Debrecen, 2015. augusztus 28.
Érdeklődők Munkácsy Mihály Ecce Homo (b) és Golgota című festménye előtt a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2015. augusztus 28-án. A festmény tulajdonosa, Pákh Imre New York-ban élő magyar származású műgyűjtő augusztus 31-én elviteti a Golgotát Debrecenből, miután annak megvásárlásáról nem tudott megállapodni a Magyar Nemzeti Bankkal.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Gazdaság

Bedőlt az államot revolverező gyűjtő Munkácsy-birodalma

Sarkadi Nagy Márton
Sarkadi Nagy Márton

Oknyomozó újságíró.. 2017. 05. 11. 11:04

Összedőlt a Munkácsy-gyűjtő Pákh Imre birodalma, miután a képeket Magyarországon menedzselő emberét annak strómanja leszúrta. A Munkácsy-cégeket ügyvezető Marschalek Ákos a Zsolnay-tulajdonos szír befektetőnek is tartozott, a félmilliárdot közelítő adósságot hagyhatott maga után. Az adóhatóságnak százmillió forint feletti összeggel tartozó egyik, mára megszűnt cégben Pákh is tulajdonos volt.
Korábban a témában:

Amikor Pákh Imre 2003-ban megvette Munkácsy Mihály Golgota című képet, tudhatta, hogy jó lóra tesz. A négy méter magas és hét méter széles vásznat sokan ugyan nem tehetnék ki a nappalijukba, de egy vevő szinte biztos: racionális magyar kultúrpolitika egyszerűen nem teheti meg, hogy ne próbálja megszerezni a talán legismertebb magyar festő ikonikus Krisztus-trilógiájának egyik darabját.

Miután a trilógia többi darabjából az Ecce Homo eleve a debreceni Déri Múzeum tulajdonában volt és 2015-ben az unortodoxan értelmezett jegybanki nyereségből táplálkozó, kimeríthetetlen kincsesládikójából a Krisztus Pilátus előtt című képet is megvette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Értéktár névre keresztelt képgyűjtő program részeként, már mindössze a Golgota hiányzik ahhoz, hogy boldog kormánytagok pózolhassanak a végre összegyűjtött trilógia előtt.

Debrecen, 2012. november 21.
Pákh Imre műgyűjtő, a Golgota című Munkácsy-kép tulajdonosa a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termének megnyitóján 2012. november 21-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Pákh Imre műgyűjtő, a Golgota című Munkácsy-kép tulajdonosa. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Keresztapás stílus

A Golgota azonban letakarva áll a debreceni múzeumban, miután Pákh és az állam, konkrétan az MNB nem tudnak megegyezni a vételárban. A jegybank – a mai áron 1,7 milliárd forintnak megfelelő – hatmillió dollárt lenne hajlandó fizetni, Pákh viszont ennek a másfélszeresét kérte. Erre fel az állami örökségvédelmi központ védettség alá helyezte a képet. Így állami hozzájárulás nélkül a tulajdonosa sem viheti el a képet az országból. Az eljárásról Lázár János miniszter hamisítatlan keresztapás stíllel azt mondta, hogy

szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal.

Ugyanakkor a gusztustalan eljárást emlegető Pákh sem most jött le a falvédőről. Miközben azt állította, hogy 2003 óta ingyen bocsátotta a múzeum rendelkezésére a Golgotát, az Átlátszó kiszöszölte, hogy 2004-ben kölcsönzési díj nélkül kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától négy Munkácsy-képet azzal, hogy cserébe nem mondhatja fel a Golgota magyarországi letétét. A Golgotára pedig állítólag egy tízmillió dolláros vételi ajánlatot is bemutatott, aminek a hitelességét árnyalja, hogy bevallottan is Pákh egy barátjától származik.

Becslési finomságok

A jegybank három különböző szakértőtől származó becslései egyaránt 6 millió dollárra teszik a Golgota értékét. Pákh ezeket vitatja, mondván, minden tisztelete „a Falk Miksa utcai műkereskedőké”, de ő jobban hisz a nemzetközi aukciósházatkól származó saját értékbecsléseinek. Ugyanakkor például a jelenleg Pákh nevén lévő egyetlen cég, a Varleyart Kft. egész kezdőtőkéjét kitevő négy képet 2010-ben éppen az egyik kifogásolt képszakértő, az amúgy a nevezett utcában megtalálható Virág Judit becslése alapján taksálták 85 millió forintra.

Az állami védelemre Pákh a Golgota letakarásával válaszolt; a felek között azóta tart az állóháború. Amiben Pákh most mindentől függetlenül vesztésre áll:

a nagyjából ötven Munkácsy-képet birtokló műgyűjtő a képek magyaroszági menedzselésére összerakott birodalma ugyanis tavalyra összeomlott.

A Pákh által gründolt Munkácsy Alapítvány elvesztette közhasznú státuszát, a köré kerített cégeket – a Munkácsy Art Kft.-t és a Munkácsy Holding Kft.-t – pedig törölték a nyilvántartásból.

A Munkácsy Alapítványból, illetve a hozzá kötődő kft.-kből álló hálózatot a Vs.hu korábbi, Pákh környezetéből származó információi szerint eredetileg azért hozták létre, hogy a magángyűjteménye körüli gyakorlati dolgokat menedzseljék. A képbirodalom elintézőemberét, Marschalek Ákost azonban 2012 novemberében leszúrta a strómanjaként is szolgáló sofőrje, Muzslai József. Ennek az a története, hogy az adósságokban úszó Marschalek a beosztottja lakására is bejegyeztett egy jelzáloghitelt. A konstrukció bedőlni látszott, Muzslai többször kérdezte főnökét a dolog állásáról. Marschalek egy darabig mismásolt, aztán egyszer csak közölte: „Mi a fasz közöd van hozzá, mész a családoddal az utcára”. A csomagtartóban kotorászó sofőr kezébe akadt egy kés, amivel leszúrta Marschaleket, majd feladta magát.

Marschalek körül állítólag korábban is problémák voltak. A Vs.hu már idézett forrása szerint a Munkácsy-birodalomban „előfordultak az aláírási jogosultakkal nem egyeztetett, illetve nem megfelelően papírozott sokmilliós pénzmozgások”, illetve 2013-ban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is feljelentést tett a Magyar Nemzeti Galériánál (MNG) folyó gazdálkodás miatt, elsősorban azért, mert az akkoriban az MNG budavári épületében működő alapítvány köré épült cégháló kvázi átvette a hatalmat a galériában, ők szervezték a kiállításokat, szerezték meg a pénzt hozó bérleti jogokat.

Társbérlet

A HVG 2013-as cikke szerint a Munkácsy Alapítvány az MNG társbérlőjeként a jegyárbevétel bizonyos százalékáért kiállításokat támogatott és rendezett. Az első közös projekt Munkácsy Krisztus-trilógiájának – 2010 novembere és 2011 októbere közti – bemutatása volt, a 163 millió forintos bevétel fele illette meg az alapítványt. Marschalek korábbi nyilatkozata alapján a szállítás, a biztosítás, az installáció és a marketing 45,5 milliós költséget jelentett, ám erről nem számolt el tételesen. A haszon tehát csaknem 40 millió forint volt, igaz, a Pákh tulajdonában lévő Golgota nélkül a tárlatot nem lehetett volna megrendezni.

Debrecen, 2015. augusztus 31.
Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (b), Ecce Homo (k) és Golgota című festménye a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2015. augusztus 31-én. Ezen a napon letakarták a Golgota című festményt, mivel tulajdonosa, Pákh Imre megtiltotta a kép további nyilvános bemutatását.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (b), Ecce Homo (k) és Golgota című festménye a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében 2015. augusztus 31-én. Ezen a napon letakarták a Golgota című festményt, mivel tulajdonosa, Pákh Imre megtiltotta a kép további nyilvános bemutatását.
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Az MNG saját anyagára épülő Hősök, királyok, szentek című kiállítást az alapítvány kezdeményezte, s 40 millió forintot költött rá – legalábbis Marschalek korábbi állítása szerint, mert számlákkal ezt sem igazolták. Viszont a jegyárbevétel 60 százalékát, 34 millió forintot bezsebeltek. Az MNG saját tárlatait, nevezetesen a Markó Károly és Ferenczy Károly művészetét bemutató kiállítást is támogatta az alapítvány 10 millió, illetve 15 millió forint készpénzzel – cserébe a jegyárbevétel 40 százalékát kapta meg. A pénz a Munkácsy Art Kft.-hez folyt be – amely 2011-ben több mint százmilliós bevételt ért el –, jóllehet a jogszabályok szerint az alapítvány maga is szerződhetett volna az MNG-vel. Ráadásul. a kft. nem is az alapítvány tulajdonában van, hanem a Munkácsy Holding Kft. birtokolja, amelynek ügyvezetője és tulajdonosa is Muzslai. Baán László főigazgató pedig a Kehi iránymutatása szerint járt el, amikor felszámolta a Munkácsy Alapítvánnyal és az azt övező céghálóval kötött szerződéseket – írta akkor a hetilap.

Félmilliárdos lyuk

Marschalek és cégei után a félmilliárd forintot közelítő tartozás marad – ebből legalább 350 millió kölcsönökből, 100 milliónál nagyobb összeg adótartozásból jön össze.

A férfi Pákhon kívül is érdekes társaságban mozgott: adósa maradt például Bachar Najarinak. A szír állampolgárságú, de Svájcban élő Najari a Zsolnay Zrt. tulajdonosaként Pákhhoz hasonló helyzetben van. A döglődő porcelánmanufaktúrát ismertsége, hagyománya miatt racionális magyar politikai vezetés nem hagyhatja kimúlni. Állami pénzeső helyett azonban Najari is a szokásos Fidesz-közeli maffiatempóval találta magát szemben: a pécsi önkormányzat egy ellen-Zsolnayba csábította át a cég dolgozóit, valamint a Najari-féle Zsolnay revolverezésére használható, állami banknál lévő hitelt is Fidesz-közeli piaci szereplőnek passzolták át. Najari egyelőre tartja magát, de hófehér lovagnak ő sem tűnik: 2014-ben az derült ki, hogy a feleségéhez tartozó Swiss Art Kft. védette le az Európai Unióban a Zsolnay márkanevet, plusz a Zsolnay-termékeket forgalmazó cég 60 százalékos kedvezménnyel kapja az árut a gyártól.

Najari két 2010-es kölcsön alapján 70 millió forintot és 200 ezer eurót, valamint a kamatokat szeretné bevasalni Marschalek örökösén, a magyar államon.

De Marschalek hagyatéki végzése alapján úgy néz ki,

a világon mindenki kölcsönadott a férfinek.

A Unicredit Bank egyrészt az egyik cége által felvett, de a hagyatékba tartozó ingatlanokra terhelt jelzáloggal biztosított hitel miatt 71 millió forintot, személyes számlatartozás miatt 2,7 millió forintot keres Marschaleken. Négy magyar magánszemély a javarészt kölcsönként átadott, összesen körülbelül 175 millió forint tőkét és a kamatokat szeretné megkapni.

Visszautasították az örökséget

Marschalek hagyatékát bonyolítja egy másik örökhagyó ügye. A 2012 szeptemberében elhunyt L. Klára egy 2010-ben kelt végrendeletében vagyonának nagyját unokatestvérére és annak gyerekeire, valamint egy ma 62 éves férfira, Sz. László Attilára hagyta. Egy 2012 júliusában, nem közjegyző előtt rögzített végrendelet viszont a rokonok helyett Marschaleket nevezte meg örökösnek azzal, hogy a korábbi rendelkezésben szereplők, és mellettük még egy kiskorú (feltehetően Muzslai József fia) havonta különböző összegeket kell kapjanak a férfitől. L. Klára végrendeletének eredeti kedvezményezettjei vitatják a második végrendeletet.

Ők az államhoz került hagyatékból még pénzükhöz juthatnak, de Marschalkó kölcsönadói valószínűleg nem sok jóra számíthatnak: a kölcsönökkel terhelt hagyatékot Marschalek összes fellelhető rokona visszautasította, mielőtt az szintén az államé lett.

Az egykor Marschalekhez kötődő, felszámolással megszűnt cégekről is sejthető, hogy egykori hitelezőik, így a Westprodukt Kft.-től – kamatok nélkül – 28 ezer eurót követelő osztrák Indo Handelsgmbh, a 1,5 millió forinttal bentragadt Allois Dallmayr Auotomaten-Service Kft. és a 46 ezer eurót hiányoló német Delphi Deutschland Gmbh., valamint a Magyar Kultúra Fejlesztési Kft.-től 840 ezer forintot váró Kinizsi Nyomda és a 360 ezres kintlevőségű Műszerprofil Kft. is hopponmaradt.

Pákh cége után százmilliós adótartozás maradt

Ez azért érdekes, mert Pákh személyesen is érintett volt több Marschalek-féle cégben. A fentebb említett Magyar Kultúra Fejlesztési Kft.-nek például mindketten résztulajdonosai voltak. De Pákh és Marschalek egyaránt tulajdonosa és ügyvezetője volt a 2011-ben alapított, ügyvezetési tanácsadásban utazó P. M. Trade Kft-nek is. A cég egyedül indulása évében adott le beszámolót, és

az adóhatóság szerint százmillió forintot meghaladó tartozást hagyott maga után.

2013-ban a cég ügyvédjétől érkezett levél a nyilvántartó bírósághoz, miszerint Pákh jó ütemérzékkel még 2012 augusztusában lemondott az ügyvezetői posztról.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.