Gazdaság

Még csak most jön az igazi bérharc a Tescónál

Hétfőn kiderült, hogy egyes hírek ellenére nem lesz újabb Tesco-sztrájk, hiszen az áruházlánc teljesítette, amit szeptember 25-ére vállalt, elkészítette a jelentést, hogy szerinte hol és hány fővel kell létszámot emelni, illetve belement a további béremelésbe, ráadásul szeptemberre visszamenőleg, hogy meglegyen az idei évre a 25 százalékos többlet a legkisebb béreknél.

Megkérdeztük a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökét, Sáling Józsefet, aki elmondta, a létszámbővítéssel kapcsolatos információkat megkapták, szerdán pedig már előzetes elemzést végeznek az egyik boltban, hogy lássák, mi a valós létszámszükséglet. És jövő hétfőn ülnek le újra a létszámról egyeztetni, megegyezni a Tescóval.

Az idén ugyanis nem engedték az áruházláncnál a létszámbővítést – innentől erre a szakszervezet reményei szerint lesz lehetőség, 10 és 30 százalék közötti mértékben, de ezt boltokra lebontják. Az viszont nem biztos, hogy a lánc fel is tud venni új dolgozókat, ez a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben erősen kérdéses.

Az összességében 25 százalékos béremelés is meglesz, visszamenőleg, szeptembertől – így bruttó 179 ezer forint lesz az áruházláncnál a legkisebb bér.

Mivel terv szerint mennek a tárgyalások, így most nincs ok sztrájkra, a sztrájkkészültség azonban megmaradt.

+20 ezer

Sáling azonban azt is hozzátette: az igazi bértárgyalás még csak ezután jön, a jövő évi bérekről. Erre október végén, november elején kerülhet sor. Január elsejétől ugyanis bruttó 181 ezer forint lesz a bérminimum – a Tescónál pedig a kiharcolt újabb emeléssel már most bruttó 179 ezer forint a legkisebb bér. A szakszervezet azt viszont elfogadhatatlannak tartaná, ha jövőre csak 2 ezer forintot emelne a lánc.

Azt szeretnék elérni, hogy 20 ezer forinttal növekedjen a cégen belül a legkisebb bér, vagyis 199 ezer forintra. Emlékeztetőül: tavaly félévkor még 129 ezer forint volt a legkisebb bér az áruháznál. Vagyis ez másfél éves szinten elég jelentős, több mint 50 százalékos emelés lenne.

Azért pont 20 ezer forintos béremelést várnak el a szakszervezetek, mert a kötelező bérminimum ennyivel nő (az idei 161 ezer forintról 181 ezerre). Szerintük a többi bérkategóriában is hasonló mértékű emelés szükséges, különben bértorlódás lesz. És mivel a Tesco is azt ígérte, hogy a top három üzletlánc közé akar kerülni a fizetések terén, a szakszervezet szerint jogos a kérésük. Sikerre számítanak azért is, mert a brit lánc most már látja, hogy ha sztrájkolnak a dolgozók, az milliárdos kiesést jelenthet neki.

De azért kérdés, hogy az áruházlánc ebbe belemegy-e, vagy megint spórolni akar. Mert annyi bűne volt a Tescónak, hogy túl sokat spórolt a létszámmal

– jegyezte meg Sáling.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ezzel arra utalt, hogy bár a Tesco két év alatt 8,3 milliárd forintot költött a legkisebb bér emelésére (ez 12500-13000 embert érint), a bértömeg a létszámcsökkenés miatt nem változott, ugyanúgy 40 milliárd forint körüli összeget tett ki. Ezért is volt nagy a dolgozók leterheltsége, és ezért is döntöttek a sztrájk mellett.

Leépítésben is partner a szakszervezet?

Magyar Nemzet időközben arról írt, hogy a Tesco 250 embert elbocsátana. Ez a szám azonban még csökkenhet, mert a cég mindenkit beleszámolt, az olyan munkavállalókat is, akiknek változik a munkakörük, ezért szűnik meg a korábbi szerződésük. A leépítés nem az üzleteket, hanem a központi irodák dolgozóit érinti, amit az üzletlánc struktúraváltozásnak nevez. A Tesco sajtóosztálya szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legtöbbjüknek fel tudjanak ajánlani alternatív munkakört. De hogy végül is hány embert küldenek el, az csak az átszervezési folyamat végén derül ki.

Az is benne volt a hírben, hogy a szakszervezetekkel egyeztetnek a leépítésről. Amin azért lehet csodálkozni, mert az érdekképviseletek épp létszámnövelést szeretnének elérni. Sáling József a 24.hu-nak megerősítette: valóban bejelentette a cég, hogy csoportos létszámleépítés várható. Ám azt még ő sem tudja pontosan, hogy mit jelentenek az átszervezések, és hány dolgozó elbocsátásával járhatnak. De hangsúlyozta, ez a lépés az adminisztratív dolgozókat sújtaná, a szakszervezet pedig a fizikai dolgozók leterheltsége miatt kért bővítést.

Adódik a kérdés:a szakszervezet csak a fizikai dolgozókat védi, a szellemieket nem?

Az elnök szerint nem erről van szó. A központban nagyjából ezren dolgoznak, az átszervezés/leépítés tehát minden negyedik munkatársat érintheti. Arra számít, hogy egyes munkákat összevonnak regionális szinten, és lesz, amit Prágában vagy Pozsonyban végeznek a jövőben, nem Budapesten. Sáling azt is mondta, nehéz megítélni, hogy a 20 ezerről 16,5 ezer főre olvasztott fizikai állomány mellé kell-e ezer fős központi adminisztráció. Különösen, hogy számos munka van kiszervezés alatt (a húspultok egy része, a tescós kenyérkészítés is megszűnik), így csökkenhet a központi létszámigény is. Szerinte egyébként azért van átszervezés épp most, mert végre van magyar vezérigazgató, aki le tudja vezényelni a központi létszám optimalizálását.

Sáling mindenesetre úgy véli, hogy

az ezer fős központi létszám kissé vízfejesnek tűnik. Vagyis jogos lehet az átszervezés és leépítés.

Valószínűleg ebbe nem nagyon lehet majd belekötni, de meg kell nézni alaposan az indoklásokat – tette hozzá. Ez a téma a hétfői tárgyaláson szintén terítéken lesz.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik