A közvélemény-kutatások alapján is kijelenthető, hogy a magyaroknak csak egy csekély része gondolja úgy, hogy az állam által biztosított nyugdíjból megfelelő életszínvonalon meg tudna élni. Ráadásul egyre több nyugdíjas korba lépőnek nem a nyugodt, pihenéssel töltött időskori évek jutnak eszébe, hanem ezt az időszakot is inkább aktívan, munkával töltené. Pláne akkor, ha szeretik a munkájukat, a nyugdíjas élet viszont nem tűnik vonzónak számukra. Ennek több oka lehet, de ha csak a jövedelmi oldalt nézzük, a munka folytatása nagyon is indokolt.
Ugyan a tényleges nyugdíj mértéke több tényezőtől függ (átlagkereset, munkában töltött évek), hüvelykujjszabályként a helyettesítési rátával számolhatunk, ami az utolsó kereset és a kezdőnyugdíj arányát mutatja meg. Ez jelenleg 70 százalék, tehát egy mai 190 ezer forintos átlagos havi keresetből kiindulva újdonsült nyugdíjasként 133 ezer forintos járandóságot kapnánk.
A 30-40 százalékos keresetkiesést előtakarékoskodással vagy a munkával töltött idő kitolásával lehet áthidalni, ha nem akarjuk visszafogni az életszínvonalunk. Amennyiben lehetőség van rá, a nyugdíjcélú megtakarítás összegyűjtését már évekkel a nyugdíj előtt érdemes elkezdeni, viszont a munkában maradás is sokak számára nyitott út lehet.
A következő kalkulátorral megnézheti, hogy mekkora nyugdíjkiegészítést érhet el az előtakarékoskodással!
A nyugdíj melletti munkavállalás lehetősége nem feltétlenül adott minden esetben a munkaerőpiacon, előfordulhat, hogy a nyugdíjról le kell mondani a fizetés fejében.
A szabályozás leginkább a versenyszférában dolgozókkal szemben megengedő, ők különösebb korlátozás nélkül folytathatják a munkát, amellett hogy nyugdíjat is kapnak. Ilyenkor a munkából származó jövedelem után ugyanúgy fizetni kell a közterheteket, annyi a különbség, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és a munkaerő-piaci járulékot nem kell leróni (összesen 29 százalékos közteher rakódik a jövedelemre). A 10 százalékos nyugdíjjárulékot azonban meg kell fizetni, de ez már a későbbi nyugdíjemelésekbe számít bele, ennek mértéke 0,5 százalék minden évben.
Kedvezményes nyugdíjkorhatárra jogosultként (ilyen a nők 40 éves munkaviszony után járó nyugdíja) vagy a közszférában dolgozóként gördülnek elénk komolyabb akadályok, amikor mérlegelnünk kell, hogy inkább a munkánkat folytatjuk, vagy a nyugdíjra tartunk igényt.
- Amennyiben korhatár előtti nyugdíjellátásban részesülhetünk, keresetkorlátozással találjuk szembe magunkat: az aktuális bruttó minimálbér legfeljebb 18-szorosát (jelenleg évi 2,295 millió forintot, vagyis havi bruttó 191 forintot) kereshetjük meg egy év alatt a nyugdíjon kívül. Ha ezt meghaladja a fizetésünk, elesünk a nyugdíjtól.
- A közszférában még szigorúbbak a feltételek, ugyanis amennyiben a munka folytatása mellett tesszük le a voksunkat, akkor a nyugdíjról minden esetben le kell mondanunk, vagyis minden úgy zajlik tovább, mintha nem töltöttük volna be a nyugdíjkorhatárt.
Persze ez nem azt jelenti, hogy végleg búcsút lehet inteni a nyugdíjnak, de arra számítanunk kell, hogy ha abba is hagyjuk a munkát, leghamarabb a következő év elejétől kaphatjuk meg az időskori járandóságunkat (tehát a munka elvesztésének is van kockázata).
Adott esetben az is megoldás lehet, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével nem vonulunk nyugdíjba, hanem ráhúzunk még néhány évet a munkahelyünkön.
Így, ha a kezdő nyugdíjunk például 120 ezer forint lenne, de még ráhúzunk a munkahelyen egy évet akkor havi 127 ezer forintos időskori járandóság fog minket illetni, míg két év elteltével 134 ezerre nő a nyugdíj.
