezzel kárpótolják, hiszen évekre eltiltják attól, amihez igazán jól ért. A szerződésben célszerű felsorolni a konkrét cégeket, amelyekre a tilalom vonatkozik. “Egy informatikai szakember fejében levő tudás akár milliárdokat is érhet, és ugyanekkora kárt okozhat vállalatának, ha a megszerzett tudást a versenytársnál kamatoztatja” – indokolja a szigorú feltételt Lőrik Erzsébet.

Ugyanezért egyre többször kötik ki a szerződésben a titoktartási kötelezettséget is. Indokolt továbbá minden olyan feltételt belevenni a munkaszerződésbe, amiben el kívánnak térni a Munka törvénykönyve által meghatározott szabályoktól. Ilyen lehet, ha a kötelező 30 naposnál hosszabb felmondási időt tűznek ki, ami vezetőknél igen gyakori, hiszen a távozó főnöknek át kell adnia munkakörét az utódjának.

“Sokszor előfordul, hogy a vezetőt extra juttatás gyanánt a kötelezőn túli szabadsággal is jutalmazni akarják – meséli az ügyvédnő -,de ezt általában nem szokták belevenni a szerződésbe, így viszont utólag nem lehet perelni, ha az illető mégsem kapja meg.”

A szerződésben ki kell kötni, ha a vállalat nem akarja, hogy a dolgozó máshol másodállást vállaljon. Vezető beosztásúaknál ezt a törvény is tiltja, kivételt jelent ez alól, ha a munkáltató erre engedélyt ad.

Érdekvédelmi lehetőségek

Mit tehet az alkalmazott vitás kérdés esetén? Lőrik Erzsébet szerint a panaszos a problémájával a szakszervezethez, üzemi tanácshoz vagy más érdekképviseleti szervhez forduljon, ha található ilyen a munkahelyén. Amennyiben ilyen nincs, vagy ez nem vezet eredményre, akkor próbálja meg az ügyet tisztázni a közvetlen munkáltatójával. (A munkaszerződésnek meg kell határoznia, hogy kit kell ezalatt érteni.) Ha itt süket fülekre talál, akkor nem érdemes várakoznia, hiszen a probléma nem fog magától megoldódni, munkaügyi bíróságra kell vinni az ügyet. “Megdöbbentő, hogy az emberek mennyire nincsenek tisztában a saját jogaikkal. A kis cégek alkalmazottai pedig különösen kiszolgáltatottak a munkáltatónak, aki sokszor maga sem ismeri a jogszabályokat” – véli Lőrik Erzsébet, aki azt tanácsolja a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt, hogy tanulmányozzanak szerződésmintákat. Ilyeneket a CD Jogtáron, jogi szakkönyvekben vagy akár az interneten is találhatnak. A szerződésben leírtak azután már mindkét félre kötelezőek.

Fontos tudni, hogy a munkajog nem veszi figyelembe a gazdasági körülményeket. Peres eljárást kezdeményezett például egy vezető, akinek a munkáltatója a munkaszerződésben célprémiumot tűzött ki, és ezt ahhoz kötötte, hogy év végéig elkészüljön egy új szoftver. Ez megtörtént, a munkaadó mégsem fizette ki az ígért célprémiumot, arra hivatkozva, hogy időközben a versenytársa piacra dobott egy hasonló szoftvert, és ilyen körülmények között az elvégzett munka már nem olyan értékes számára. A bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvet, hiszen a megállapodást utólag egyoldalúan nem lehet módosítani, így a cégnek fizetnie kellett.

A gazdasági körülményekre a vezető sem hivatkozhat akkor, ha a prémiumát utólagos értékeléshez, például a vállalat forgalmának meghatározott növekedéséhez kötötték, és ő úgy érzi, hogy mindent megtett ennek érdekében, ám a forgalomnövekedés a recesszió vagy az iparági helyzet miatt mégsem következett be. Ilyen esetben nem követelheti a prémiumot.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.