Kitörési nehézségek

Ez nem a ti időtök, füstös képű! – ismerteti tipikus példáját egy roma férfi abból a verbális sortűzből, amely munkáltatói oldalról ma is gyakran zúdul rá és állást kereső társaira. Míg nagyvállalatok kívülről megpróbálnak rugalmasnak mutatkozni, ténylegesen csak kevés cég társadalmi felelősségvállalásába fér bele cigányok elhelyezkedését, oktatását célzó program.

NEW YORK-I STÍLUSBAN. Ezt ismerte fel Steinreich Péter, a Monor Telefon Társaság (MTT) Rt. külkap-csolatokért felelős igazgatója, aki magyar származású, ám korábban sokáig az Egyesült Államokban élt. A vezető szociális érzékenységének először akkor adta jelét, amikor figyelmes lett arra, hogy ismeretlen tettesek – mint később kiderült, cigányok – lopják cége szabadtéren álló kábeleit. “New York-i stílusban próbáltam kezelni az ügyet” – rekonstruálja a történteket Steinreich, aki jól ismeri a kisebbségek problémáit. Nemcsak mint “amerikás magyar”, hanem mint aki kubai és mexikói bevándorlókkal harcolt Vietnamban az Egyesült Államok katonájaként. “Felkerestem a vajdát, hogy átbeszéljük higgadt fővel, mi az oka a kábelek eltünedezésének. A beszélgetésből kiderült, a munkanélküliség olyan nagymértékű a térségben, hogy a kisebbség így biztosítja a megélhetését” – mondja a vezető, aki a népcsoport felemelkedésének érdekében ma aktív támogatója a helyi romaoktatásnak a térség cigányok által legsűrűbben – 40 százalékban – lakott településén, Örkényen.

Cége segítségével a helyi óvoda számítógépekhez jutott. Az

MTT ingyenes internet-hozzáférést biztosít az ovisok és az iskola számára. Az ottani felső tagozatos roma diákok informatikai oktatását egy elkötelezett tanító folyamatos továbbképzésével segíti a vállalat. Az iskolában üzemelő 12 számítógép cseréjéhez szintén a társaság nyújt anyagi segítséget. Az MTT – összefogva az örkényi önkormányzattal és a dabasi munkaügyi központtal – ugyancsak támogatja azt a kezdeményezést, amelynek keretében 16 és 24 év közötti roma származásúak érettségit szerezhetnek. A program ideje alatt a résztvevők minimálbért kapnak, miközben három nap tanulást követően két nap közhasznú munkát végeznek. Steinreich Péter hangsúlyozza, hogy Kovács István, Örkény polgármestere kiváló partnernek bizonyult a végrehajtásban, s a programot Csepeli György politikai államtitkár koordinálásával támogatja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is. “Mi a vállalatnál egyelőre nem foglalkoztatunk romát” – válaszol nyíltan a magától értetődő kérdésére Steinreich, s ezt alacsony képzettségükkel indokolja.

A Danone ezzel szemben alkalmaz romákat, s rendelkezik romákat támogató szociális programmal. Nyíregyházán és környékén cigány iskolákat és nevelőotthonokat segített anyagilag. “Származástól függetlenül, előítéletek nélkül toborozzuk munkatársainkat” – mondja Hilbert Attila HR-igazgató. A vállalat például értékesítési és termelési munkakörökben alkalmaz romákat. Ezen túlmenően roma szakmunkásokat munkaerő-kölcsönző cégek révén is foglalkoztat a vállalat.

“Fizikai munkákra közvetítünk és kölcsönzünk ki roma dolgozókat vagy képzetlen munkaerőt betanított feladatokra. Bár a kiközvetített munkatárs nemzetiségét nem, csupán állampolgárságát tüntetjük fel az adatlapon, a munkára jelentkező dolgozó ellen még egyszer sem tiltakoztak a fogadó vállalatok” – osztja meg tapasztalatait lapunkkal Csaposs Noémi, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Multiman Kft. vezetője.

ELUTASÍTÁSOK. A romák mun-kaerő-piaci elhelyezkedésének nehézségei a diszkriminációra is visszavezethetők. A cigány származású Farkas Hermina arról panaszkodott lapunknak, hogy jelentkezését egy élelmiszerboltban telefonon ugyan elfogadták, de amikor a lány személyesen is megjelent a pár kilométerrel odébb lévő faluban, a vezetőség óvatosan kihátrált a dologból. Okulva az esetből, későbbi próbálkozásaikor Farkas a telefonban előre szólt, hogy roma származású, amire minden esetben elutasítás volt a válasz. Az időközben felsőfokú végzettséget szerzett lány elhelyezkedni csak saját köze-gében, a Roma Sajtóközpont archiválási munkatársaként tudott.
A rossz munkaerő-piaci helyzet további oka a cigányok lakóhelyében keresendő. “Kevés cigány él a nyugati megyékben, ahol munkára lenne lehetőség. Arányuk és számuk Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb” – mutat rá tanulmányában Janky Béla szociológus. További ok, hogy a cigányok korábban elsősorban olyan gazdasági ágazatokban találtak munkát, amelyek mára tönkrementek. Az információhoz való hozzájutás nehézsége is távol tartja őket a munkaerőpiactól.

A tendencia megállításáért dolgozik a Baranya Megyei Munkaügyi Központ által indított, munkaerő-piaci referenseket képző program. A referensek feladata, hogy a munkaügyi szervezet által nehezen, vagy egyáltalán nem elérhető rétegeket munkaerő-piaci információkhoz juttassa, elősegítse nyilvántartásba vételüket, tréningek, képzések felé terelje őket. Mint Sasvári Gábor, a baranyai munkaügyi központ osztály-vezetője mondja, nincs könnyű dolguk. A munkaügyi központok-nak az adatvédelmi jogszabályok értelmében nincs, és nem is lehet nyilvántartása a cigány származású munkanélküliekről, emiatt a foglalkoztatni kívánt roma állástalanok kiválasztásában civil szervezetekkel vagy kisebbségi önkormányzatokkal kell szorosan együttműködniük.