Gazdaság
Szeged, 2015. július 8.
Informatikus dolgozik az NNG új szegedi fejlesztõközpontjában 2015. július 8-án. Az autóipari navigációs megoldásokat készítõ cég jelenleg harminc embert alkalmaz a Tisza-parti városban, ezt a létszámot néhány hónapon belül ötven, középtávon kétszáz fõre kívánják emelni.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Özönölhetnek hozzánk az ukrán és szerb informatikusok is

24.hu
24.hu

2017. 07. 12. 10:39

Engedélymentesen vállalhatnak munkát egyes hiányszakmákban a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon. A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás kifejezetten a szerb és ukrán dolgozók hazai foglalkoztatását könnyíti meg többek között az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar területén.
Korábban a témában:

A munkaerőpiaci problémákkal küzdő iparágakat kívánja segíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletének legfrissebb módosítása – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Az NGM közleménye értelmében, június óta a szomszédos országokból érkező, nem EU-s állampolgároknak bizonyos munkakörök betöltése esetén nincs szüksége munkavállalási engedélyre Magyarországon.

A változás alapján szerb és ukrán állampolgárokat munkavállalási engedély nélkül is lehet idehaza foglalkoztatni meghatározott hiányszakmákban, például informatikusként, mérnökként vagy programozóként, de ugyancsak kivételt képeznek az épületgépész, járművezető, építőipari szakmunkás, varrónő, asztalos és ápoló képzettséggel rendelkező munkavállalók is.

Az engedélymentes munkavállalás jelentősen megkönnyíti a harmadik országból érkező állampolgárok számára a munkavégzést Magyarországon, a munkáltatókra pedig kevesebb adminisztratív teher nehezedik – nyilatkozta a változással kapcsolatban a cég jogásza, dr. Ganzenmüller-Nagy Éva. Mind a szerb, mind az ukrán állampolgárok vízummentesen tartózkodhatnak hazánk területén 90 napig, azonban ha ennél tovább kívánnak dolgozni, akkor azonban tartózkodási engedélyt kell szerezniük – tette hozzá a szakértő.

A munkáltatók kötelesek bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatást a munkaügyi központnak, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon. A foglalkoztatás létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a jogviszony lezárását követő három évig meg kell őriznie a munkaadónak. A szerb és ukrán állampolgároknak a munkáltató felé kötelező igazolniuk szakmai képesítésüket a munkaviszonyuk megkezdésekor.

Ukrajna 2017. június óta vízummentes, tehát azon ukrán állampolgárok, akik biometrikus útlevéllel rendelkeznek, üzleti vagy magáncélból vízum nélkül utazhatnak Magyarországra és 180 napos perióduson belül egy huzamban maximum 90 napot tartózkodhatnak az ország területén. A szerb állampolgárok 2009 óta utazhatnak vízum nélkül hazánkba.

NGM: nem változtak a feltételek

A Nemzetgazdasági Minisztérium a cikk megjelenése után helyesbítést kért. Azt írták, hogy a szomszédos harmadik országból érkező munkavállalók munkavállalási engedélyhez jutásának feltételei 2016 júliusa óta változatlanok.

  • A Magyarországgal szomszédos, nem EU-s állampolgárok foglalkoztatási szempontból való engedélymentessége kizárólag a legfeljebb 90 napig tartó munkavégzésre vonatkozik, ezt a foglalkoztatást be kell jelentenie a magyar foglalkoztatónak.
  • A 90 napot meghaladó foglalkoztatás esetén az idegenrendészeti hatóság az összevont tartózkodási engedélyezési eljárást lefolytatja, kizárólag a foglalkoztatási szerv megkeresésétől tekint el 2016. július 1-től.

Harmadik országok állampolgárainak magyarországi munkavállalása nem egyenlő sem a bevándorlással, sem pedig a migránsok magyarországi befogadásával. A kormány célja, hogy elsősorban a hazai álláskeresőket segítse a munkaerőpiacra történő visszatérésben, hiszen a versenyszférában több tízezer betöltetlen álláshely van jelenleg. Ezt szolgálja a szakképzés és a munkaerő-piaci igények harmonizálása, a munkáltatói adóterhek csökkentése, a béremelések pedig hozzájárulhatnak a betöltetlen álláshelyek csökkenéséhez. Amíg a hazai munkaerő-tartalék alkalmassá válik a versenyszférában történő munkavállalásra, addig olyan munkakörökben, ahol sem magyar, sem uniós állampolgár nem áll rendelkezésre, továbbra is lehetősége van a cégeknek harmadik országból érkezett állampolgárok foglalkoztatására, ezt piaci kérdésnek tekintjük. A kormány célja, hogy megelőzze az ezzel járó termeléskiesést, és a hazánkba befektetni akaró cégek se szembesüljenek munkaerőhiánnyal. Magyarországon az elmúlt évben alig több mint 6 ezer munkavállalói engedélyt adtak ki harmadik országbelieknek – 2004-ben ez a szám még 65 ezer volt. A munkavállalási engedély lejártát követően ezek a munkavállalók elhagyják Magyarországot.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.