Gazdaság

Kínos pofonba szaladhat bele az Orbán-kormány Luxembourgban

aratas(210x140)(1).jpg (aratás, búza, mezőgazdaság, )
aratas(210x140)(1).jpg (aratás, búza, mezőgazdaság, )

Magyarország a mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett egyes haszonélvezeti és használati jogok megszüntetésével megsértette a tőke szabad mozgásának az elvét – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Az ügy előzménye, hogy 2013 decemberében a magyar Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos nem közeli hozzátartozói javára mezőgazdasági ingatlanokra bejegyzett haszonélvezeti és használati jogait.

A szabályozással kapcsolatban a magyar bíróság azért fordult az unióhoz, mert meg akarta tudni, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése, és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat.

Termőföld nem csak természetes személyé lehet

A bírósági tájékoztatás szerint Henrik Saugmandsgaard Oe főtanácsnok indítványában azt hangsúlyozta, hogy a vitatott magyar szabályozás a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg.

A dán főtanácsnok úgy vélte, nem elfogadható a magyar kormány azon érve, amely szerint a vitatott szabályozás a visszaélések elleni küzdelem, azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalom kijátszásának megakadályozását célozná.

A magyar szabályozás ugyanis – az arányosság elvével ellentétes módon – nem ad lehetőséget a nemzeti bíróságoknak arra, hogy objektív bizonyítékokat alapul véve, esetről esetre megvizsgálják a visszaélésszerű magatartás tényleges fennállását.

Végezetül a főtanácsnok a magyar kormány azon érvét is elvetette, amely szerint a kérdéses szabályozás azzal a közérdekű céllal lenne igazolható, hogy a termőföld csak az azt megművelő természetes személy tulajdonában lehessen.

Valószínűleg elmarasztalják a magyar törvényhozást

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot – a gyakorlatban azonban igen nagy arányban dönt hasonlóan a bíróság. A bírák most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

(MTI)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik