Gazdaság

Hülyítettek minket a közszféra leépítésével

Túl nagy és túl sok pénzt oszt újra a magyar állam – sok éve van így. Bő másfél éve azonban az egyik politikus-kormányzati tisztviselő olyan, konkrétumokat tartalmazó ígéretet lengetett be, amely számon kérhető. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára 2016 januárjában azt nyilatkozta, hogy még ebben a ciklusban, vagyis 2018 tavaszáig 100-200 ezer embert át lehetne terelni az állami szektorból a versenyszférába – idézi fel az Index.

Na és mi valósult vagy valósul meg ebből? Semmi.

Pedig Csepreghy egy még bátrabb elképzelést is megosztott a nyilvánossággal: ha nem is kell kapásból 600 ezer közszolgát kirúgni, de törekedni kellene arra, hogy a skandináv modellhez hasonlóan az ország lakosságának tíz százaléka kapja fizetését közpénzből.

Amikor most szeptember elején az Index rákérdezett Lázár Jánosnál, Csepreghy közvetlen főnökénél, a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, hogy hogyan áll a beosztottja által megpendített folyamat, Lázár azt mondta, hogy államtitkára nem azt mondta, hogy kell, hanem hogy lehetne. Szóval hogy át lehetne terelni ennyi embert a közszférából, de nem fognak. Az a Lázár mondta ezt most, aki szűk másfél éve maga is 300 ezres leépítésről beszélt.

Az Index cikke szerint most 1,1 milliónál is többen dolgoznak a közigazgatásban, közalkalmazottként vagy köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami vagy önkormányzati cégeknél. És több a közfoglalkoztatott is 2013-hoz képest. A minisztériumokban dolgozó vezetők létszáma is nőtt: 2010-ben az Orbán-kormány megalakulásakor tíz miniszter és alig száz államtitkár és helyettes államtitkár dolgozott, addig mostanra 12 miniszterünk és 150-nél is több államtitkár és helyettes államtitkárunk van.

Bürokratákat tehát nem sikerült leépíteni, de a bürokratikus szabályokból néhányat eltöröltek. Tavaly és tavalyelőtt három törvénycsomagban összesen 265 törvényt módosítottak. Ahogy a portál írja:

Ezáltal egy kormányzati dokumentum szerint mérhetően gyorsabb lett az ügyintézés a hivatalokban. A kormányablakokban például 25 percről 10-15 percre csökkent az átlagos várakozási idő, legalábbis ez derült ki az utolsó kormányablak átadásakor. A bürokráciacsökkentés egyik fontos eredménye, hogy 2016. január 1-től 20 hatósági ügy díját szüntették meg, ezzel több mint tíz milliárd forintot megspóroltak. 2017. márciustól jött az állami rezsicsökkentés második üteme, amely ismét 20 hatósági eljárás díját szüntette meg, ezzel összesen évente 175 ezer eljárás vált díjmentessé, közülük több a vállalkozások terheit csökkentette.

Lázár szerint a következő cél az elektronikus ügyintézés elterjesztése.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik