A NAV 14 milliós tévedése miatt került bajba egy kisvállalkozó

Kellemetlen helyzetbe került egy kisvállalkozó az áfa-visszaigénylésnél a NAV miatt. A folyamatos teljesítésnél az a fő szabály, hogy ha egy időszakot utólag számláznak le, akkor a fizetési határidő a teljesítés időpontja. De mivel a fizetési határidő a felektől függő dolog, a szerződők megállapodhatnak úgy is, hogy a fizetési határidő akkor is az időszak utolsó napja, ha a számlázás később történik meg. Ez az, amit az adóhatóság egy konkrét ügyben nem vett figyelembe.

Emiatt a számla befogadójának 13 millió forintos áfa-visszatérítési igényét visszautasította, valamint majdnem 1 millió forintos adóhiány befizetésére is kötelezte. És a bevallási időszaknál későbbi számla fizetési határidejére hivatkozva azt is kikötötték, hogy majd csak a következő negyedév végén igényelheti vissza az áfát. Márpedig egy kisvállalkozónál 13 millió forintra várni három hónapig, plusz ahelyett hogy pénzt kapna vissza, még egymillió forintot befizetni, elég keserves helyzetet okozhat.Külön pikáns, hogy a NAV a számla kiállítójánál nem kifogásolta, hogy az előző negyedévre állította be ugyanazt a bizonylatot, és be is fizette utána az áfát. Nála ellenőrzést sem folytattak le.

Az adózó és az adószakértő hiába próbálta beadványokkal és szerződéskorrekcióval bizonyítani, hogy helyesen jártak el, a nyíregyházi NAV ezeket mind figyelmen kívül hagyta.

A NAV tévedett

Egyetlen pozitívum azonban van az ügyben: még csak fellebbezni sem kellett, hogy a másodfokú adóhatósághoz kerüljön az eset. Ehhez elég volt egy email is.

A másodfokú hatóság igazságot szolgáltatott, mivel kimondta, hogy a NAV első fokon tévedett, és felügyeleti intézkedés formájában hivatalból elrendelte az eredeti áfabevallás feldolgozását. Vagyis jóváhagyta az áfa-visszaigénylést. A NAV első fokú megállapításait pedig törölte. A másodfokú adóhatóság többek között arra hivatkozott, hogy az elsőfokú adóhatóság nem bizonyította, csupán vélelmezte, hogy mi volt a felek közti fizetési határidő.

Ruszin Zsolt adószakértő szerint ebből az egészből azt érdemes megjegyezni, hogy a felek szabadon határozhatják meg a fizetési határidőt, ami eshet a tényleges számlakibocsátás elé is. És ha a felek közti szerződésben elírás történik (ilyen is volt a konkrét esetben), attól még a tényleges megállapodás alapján számlázhatnak egymás között.Annyit fűzött még hozzá az esethez, hogy talán célszerű lenne, ha bevezetnék végre a 2015-ben belengetett szankciókat a NAV-val szemben. Vagyis hogy az adóhatóság köteles legyen fizetni, ha hibázik, illetve késlekedés esetén dupla kamatot fizessen. Várja egyébként, hogy lesz-e személyes felelősségre vonás a konkrét ügyben.