Gazdaság

Ezek a legszegényebb magyarországi járások

Idén áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg – eleveníti fel a KSH adatait a Pénzcentrum, amely azt nézte meg, mennyi pénzből élnek az emberek az ország legszegényebb járásaiban.

A KSH említett adataival kapcsolatban hozzáteszik: a kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet az rajzolódik ki, hogy

a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.

Ennek tisztázására szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. A KSH  friss adatai szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában, ezen adatok alapján tehát hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) statisztikái szerint a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.

A legszegényebb járások:

1. Csengeri járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő

2. Kunhegyesi járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő

3. Cigándi járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő

Kapcsolódó
Uniós szinten a magyarok háromnegyede szegénynek számít
Csak Romániában rosszabb a helyzet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik