Gazdaság

Az amerikai befektetőket még nem győzte meg az illiberális demokrácia

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

2017. 06. 29. 17:56

Csütörtökön pódiumbeszélgetést tartott az AmCham (Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara), ilyenkor egy ebéd mellett nemcsak az országban működő amerikai cégek képviselői találkoznak, de politikusokat és diplomatákat is meghívnak. A rendezvény jellegéből adódóan nem érdemes kemény megmondásokat várni, sokkal inkább udvarias és mosolygós beszélgetést, bár a sorok között olvasva le lehet vonni néhány tanulságot az amerikai-magyar viszonyt illetően, még akkor is, ha az eseménynek csak egy félórás része sajtónyilvános és arra sincs lehetőség, hogy az újságírók kérdéseket tegyenek fel.

Magyarország erős és büszke

Idén az egyik nyitóbeszédet Szabó László mondta, aki hamarosan külkereskedelmi miniszterhelyettesi pozicióját cseréli le a washingtoni nagyköveti posztra, miután elődjét, Szemerkényi Rékát felmentették, állítólag azért, mert nem képviselte elég harciasan a magyar kormány álláspontját, miszerint a CEU bezárása legitim. Szabónak sikerült kiköszörülnie ezt a csorbát, ugyanis azt a már jól bejáratott panelt használta, hogy eleinte

mindenki kételkedett az unortodox magyar gazdaságpolitikában, de végül kiderült, hogy a Fidesznek volt igaza.

„Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország”, és mégis sikerült rengeteg embert visszajuttatni a munkaerőpiacra. És ugyan voltak fájdalmas lépések, mint például az áfa 27 százalékra emelése, de végeredményben ez is hozzájárult a sikerhez. A cégek adójának csökkentése pedig arra ösztönözte a külföldi befektetőket, hogy ide hozzák a pénzüket.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Óriási siker a magyar gazdaság, 

fogalmazott Szabó, az angol tremendous success kifejezést használva – ugyanazt, amellyel Donald Trump 2003-ban az amerikaiak iraki hadműveleteit jellemezte, meglehetősen elhamarkodottan. A jövendőbeli nagykövet szerint a legnagyobb kihívás a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatokban az, hogy elhitessük az USA-val, hogy Magyarország fontos a számára, igaz, a Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint már így is az Egyesült Államok a második legnagyobb befektető az országban. Ezt úgy számolták ki, hogy a Magyarországon működő külföldi cégeket visszavezették az anyacégekig vagy tulajdonosokig, így kijött, hogy

közvetett módon évente 80 milliárd dollár áramlik a magyar gazdaságba.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Ezen felül az Európán kívüli országok közül az Egyesült Államok hazánk legnagyobb exportpartnere. Azért van még javítani ezen, a kormányzat szerint rendkívül gyümölcsöző kapcsolaton: a nagykövet úgy vélte, hogy az energiabiztonság terén lehetne továbblépni, például ha Magyarországra ténylegesen eljutna a már évek óta belengetett amerikai palagáz és így

lenne valamiféle verseny az orosz gázimporttal szemben.

Még nem tudni, hogy az új amerikai kormányzati politika hogyan fogja befolyásolni az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatokat, de Szabó nagyon optimista és arra bíztatta a cégeket, hogy amennyiben ötletük van a hazai befektetői környezet javítására, keressék meg vele a magyar kormányt.

Ünnepség a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján az Országházban
Ilyen visszafogottan még senki nem fogalmazta meg, mennyire rossz a kapcsolatunk Amerikával
Gulyás Gergely szerint természetesen az amerikaiak a hibásak.

Az EU és a NATO nélkül nem megy

Márpedig a hazai gazdasági és politikai helyzet – a jövendőbeli nagykövet szavai ellenére – sokféle kérdést felvet a potenciális befektetőkben. Erről már David J. Kostelancik, az amerikai ideiglenes ügyvivő beszélt. Állítólag az amerikai üzletemberek sokat kérdezgetik őt és az amerikai kormány illetékeseit is arról, hogy

jó ötlet-e Magyarországra hozni a pénzüket.

  • Kiszámítható-e a jogi környezet?
  • Átlátható és tiszta-e a kormányzat működése?
  • Mekkora a korrupció?
  • Mi a helyzet a közbeszerzésekkel?
  • Van-e esélyük nyerni, ha elindulnak?

Kostelancik szerint fontos kérdések ezek, amelyeket igyekeznek is tisztázni és minden évben globális felmérést készítenek arról, hogy az egyes országokban milyen a befektetői környezet. Ezekben ajánlásokat is tesznek, de „csakis baráti és szövetségesi alapon” abból a célból, hogy javuljanak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. A barátság azonban azt is jelenti, hogy

„őszinték és konstruktívak vagyunk a problémákat illetően”.

Diplomatikus megfogalmazás, de egyértelműen jelzi, hogy az amerikaiak látnak problémákat a magyar gazdasági és politikai életet illetően.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Ezek a megoldandó kérdések nem közvetlenül az üzleti életben gyökereznek, hanem azon túlmutatnak – mondta az ideiglenes ügyvivő, ugyanakkor a magyar-amerikai kapcsolatok nagyon erős alapokon nyugszanak. Az egyik ilyen pillér a NATO-tagság, ennek egyik bizonyítéka, hogy az atlanti szövetség hadgyakorlatainak Magyarország is rendszeresen otthont ad, így idén is. A másik pillér az Európai Unió, amelynek tagjai az Egyesült Államok természetes szövetségesei. Ezen felül több olyan szervezet is van, amelynek mind Magyarország, mind az USA a tagja, így ugyanabban az értékközösségben

kiállnak az emberi szabadságjogokért, a demokratikus intézményekért és kormányzásért

vagy felveszik a harcot a nemzetközi szervezett bűnözés ellen – hangsúlyozta a diplomata. A felsoroltak mellett a kutatói csereprogramok, tanulmányutak mind-mind hozzájárulnak ahhoz – tette hozzá Kostelancik –, hogy a két ország közötti kapcsolat erős és jól működik.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.