Részben optimisták, részben pesszimisták a mai 14-25 év közötti fiatalok, ha a külföldi munkavállalásról van szó 10 évvel későbbi életükben. A Z-generáció szerint versenyképesebb lesz a magyar diploma külföldön is, ahova egyre többen, egyre hosszabb időre mennek majd dolgozni. Azonban a szegényebb és gazdagabb közötti olló szélesre nyílik, bár legalább a nemek egyre egyenlőbb keresetet visznek haza.
Mindez a British Telecommunications (BT) és a Medián közös országos felméréséből derült ki. A BT szerette volna megismerni, a még tanuló generációk mire számítanak, pláne, hogy munkaerőhiány van Magyarországon, és a fiatalok már kevésbé választanak munkát, most már a munkaadón van a fókusz. A munkaadók között pedig visszaszorulnak az állami és a kis vállalatok, a nemzetközi multik fognak dominálni a megkérdezettek szerint.
Megkérdezték a fiatalokat az álomfizetésükről is, amiből kiderült, a nők kevesebbel is beérik (ami ugye nem lehet magyarázata a nemek közti bérkülönbségeknek). A nők nettó 369 ezer, a férfiak 471 ezer forintot tartanak jó keresetnek, ez átlag 447 ezer forintot jelent. Az idősebbek már 399 ezer forinttal is beérnék. Tíz százalékkal magasabb bérért a kötött munkaidőt is vállalnák.
A nők amúgy jobban tűrik a kötöttségeket, ugyanakkor a fizetés mellett fontos szempont számukra a munkahely biztonsága, körülményei, hangulata, családbarátsága. A férfiaknál sorban a fizetés, az előmenetel, a modern környezet és a cég hírneve dominálnak. 64 százalék amúgy szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, de 52 százaléknak fontos, hogy legyen lehetőség rugalmas munkaidőre vagy home office-ra.
A fiatalok 58 százaléka gondolja, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, 40 százaléka vállalkozónak látja magát.
A képzettség kérdésében is érdekesen gondolkodnak a mostani tanulók: négyötödük szerint lesz egyetemi végzettségük tíz év múlva. A legnépszerűbbek az üzleti, informatikai, mérnöki tanulmányok, a lista végén pedig a természettudományok és az orvosi képzések állnak. Mindez azért nagyon érdekes, mert a fiatalok szerint épp a természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést kapni.
Sok fiatal gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkát külföldön, mint itthon: a gimnazisták 67 százaléka van így vele. 52 százalék vallja, hogy végzettségének megfelelően itthon is lel majd jó állást. A legpreferáltabb célországok amúgy az USA, Anglia és Németország.
A szolgáltató központ jellegű cégek amúgy népszerű célpontok. A válaszadók kb. kétharmada szívesen dolgozna ilyen cégben, háromnegyedük pedig el is költözne, hogy ilyen helyen húzhassa az igát. Ha már iga, akkor említsük meg a fő problémát is: nem tudják az emberek, mik ezek a szolgáltató központok, milyen munka folyik ezekben. (Segítség: különböző cégek számára végeznek olyan feladatokat, mint a beszerzés, az informatikai rendszerek működtetése, az ügyfélszolgálat vagy a könyvelés.)
Végül a felmérés szót ejt a fiatalok médiafogyasztásáról is. Eszerint minden megkérdezettnek van nethozzáférése, 99 százalékuk a Facebookon is fenn van. Elsősorban chatelnek az interneten, kétharmaduknak a közösségi oldalak és hírportálok jelentik az elsődleges tájékozódási forrást. A személyes kapcsolatrendszer is megelőzi a hagyományos médiát. A hírforrásokat azonban egyre nagyobb többségük a Facebook-megosztások alapján találja meg, a 20 év alattiak felére igaz már ez.
Amúgy nem meglepő, de a képernyő szóról már a megkérdezettek felének az okostelefon jut eszébe, a másik felének a tévé. Kétharmaduk több időt tölt a mobil, mint bármely más képernyő előtt.
