Gazdaság
Budapest, 2011. november 21.
Hirdetőoszlopok a K&H Bank új székházának főbejáratánál a fővárosi Millennium Városközpontban. A két egymás melletti épület - ahol kétezer-ötszázan dolgoznak - mintegy 100 millió euróba került. 
MTI Fotó: Máthé Zoltán

„Az a cél, hogy a kommunikációs eszközöket, területeket összehangoltan használjuk az üzleti cél megvalósításának érdekében”

24.hu
24.hu

2017. 05. 31. 11:33

Horváth-Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője akkor kezdett kommunikációval foglalkozni, amikor az még gyerekcipőben járt Magyarországon. Hiszi, hogy az általa művelt és tanított szakma az élet minden területén hasznos lehet.

Mikor dőlt el, hogy ezzel a területtel szeretne foglalkozni?

Édesapám kicsi gyerekkoromban csak „locsi-fecsi”-nek hívott, úgy tűnik, a kommunikáció iránti vágyam, az emberi kapcsolatok iránti erős igényem már akkor egyértelműen megnyilvánult. Mindig is szerettem meghallgatni, megérteni mások álláspontját, ütköztetni a véleményeket, érvelni, meggyőzni és logikus argumentumok mentén hagyni magam meggyőzni, konszenzust keresni, olyan megoldásokat találni, amely mindkét fél érdekeit szolgálják. Egy-egy ilyen beszélgetés természetesen nemcsak a szavak szintjén nyilvánul meg, hanem a non-verbális kommunikáció eszközeit is használja, mely egy újabb izgalmas terület.

Persze, amikor pályaválasztásra került a sor, Magyarországon még nem tanították a kommunikációt, a pr-t, s a reklámoktatás is csak gyerekcipőben járt. Így nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az első ösztöndíjjal mehettem külföldre tanulni, tulajdonképp a holland királyi család ajándéka volt a rendszerváltás megünneplésére, hogy 20 magyar egyetemistának tette lehetővé, hogy egy évet a groningeni üzleti főiskolán tölthessen és nemzetközi diáksereg részeként, nemzetközi oktatókkal és tankönyvekből tanulhassa meg a modern üzletvezetés, marketing és kommunikáció fortélyait. Ezután Angliában tanultam tovább és itt szerettem bele végleg a kommunikációba, mint szakterületbe.

Horváth-Magyary Nóra

Meséljen a munkájáról… Mivel foglalkozik a legszívesebben?

A kommunikációs szakma minden részét nagyon szeretem: a sajtókommunikációt, a fenntarthatósági programok kidolgozását és működtetését, a kríziskommunikációt, a rendezvényeket, a vezérigazgatói kommunikációt, a reklámozást, az eladásösztönzést, a személyes meggyőzést, a belső kommunikációt és még sorolhatnám. S mindezek fölött azt, amikor ezt stratégiai szinten lehet művelni, vagyis integráltan működtetni. Mert nem az a fontos, hogy egy-egy kommunikációs eszköz, terület megfelelően funkcionáljon, hanem hogy mindezek összehangoltan egy cél érdekében kerüljenek felhasználásra, mégpedig az üzleti cél megvalósításának szolgálatában álljanak. Külön érdekesség, amikor egy belső kommunikációs célt külső kommunikációs eszközzel érünk el vagy épp fordítva.

A kommunikációs területek közül jelen pillanatban külön izgat, hogy egy cég miként tud nem csupán a fogyasztók felé, hanem a meglévő s egyben a potenciális munkavállalók felé is tudatosan felépített és pozitív imázst fejleszteni, hiszen a munkaerőpiacon is nagy ma már a verseny. Ahogy az is, hogy miként lehet annyira erős bizalmat építeni a márka iránt, ami ellenállóvá teszi a megalapozatlan és egyre nagyobb tömegben érkező álhírekkel szemben, melyek a közösségi médiából és ezen keresztül az önkéntes és olykor az objektivitást nélkülöző vagy akár ártó szándékú, önkényes hírgenerálóktól és terjesztőktől érkezik. De az is nagyon fontos számomra, hogy a társadalom felé miként lehet hitelesen és határozottan közvetíteni, hogy egy vállalat létezése és fejlődése fenntartható, hogy hosszútávon lehet rá számítani, mint gazdasági szereplőre, s ezért ő maga is aktívan és hatékonyan tesz a társadalmi és környezeti befektetéseivel.

És ha nem kommunikációs és üzleti célokról, hanem eszközökről beszélünk, akkor az új digitális megoldások nyújtotta újabb és újabb meggyőzési technikákról még nem is ejtettünk szót….

Látja-e a kommunikáció-oktatás helyét a mai iskolarendszerben?

Szerintem a hatékony kommunikáció oktatását általános iskolában kéne elkezdeni. Tévhit, hogy csak a kommunikációsoknak vagy még legfeljebb a vállalatvezetőknek kell tudni meggyőzően kommunikálni. Erre a képességre mindenkinek szüksége van: a diáknak a feleléskor, a felvételin, a családfőnek a születésnapi köszöntőn, a társasházi közgyűlésen, a lakásvásárlási alkun, vagy akár egy leánykérésnél is… minden olyan alkalommal, amikor a másik felet meg akarjuk győzni, ki akarjuk fejezni a gondolatainkat, érzéseinket.

Máshogy működik-e a kommunikáció, a PR a világ más országaiban? Mi a különbség?

A kommunikáció alapelvei, működési mechanizmusa, eszköztára azonos, viszont az egyes eszközök használatának részleteiben lehetnek eltérésék, s bizony ezek a különbségek az egész kommunikáció sikerességét határozhatják meg, hisz ahogy mondani szoktuk: az ördög a részletekben rejlik.

Miért tartotta fontosnak, hogy megírja a PR esetek haladóktól c. könyvét? 

A könyv megszületésének több oka is volt. Egyrészt a PR mint szakma felnőtt, s miként a felnőtteknek általában, úgy a szakma felnőttjeinek is felelőssége az értékek átadása, az általuk megtanult és megszerzett tudás és tapasztalat megosztása. Így egy olyan könyvet kívántunk létrehozni, mely kiegészíti a felsőoktatás elméleti ismeretanyagát, esettanulmányokkal, elemző kérdésekkel, gyakorlati szemléletet bemutató interjúkkal segíti a szakmában most indulókat, hogy jobban elképzelhessék, milyen is a nagybetűs kommunikációs élet.

Szerencsére ma már a hazai szakma is bőségesen kínál eseteket mind a civil, mind pedig az üzleti szférából, a hétköznapi ember számára jól látható és a kevéssé egyértelmű területekről egyaránt. Így a kötet egyik fontos rendezőelve az volt, hogy csak hazai esetek szerepeljenek benne, és csak olyanoktól, akik maguk vezényelték le ezen programokat. A kommunikációs szakmédia szívesen írna ezen PR kampányokról azok indulásakor, de részleteik – szemben a reklámkampányokéval – akkor még általában nem publikusak. Amikor pedig véget ér a kampány, akkor a szakmédiának már nem hír, hiszen már múlt idő.

A felsőoktatásban látunk jó példákat gyakorló szakemberek vendégelőadóként való meghívására, de ez még talán nem eléggé elterjedt. Ennek ellenére a magyar oktatás egyre nyitottabb arra, hogy az elméleti, akadémikus tudást kiegészítse gyakorlati példákkal, feladatgyűjteménnyel. Az oktatás is versenyképes kommunikátorokat kíván kínálni, így egészséges szakmai ökoszisztéma alakulhat ki, ahol a piac egyre képzettebb fiatalokat kap az oktatástól, a kommunikációs ipar pedig a tudását visszaforgatja a képzésbe.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.