Hormonkezelt kanadai marhahús biztosan nem fog Magyarországra jönni
– mondta a 24.hu-nak Nicholas Sarvari, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a CETA-ról, az EU-Kanadai szabadkereskedelmi megállapodásról, ami a napokban lépett életbe.
Sarvari elmondta: a CETA nem fog változtatni a jelenlegi uniós élelmiszer-biztonsági szabályozáson, így a géntechnológiával módosított termékekre vonatkozó uniós előírásokon és a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalmon sem.
A kamara elnöke szerint Kanadából elsősorban IT megoldások, környezetbarát technológiák, olajipari és egyes agrártermékek, illetve gépgyártással, autógyártással kapcsolatos termékek érkezhetnek Magyarországra. Az nem valószínű, hogy juharszirup-feldolgozó üzem létesülne, ugyanakkor egyéb ipari beszállítói gyártósor még települhet Magyarországra – tette hozzá.
Hazánkból azok a magyar cégek pályázhatnak eséllyel, amelyek innovatív, versenyképes terméket, szolgáltatást kínálnak, és már amúgy is aktívan jelen vannak az EU piacán. Legígéretesebbnek a külföldi tulajdonban lévő hazai autógyártók, gépjármű alkatrész gyártók, az orvostechnikai, gyógyszeripari cégek, valamint a bányászathoz, olajiparhoz, kapcsolódó magyar fejlesztések, kutatási eredmények, innovációk, műszerek tűnnek, mondta.
Kemény verseny várható
Kérdésünkre, hogy a megállapodással a versenyképesebb országok jobban járhatnak, Sarvari kérdéssel felelt: miért ne tartozhatnánk mi is a versenyképesebb országok közé? Ezt el is lehet érni azzal, ha felismerjük az innováció szerepének fontosságát. Azt a felelősséget kéne komolyan venni, hogy az üzleti környezetünk és a játékszabályok olyanok legyenek, hogy a magyar termék és a magyar piac a versenyképesebb cégeknek is érdekes és vonzó legyen, mondta.
Személyes véleményem szerint Kanadában a magyar kolbász és a bor is versenyképesebb lehet, mint sok más közép-kelet európai ország hasonló terméke, illetve a magyar almalé, és nem cukrozott szörpök is eséllyel pályázhatnak, mondta.
Az új nemzetközi bírói fórumról, mely a kritikusok szerint a multicégeknek, beruházóknak kedvez az államokkal szemben, azt mondta: nem lát ilyen veszélyt, hiszen a CETA rendelkezései nem írják felül semelyik tagállam szabályozási jogát. Vitás kérdésekben itthon a magyar törvény mérvadó, illetve a CETA kompatibilis az EU tagállamok jogrendjével, mondta.
Sokan tiltakoztak ellene
A CETA tárgyalások 2009. májusban kezdődtek és 2014. szeptemberig tartottak Kanada és az EU között, a szerződést tavaly október végén írták alá. A napokban ideiglenesen hirdették ki, az uniós országoknak külön-külön kell megerősíteniük, utána lesz végleges. A megállapodás lényege, hogy eltörli a kereskedelmi vámokat, és számos terméknél bevezeti a tanúsítványok kölcsönös elismerését. A várakozások szerint jelentősen nőni fog a kereskedelem a partnerek között, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A CETA ellen sokan tiltakoztak itthon és külföldön. A kritikusok szerint a megállapodás a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégeknek, melyek normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetnék az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat.
Kiemelt kép: Getty Images/Victor Moriyama
