Gazdaság

Bitrise: magyar startup a nemzetközi siker kapujában

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2017. 08. 11. 19:18

Korábban a témában:

A 2014-ben indult Bitrise olyan szoftvert fejleszt, amely könnyebbé és hatékonyabbá teszi a mobilalkalmazás-fejlesztő csapatok életét. Pénzt, időt és erőforrást spórol a technológiai vállalatoknak, illetve a fejlesztőknek.

Mi tulajdonképpen robotokat outsource-olunk

– mondta a 24.hu-nak Balla Dániel, a Bitrise társalapítója, termékfejlesztési igazgatója.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Balla Dániel. Fotó: 24.hu / Bielik István

Segítségükkel az IT-cégeknek nem kell programtesztelőket felvenniük súlyos pénzekért, és folyamatosan frissíteni a háttéreszközeiket a teszteléshez, hanem egyszerűen „kiadják bérbe”, elvégeztetik a munkát a Bitrise-al. Szolgáltatásukat nagyjából úgy lehet elképzelni, mint egy építőkocakészletet, amit alapszolgáltatásként bárki szabadon és ingyen felhasználhat, minden másért fizetni kell.

Noha a cég meglehetősen fiatal, háromszor is befektetői tőkét szerzett. A csapat februárban került be az Y Combinator inkubációs programjába, ez a világ egyik legsikeresebb befektető cége, korában magyar csapat még nem jutott be ide. Aztán augusztusban robban a bombahír: a helsinki központú OpenOcean 3,2 millió dollárt (833 millió forint) fektet a cégbe. Birmacher Barnabás, a Bitrise társalapítója, ügyvezető igazgatója kiemeli: a tőkeinjekciót nem a pénz elégetésére, a cégérték felpumpálására szeretnék felhasználni, ami inkább az amerikai startupok sajátja, hanem üzlet- és termékfejlesztésre fordítják.

Első évtől nyereségesek

A Bitrise úgy kapott kockázati tőkét, hogy már az első évben nyereséget termelt, és azóta évente háromszorozza-négyszerezi árbevételeit. Ezt a teljesítményt elég kevés startup tudja felmutatni. Kérdés, hogyan.

A legfőbb hozzáadott értékünk az, hogy a megoldásunk nagyon könnyen összeilleszthető, alkalmazható, azaz a felhasználó könnyen és megbízhatóan fel tudja építeni a saját tesztkörnyezetét a mi platformunkat használva – mondja Barnabás.

Hozzáadott értéknek minősül természetesen maga a fejlesztői közösség, amely a Birise köré épül, és amely folyamatos visszacsatolást ad a szolgáltatásukról. Sőt, berobbanásuk a világ fejlesztői élvonalába is ennek a „közösségiségnek” köszönhető. Egy korai felhasználójuk rakta ki az egyik legnagyobb fejlesztői közösségi oldalra, a Product Huntra, amely kezdő cégek kezdő termékeit mutatja be, és ott óriási siker lett, mondja Barnabás, aki szerint nem volt különösebb tervük akkor.

Aztán meghívták őket egy startup-konferenciára, ahol megismertek egy csomó embert, és az előadásuk nyomán egyre többen kezdtek érdeklődni az ötlet iránt. Ekkor jött az első befektetés, majd „egy év gürcölés”, ahogy Barnabás mondja. Piackutatást készítettek Londonban, meg kellett ugyanis találni a termék-, és profittermelési vonalat, hogy mi az, amit tovább kell vinni. Üzleti fenntarthatóságot akartunk, esetleges tőkebevonás nélkül, mert hosszú távú céljaik vannak, mondja Dániel.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Birmacher Barnabás. Fotó: 24.hu / Bielik István

Előfizetőkből élnek

A rendszerük nagyjából 150 eleme nyílt forráskódos, 50-70-et maguk a fejlesztői csapatok adtak hozzá. A nem nyílt forrású rendszer eladásából – az ügyfél által megvásárolt programból – származik a legtöbb bevételük. Ügyfeleik között mára olyan cégek vannak, mint a Foursquare, az Invision, a Grindr vagy a Product Hunt.

