Gazdaság

30 kilométernyi nyugdíjirat porosodik a polcokon

Gyorsabb lehet mindenféle nyugdíjügyintézés, de ehhez előbb digitalizálni kell több tízmillió iratot. Az első lépések már megtörténtek, november végén jelent meg az a közbeszerzési eredményhirdetés, amelyet még az önálló, azóta a Magyar Államkincstárba (MÁK) beolvadt Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság (ONYF) indított. A feladat 80 millió darab (+ 25 százalék opcionális lehetőség) különböző méretű kétoldalas iratlap beszkennelése, metaadatolása és elhelyezése a megfelelő tárhelyre. Vagyis a digitalizálás. Ezt fogja elvégezni a nyertes, a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. nettó 688 millió forintért.

A 80 millió irat a már nyugellátásban részesülő mintegy 2,7 millió ügyfél teljes nyugdíjas életútja alatt keletkező papírokat, illetve a folyósításhoz kapcsolódó iratanyagokat tartalmazza. Az iratok között találhatóak a folyósítás pénzügyi folyamataival kapcsolatos eredeti dokumentumok is – tudtuk meg a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.

Ezek a dokumentumok jelenleg az irattári polcokon 30 kilométert foglalnak el.

Évente több mint egymillió iratot kell megmozgatni

Az eredeti ügyiratok őrzését és visszakereshetőségét hosszú ideig, gyakran 30-40 éven keresztül kell biztosítani, de a napi ügyintézéshez, a nyugdíjak folyósításával kapcsolatos ügyintézéshez is szükség van ezekre az iratokra. A napi ügyek intézése nem kizárólag az ellátás folyósításával, a nyugdíjas bejelentéseivel, adatváltozásokkal és az egyéb hatósági ügyek intézésével függ össze, a folyósító szerv végzi a letiltásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.

Ehhez éves szinten több mint 1 millió, naponta pedig 4000-5000 ügyiratot kell irattárakból az ügyintézők számára biztosítani, vagy ezekből más szervezet számára adatot szolgáltatni, akár másolati példányban – elektronikusan, vagy papíron – megküldeni, majd ismét az irattárban elhelyezni. Ilyen tömegű dokumentum hivatalon belüli mozgatása jelentős időt és munkaerő-ráfordítást igényel. Az iratok digitalizálása után a súlyos anyagmozgatás nélkül is lehetővé válik az elektronikus formában elérhető dokumentumok felhasználása.

Az elektronikus másolatok készítésére azért van szükség, hogy biztosított legyen a nyugdíj-folyósítási szolgáltatásokhoz a decentralizált hozzáférés és ügyintézés – magyarázta a MÁK. Ez azt jelenti, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szervezetén kívül, az ország különböző részein működő nyugdíj-megállapító szerveknél is intézhetők lesznek olyan ügyek, amelyekhez az eredeti folyósítási iratok megtekintése szükséges. Így csökkenhet a szervezetek közötti megkeresések száma és az ügyintézési idő is. Az elektronikus ügyintézés és az iratok elektronikus formájú felhasználása összességében költségcsökkentő, erőforrás-kímélő és gyorsabb ügyintézést eredményez – összegezték a várható hozadékot.

A friss adatokat már digitalizálva viszik fel

Rákérdeztünk, mi a helyzet azokkal az iratokkal, amelyek az úgynevezett nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban keletkeznek. Vagyis akkor, amikor előre korcsoportonként bekéri, leegyezteti a nyugdíjfolyósító a majdani nyugdíjazáshoz szükséges iratokat.

Nyugdíj – ha jót akar, ezt ne bliccelje el!
Hogy miért fontos az adategyeztetés? Mert ettől függhet majd az időskori ellátásunk! Főleg akkor legyünk résen, ha benne van a pakliban, hogy a munkáltató esetleg nem jelentett be minket.

Bár egyes, a szolgálati időt vagy kereseti adatokat tartalmazó papíralapú iratok az ügyfelek birtokában vannak, ennél az ügyintézésnél ilyen jellegű projekt indítására nincs szükség – válaszolták. Az adategyeztetési ügyekben ugyanis az ügyfelek által papíralapon személyesen benyújtott vagy postai úton érkező dokumentumokat azonnal szkennelik és becsatolják az elektronikus ügyiratba. Ezeket a dokumentumokat tehát a hatósági eljárás során rögtön digitalizálják, így más nyugdíj-biztosítási eljárásokban is felhasználhatóak a későbbiekben.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik