Jóllehet számos makrogazdasági mutató inkább pozitív képet mutat, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak: a versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását, fogalmaz a tanulmány.
A kormány 2016-os menekültellenes kampányát követően az idegengyűlölet mértéke Magyarországon soha nem látott szintet ért el. Eközben a bevándorlókkal, menekültekkel kapcsolatos negatív attitűdök – több más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan – erősödtek. A „másokkal” kapcsolatban hiányzó ismeret, a szegények iránti szolidaritás alacsony szintje, illetve a demagógiára való fogékonyság egyaránt jelen van a magyar társadalomban.
A TI a kutatás során megkérdezett számos, a témával foglalkozó szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt, továbbá három fókuszcsoportos megbeszélést is tartottak, 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek véleménye a magyar gazdaságról a kincstári optimizmust sulykoló kormánypropaganda és a kritikus szakemberek véleménye között helyezkedik el. A megkérdezett üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: „A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van.” Mindemellett, a gazdaságpolitikai döntések szerintük „politikai narratívába illeszkednek, nem reflektálva a gazdaság és a társadalom igényeire”. A korrupció mértékével kapcsolatban egy megkérdezett úgy vélte, „ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat”. Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott:
a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod.
A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint „a meritokrácia soha nem volt divatos Magyarországon. Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük”. A vállalkozási hajlandósággal kapcsolatban több fiatal úgy vélte, hogy „minél nagyobb terveid vannak, annál inkább szűkülhet a mozgástered”. A fiatalok egyik jellemző megállapítása az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött erősödne a civil kontroll.
A jelentés teljes terjedelmében angolul itt, a magyar összefoglaló pedig itt olvasható.