A kezdetektől előfizetői modellben gondolkodtak, de az elején belefutottak pár zsákutcába is. Eleinte 1 dollárral alacsonyabb árat szabtak a konkurenciánál, aztán rájöttek, hogy ezt így a kukába kell dobni, mert soha nem lehet eleget kérni egy jó termékért. A jelenlegi árazás skálázható, azaz ugyanazért az alapszolgáltatásért mást fizet egy 50 fős fejlesztői csapat, és mást egy nagyvállalat. Bár az ügyfeleik ugyanazt a tesztkörnyezetet veszik meg, az eltérés abból adódik, hogy egyszerre hány tesztet szeretnének futtatni a rendszeren. Bármilyen hihetetlen, de aranyszabályként azt szűrték le maguknak, hogy mindig kérd a dupláját annak, amit eredetileg elterveztél, mondja Dániel.

Kezdetben a kis- és középvállalkozásokban láttak fantáziát, de ezt a gyakorlat felülírta.

A kisvállalatokkal az a gond, hogy egyrészről nincsen pénzük, így nem szeretnek költeni, de nagyon sok mindent szeretnének. Helyette nekik kinyitottuk az ingyenes megoldást, és a fókuszt átraktuk a közép-, és nagyvállalatokra

– magyarázza Barnabás. Terveik szerint ügyfélkörük egyre inkább a nagyvállalatok irányába tolódik. Jelenleg az amerikai iroda bővítése a kiemelt céljuk.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

Nem drónokat keresnek

Legyen okosabb, ügyesebb, mint én, és sokkal jobb a saját területén, mint a vezetője, valamint tudjon angolul kommunikálni – érzékelteti Barnabás a munkaerőgazdálkodásuk alapjait. Dániel hozzáteszi: munkaerőként nem végrehajtó drónokat keresnek, hiszen tapasztalata szerint egy fejlesztő szeret nem-evidens dolgokon gondolkodni, de ha pusztán végrehajtó szerepbe kényszerítik, nehezebben megy a fejlesztés.

Megjegyzésemre, miszerint ez a szemlélet meglehetősen eltér az átlagos magyar középvállalkozás működési modelljétől, ahol mindent a főnök tud jobban, Barnabás azt mondja:

vállalkozásuk technológiája a kreatív tudást díjazza, és a csapajátékról szól, ezért máshogy nem is tudnák elképzelni a fejlesztést, mint e kettő összjátékaként.

Jelenleg 11-en dolgoznak a cégnél, ezt szeretnék 20-25 főre bővíteni. Nincs külsős emberük, vagy home office munkavégzés, ők abban hisznek, hogy a csapatnak fizikailag is egy térben kell lennie, bejelentett főállás keretében, napi nyolc órában.

A hagyományos foglalkoztatás (munkavállalói jogok, fizetett szabadság, betegszabadság, stb.) a cégkultúra fontos részét képezi, amire a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetnek. A céges elköteleződést nagyban erősíti, hogy a dolgozók részvényopciót is kapnak fizetésük mellé.

Budapest menő

A magyar gyökerű, világhírű startupok körében Budapest igen előkelő helyet foglal el. Sokan választják maguknak helyszínként, hiszen az itteni megélhetés – európai és amerikai pénztárcához szabva – nagyon olcsó, emellett a város gyönyörű, és élhető. A Prezihez, a Logmeinhez, és más globális IT cégekhez hasonlóan a Bitrise is budapesti irodájából szervezi a fejlesztést.

A Bitrise fizetései a szakmának megfelelően alakulnak. Azaz magyar viszonyokhoz képest az országos átlagkereset sokszorosát kínálják a programozóknak, ami ugyanakkor nemzetközi viszonylatban átlagosnak felel meg. Barnabás nem említ konkrétumokat, csak annyit: 2014-ben nettó 200 ezer forintos fizetést adtak, ez azóta jelentősen megnőtt.

Fotó: 24.hu / Bielik István
Fotó: 24.hu / Bielik István

Nem diplomát kérnek a leendő munkavállalóiktól, hanem tudást, mondják. Érdekesség, hogy Dániel grafikusként végzett a MOME-n, míg a két másik alapítónak – Barnabás és Viktor – nincs diplomája. Utóbbiak a játékfejlesztés.hu-n találtak egymásra, főként 3D motorok fejlesztésével foglalkoztak. Az érettségi után iOS-fejlesztőként helyezkedtek el, majd Barnabás beiratkozott a BME mérnöki karára. Az élet azonban elsodorta, vállalkozásuk miatt nem tudta befejezni az egyetemet, csakúgy, mint Viktor. Bár a világ meghatározó IT gurujainak (Marc Zuckerbergtől Steve Jobsig) sincs diplomája, természetesen nem ez a siker feltétele, mint ahogy az sem, ha van diploma, mondják.

Mindenesetre sokat viccelődünk azzal, hogy a három alapító közül csak nekem van diplomám – mondja Dániel.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.