Gazdaság

86,5 milliárdos bukta eddig a szochocsökkentés

Az államháztartás központi alrendszerének első tíz havi pénzforgalmi hiánya 1418,2 milliárd forintot tett ki, ennek alapján az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

Közölték: az idei első tíz hónapban a központi költségvetés 1491,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,0 milliárd forintos hiánnyal zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 122,7 milliárd forintos többletet értek el. Októberben a hiány 181,9 milliárd forint volt, az egy évvel ezelőtti 59,7 milliárd többlettel szemben. A tavalyi év első tíz hónapjában 57,3 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami a központi költségvetés 32,5 milliárd forintos deficitje mellett a társadalombiztosítási alapok 8,3, és az elkülönített állami pénzalapok 82,5 milliárd forintos többletéből állt össze.

Forrás: MTI

Az első tíz havi egyenleg az ez évi, törvényileg módosított idei előirányzat 121,6 százaléka.Az NGM közleménye hangsúlyozza, az idén az első tízhavi egyenleg alakulásában főként a növekvő uniós kifizetések játszottak szerepet, amelyek október végére elérték az 1702,3 milliárd forintot, 558,1 milliárddal haladták meg a múlt év azonos időszakáét. A projektek mielőbbi sikeres megvalósulása érdekében a költségvetés megelőlegezi ezeket az összegeket a kedvezményezetteknek, ami az uniós módszertan szerinti hiányt csak kis részben érinti. Ezzel szemben az Európai Unió átutalásai alapján eddig mindössze 326,0 milliárd forintot számoltak el, 172,7 milliárddal kevesebbet az előző évinél.

Több lett az adóbevétel, mint tavaly, kivéve a szochót

A központi alrendszer 2017. január-októberi bevételei 14 537,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző év azonos időszakához képest 559,8 milliárd forinttal, 4,0 százalékkal magasabbak. Jelentősen nőttek az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek.
A bevételek közül a társasági adóból az év első tíz hónapjában 372,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának értékétől 53,3 milliárd forinttal maradt el.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első tíz hónapjában 1580,9 milliárd forint volt, amely 166,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka az volt, hogy a magasabb bérkiáramlás miatt a befizetések megnőttek.

Az idei év első tíz hónapjában az általános forgalmi adóból 2801,0 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételnél 194,9 milliárd forinttal magasabb. A befizetések növekedése a belföldi és az import utáni áfabevételnek köszönhető, melyet részben kompenzált a dohánytermékek utáni alacsonyabb befizetés. A dohánytermékek utáni bevételek csökkenésének hátterében a jogszabályváltozás által előidézett piaci reakciók állnak, amelyek a jövedéki adóbevételeket is befolyásolták.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 837,7 milliárd forintot tett ki, 5,6 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál annak ellenére, hogy a dohánytermékek után beszedett 234 milliárd forint jövedéki adó 21,7 milliárddal kevesebb volt a tavalyinál, az üzemanyagok tízhavi jövedéki adója viszont 30,8 milliárd forinttal 528 milliárd forintra nőtt.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első tíz hónapjában 179,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 12,0 milliárd forinttal magasabb.

A nyugdíjbiztosítási alap szociális hozzájárulási adóból (szocho) és járulékokból származó bevétele az idei első tíz hónapban 2442,2 milliárd forintot tett ki 86,5 milliárddal kevesebbet a tavalyinál, egészségbiztosítási alapnál viszont 53,8 milliárddal 1070,7 milliárd forintra emelkedett, Mint ismert, idén szocho 27 százalékról 22 százalékra csökkent az adó mértéke.

A kiadások is emelkedtek

A központi alrendszer 2017. január-októberi 15 956,1 milliárd forint összegű kiadásai 2035,3 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak, valamint a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai kiadásainak előző évhez viszonyított növekedésével függ össze.

A családi támogatásokra idén az idei év első tíz hónapjában összesen 344,8 milliárd forintot fordítottak, ezen belül jelentősen, 267,3 milliárd forintra emelkedett a családi pótlékra kifizetett összeg. A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év első tíz hónapjában 139,7 milliárd forintot tettek ki, ami 30,7 százalékkal magasabb a 2016. év azonos időszakához viszonyítva.

A bevételek és kiadások egyenlegeként 799,8 milliárd forint összegű nettó kamatkiadást regisztráltak, ami 86,2 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, amelyet a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, valamint az októberben megvalósult nemzetközi devizakötvény-csere eseti jellegű kiadásával magyarázott a nemzetgazdasági tárca.

A központi költségvetés adóssága 1171 milliárd forinttal emelkedett a múlt év végéhez képest, ami kevesebb a 1491,9 milliárd forint tízhavi hiánynál. A nettó 1955,6 milliárd forint hitelfelvétel és kötvénykibocsátás – nagyrészt a lakosságnak közvetlenül értékesített állampapírokból – a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A devizahitelek és kötvények visszafizetése 364,3 milliárd forinttal csökkentette az államadósságot, míg a forint gyengülése alig 7,5 milliárd forinttal megemelte a devizaadósság forintban számolt értékét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik