Budapest, 2015. március 22.
Bevásárlókocsik a vasárnap zárva tartó bécsi úti Tesco áruháznál Budapesten 2015. március 22-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Gazdaság

Évi egymillióba kerülne az áruházaknak minden fel nem vett dolgozó

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 04. 10. 17:40

Korábban a témában:

A kormány továbbagyalt azon, hogyan lehetne még jobban odapörkölni az élelmiszerláncoknak, és mint az Index megírta, van még olyan ötlet a tarsolyban, amit bevethetnek a multik megregulázására. E szerint a parkolóadó, a kötelező létszámbővítés és a reklámköltés maximalizálása után jöhet egy bújtatott adó is, amely az áruházláncokkal fizettetné ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat. A javaslat szerint a díj mértékét a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de erről még vita van, a fejlesztési minisztérium például azt javasolja, hogy ne alapterület alapján, hanem sávosan vezessék be a díjat.

Megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárát a tervezettel kapcsolatban. Megerősítették, hogy a módosításokról egyik szervezettel sem egyeztetett a kormány. Március 14. óta egyáltalá nem is hívták őket.

Az OKSZ főtitkára, Vámos György azt mondta a 24.hu-nak, nagyon sajnálják, hogy a módosítások úgy készültek el, hogy a szövetséggel előzetes érdemi szakmai egyeztetés nem volt, csak a hazai láncokkal.

A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak azt mondta, hozzájuk el sem jutott a módosított előterjesztés, újságokból kénytelenek tájékozódni, holott erőteljes a szövetség kereskedelmi vonala.

Mivel a Nébih már eleve szedi az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, nem igazán értettük, miért kellene az áruházláncoknak külön fizetniük az áruk kettős minőségét firtató vizsgálatokért.

Az előterjesztést ismerő, névtelenséget kérő forrásunk szerint azonban nem a Nébih vizsgálataira szednének díjat. Hanem ha a kormányhivatalokhoz került fogyasztóvédelmi hatóság készít összehasonlító típusú vizsgálatokat, akkor azért kellene fizetniük a jövőben a kereskedőknek. Ettől persze még nem lett elfogadhatóbb a kereskedők oldaláról az új sarcot tartalmazó javaslat.

Felháborító, mit terveznek

Forrásunk összefoglalója szerint két újdonság van még a módosított előterjesztésben:

  • Az egyik ingyenes áruházi újságok betiltása.
  • A másik a fel nem vett dolgozók után adók módjára befizetendő megváltási díj, ami a garantált bérminimum 60 százalékának megfelelő összeg lenne, azaz az idei évre a 161 ezer forint után 96,6 ezer forint.

Az előírt dolgozói létszám 36 millió forint kereskedelemből származó nettó árbevételre egy fő lenne. Ezt a létszámot most nem feltétlenül érik el a kiskereskedők, így a láncok sem. Ami azt jelenti, hogy fizetniük kellene. Azt egyelőre nem tartalmazza az előterjesztés, hogy a büntetőadót havonta kell-e majd fizetni, de forrásunk szerint ez lenne logikus. Így minden egyes előírt, ám fel nem vett dolgozó után 1,159 millió forint lenne az éves büntetőadó.

Image: 73417163, Az Auchan áruházlánc Szentendrei úti bevásárlóközpontja Budapesten., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Kummer János

25 éve eltörölt dolgot hoznának vissza

Dávid Ferenc a létszám-előírással kapcsolatban megemlítette:

Magyarországon 25 éve szűnt meg a bérszabályozás. Tulajdonképpen ezt hozzák most vissza. És aki nem felel meg az előírásnak, azt megadóztatják.

Ezzel a kormány a vállalkozói autonómiát sérti, hiszen ott ír elő létszámot, ahol nem tulajdonos és nem munkáltató az állam. Milyen alapon szólnak bele, hogy a kereskedő hány emberrel képest hatékonyan ellátni a munkát? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy önmagával szemben nem ilyen szigorú az állam.

Szeretném, ha lenne olyan előírás is, amely garantálná, hogy az állami szolgáltatás színvonala jobb legyen. Vagyis azt kérném, hogy rögzítsék: hány beteg mellé hány éjszakai nővért, orvost kötelező foglalkoztatni, hány gyerekre hány tanár kell hogy jusson, vagy x darab ügyre hány bírót kell felvenni. Méghozzá büntetés terhe mellett.

