Gazdaság
Construction workers carrying pipe

Lázárban reménykednek a csatornapénzért harcolók

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 07. 25. 07:00

Az állam kifizette a kisteleki szennyvízberuházás önerős részét, az önkormányzat mégis kéri a lakossági hozzájárulást. A nagykőrösieknek is volt hasonló ügyük, ők a miniszter közbenjárásával visszakapták a pénzüket.
Korábban a témában:

Behajtják a 80 ezer forintos érdekeltségi hozzájárulást azokon a kistelekieken, akiknek ingatlanát az európai uniós forrásból finanszírozott szennyvízberuházás során csatornázták, de az összeget mostanáig nem rendezték. A 3,81 milliárd forintos beruházásnak 95 százalékát állták uniós pénzből, de 2014-ben belügyminiszteri döntés alapján a fennmaradó összeget, 190 millió forintot is megítélték a városnak az EU Önerő Alapból. Emiatt vannak, akik kétségbe vonják a követelés jogosságát.

A Csongrád megyei kisvárosban 2006-ban alapítottak víziközmű-társulatot a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére, amelynek tagjai mindazok, akik a belterületen ingatlannal rendelkeznek. A nyolcvanezer forintos hozzájárulási összegről a társulat küldöttgyűlése döntött. A beruházás elkészültével a társulat megszűnt, a befizetett összegek és a tartozások az önkormányzathoz kerültek, az ülések jegyzőkönyvei szerint

azért, hogy azt úthelyreállításra, illetve a nem támogatott csatornaszakasz kiépítésére fordítsák.

Átláthatatlanságra panaszkodnak

Vedrédi Ferencné, aki a 2014-es önkormányzati választáson a Jobbik színeiben indult Kisteleken, azt mondta a 24.hu-nak, hogy az úthelyreállítás költségét a pályázaton elnyert összeg már tartalmazta. Emellett a Belügyminisztériumtól azt a tájékoztatást kapták, hogy azokban az utcákban, ahol nem támogatta a pályázat a csatornázást, ott nem is kötelező megcsinálni.

Korábban a Kistelek és Térsége Víziközmű-társulat vezetője, Kácsor Péter a Délmagyarországnak nyilatkozva azzal érvelt, hogy ha az új osztásokban nem építették volna ki a szennyvízcsatornát, az újonnan ott építkezőknek a többszörösébe kerülne. A tiltakozók szerint viszont a fejük felett döntöttek arról, hogy olyan területeket is csatornázzanak, ahol alig laknak, illetve az önkormányzathoz tartoznak.

Vedrédiné szerint a küldötteket – akik a víziközmű-társulat tagjait képviselték a döntéshozatal során – nem átlátható módon választották, azt sem tudták, kit melyik küldött képvisel, de szinte mindegyikük önkormányzati dolgozó volt. Hivatkozott arra az esetre is, amikor 2015-ben elhunyt az egyik küldött – szerinte a tagoknak kellett volna eldönteniük, ki kerüljön a helyére, ehelyett az elnök javasolt valakit, akit a többi küldött szavazott meg. Arra panaszkodott, hogy az önkormányzattól és a társulattól nem kapott megfelelő tájékoztatást, ellenben megvádolták azzal, hogy politikai indíttatásból támadja a beruházást.

Késő bánat

Magyar Gábor ügyvéd a 24.hu kérdésére azt mondta: ha voltak szabálytalanságok a víziközmű-társulat működésében,

a cégbíróságnál lehetett volna törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, de a társulat megszűnésével erre már nincs lehetőség.

A küldöttgyűlés döntéseit az sem feltétlenül érvényteleníti, ha kiderül, hogy egy tagot szabálytalanul választottak meg, ha ez nem befolyásolja a szavazattöbbséget.

Rámutatott azonban, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény csak a víziközmű átadásáról rendelkezik az önkormányzat részére, a követelések átruházásáról nem. Ezért szerinte érdekes lenne egy olyan per, amely a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás esetén indulna, ekkor ugyanis a felperesnek (az önkormányzatnak) igazolnia kell, hogy a megszűnt társulásnak jogutódja, vagy hogy a követelést szerződéssel, esetleg jogszabály alapján megszerezte.

Két héttel ezelőtt megkerestük Kácsor Pétert, aki arról tájékoztatott, hogy a társulat megszűnt, de ígérte, hogy a kisteleki önkormányzat közlemény küld kérdéseinkkel kapcsolatban. Ezt azóta nem kaptuk meg, így az önkormányzathoz fordultunk, ám a nyári szabadságolások miatt sem a polgármestert, sem más illetékest nem tudtunk elérni.

Lázár baráti látogatása

A tiltakozók egyébként abban bíznak, hogy hasonlóan zárul az ügy, mint Nagykőrösön. Még tavaly januárban írt arról az Origo, hogy feljelentések is születtek az ottani csatornafelújítás miatt. A nagykőrösi önkormányzat 2007-ben a beruházás költségének 85 százalékát nyerte el, az önrészhez az érintett ingatlanok tulajdonosainak fejenként 200 ezer forinttal kellett hozzájárulniuk. 2013-ban viszont módosították a szerződést, így az állami és uniós forrás már a beruházás 95 százalékát fedezte, 558 millió forint felszabadult az önrészből. Ezt viszont nem adták vissza a lakosoknak, hanem útépítésre költötte az önkormányzat.

A nagykőrösi ügy Lázár Jánosig jutott. Ő ezt mondta egy februári Kormányinfón:

Ha a tagok többsége úgy dönt, hogy ki kell fizetni, akkor ki kell fizetni, nincs mese. Mindenkinek, aki a pénzt visszakéri. Nem is többségi elv van, hanem mindenkinek, aki a pénzt visszakéri, vissza kell adni.

Áprilisban az Országgyűlésben a jobbikos Volner János kérdésére azt hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy nem történt törvénysértés, ám „baráti látogatást” tett Nagykőrösön, ahol a polgármesternek és a képviselő-testületnek azt tanácsolta, hogy „a lakossági közműberuházás ellenére is érdemes ezeket a forrásokat az ingatlantulajdonosoknak megfizetni”.

A nagykőrösi önkormányzat honlapján megjelentek szerint Lázár a baráti látogatás során azt mondta, hogy „az állam ezzel kapcsolatban nem fogalmazott világosan, éppen ezért a nagykőrösi képviselő-testület és a polgármester a város érdekeit tartotta szem előtt”. A képviselő-testület belátó volt, június 27-én Lázár részvételével ülésezett és rendelkezett arról, hogy a támogatási arány módosításából eredő korrekciós összeget visszakapják a Nagykőrösi Víziközmű Társulat tagjai, azaz a lakosok. A városi honlapon erről úgy számoltak be, hogy „Történelmi jelentőségű dokumentumot írt alá ma Nagykőrös Város polgármestere”, noha korábban Czira Szabolcs polgármester még amellett kardoskodott, hogy nem kerülhet sor pénzvisszafizetésre, az alpolgármester pedig botránykeltésnek és hangzatos szólamnak minősítette, hogy jár a pénz az embereknek.

Felbukkan a Duna Aszfalt

Június végén egyébként arról számolt be a Hír TV, hogy a szóban forgó nagykőrösi útépítésre kiírt közbeszerzést két kisebb cég, a Tief Terra és a Sutus Bau nyerte meg, amelyek a munkát kiszervezték a Duna Aszfaltnak. A Duna Aszfalt tulajdonosa Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László. A Hír TV megjegyzi: a nagykőrösi polgármester fia éppen Szíjj László lányát vette feleségül, sőt, az ifjabb Czira Szabolcs jegyezte be a Duna Aszfalt védjegyét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Charleroi, 2017. szeptember 19.
A Ryanair ír légitársaság repülőgépei a belgiumi Charleroi repülőtéren 2017. szeptember 19-én. A cég több mint 2000 járatát törölte, ebből 143 Belgiumból induló járatot pilótahiány, a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége, a sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.