Dávid Ferenc a javaslatról azt mondta, teljes mértékben visszautasítják, vitázni sem érdemes arról, esetleg százalékokról egyezkedni.

És hogy mit érne el a kormány vele? Ha előírják a kötelező létszámfeltöltést vagy büntetőadó fizetését a hiányzó létszámra, akkor a multik a magyar kiskereskedőktől fogják elcsábítani a hiányzó munkaerőt. Nem lesz nehéz dolguk, mert már most is 30-40 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint a kisboltok. A lépéssel tehát még nehezebb helyzetbe kerülhetnek a hazai kis üzletek, holott nyilvánvalóan a multik megleckéztetése lenne a cél – fejtette ki Dávid.

Ugyanilyen elképesztő ötletnek tartja a reklámköltés korlátozását és a reklámújságok betiltását. Megdöbbentő, hogy egy fogyasztásra épülő társadalomban, ahol az idei GDP-növekedést nagy valószínűséggel a fogyasztás fogja húzni, meg akarják gátolni, hogy a vevők tájékozottak legyenek. Húzóágazat a reklámpiac és a kereskedelem is.

Fogyasztóellenes, vállalkozóellenes a tervezett intézkedés. Szakmailag semmi értelme. Persze, tudom, hogy ez most nem szempont

– jegyezte meg Dávid Ferenc.

A nagyok nem fognak bezárni

Kicsit más összefüggésben (a dolgozóknak járó heti kétszer két szabad hétvége + 100 százalékos vasárnapi bérpótlék miatt) azt írta a Magyar Idők múlt héten, hogy önkéntesen bezárhatnak majd a láncok, mert az lehet nekik a könnyebb út. Illetve a cikkben jelezték, hogy az áruházláncok hajlanak a kompromisszumra. Vámos György azt mondta a 24.hu-nak, hogy mivel március 14-e óta nem egyeztettek velük, így szóba sem jöhetett kompromisszum.

Megkérdeztük a láncokat is az önkéntes vasárnapi zárva tartásról, de nem kívánták kommentálni a lap értesülését. Az Index cikkében nem említ egyébként havi két szabad hétvégét a módosított tervezetet ismertetve, azt viszont igen, hogy vasárnap délig 50, utána 100 százalékos bérpótlékot kellene fizetni a dolgozóknak.

Dávid Ferenc úgy véli, a vasárnapi tervezett változtatásokról is „le kéne fordulni”.

Mi az, hogy délig 50 százalékos vasárnapi pótlék, déltől meg 100 százalékos? Ésszerűtlen. Hagyják őket békén kereskedni.

Dávid kiemelte, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a kereskedők utóbbi évben végrehajtott önkéntes emelései miatt (15 és 25 százalék) jelentősen emelkedik a pótlék is, azt békén kéne hagyni. Viszont a két szabad vasárnapot támogatná a VOSZ.

Nagykanizsa, 2015. március 8.
Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban 2015. március 8-án. Ez az utolsó hétvége, amelynek vasárnapján még korlátozás nélkül nyitva tarthatnak az üzletek. Az Országgyűlés 2014. december 16-án szavazta meg a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így március 15-től vasárnap már nem lehet dolgoztatni az alkalmazottakat a kereskedelemben, pihenőnap jár nekik. A 200 négyzetméternél kisebb üzletek azonban kinyithatnak a hét utolsó napján is, ha csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozik benne.
MTI Fotó: Varga György
Fotó: MTI/Varga György

Dávid Ferenc szerint egyébként a nagy láncok nem fognak akkor sem bezárni vasárnap délutánra, ha előírják a 100 százalékos pótlékot, mert az élet nem így működik. Legfeljebb versenytárs nélkül maradnak délutánra, mert a kicsik biztosan nem fogják tudni megfizetni a 100 százalékos pótlékot. És mi lesz a Balatonon, vagy más turisztikai helyszíneken, ahol rengeteg kis bolt van? Ugyanez. Ha a kicsik bezárnak délben, mert a magasabb pótlékot nem tudják kitermelni, a nagyok ott is versenytárs nélkül maradnak. Mert a nyaraló nem fogja nézegetni az óráját, hanem akkor megy majd vásárolni, amikor már kifürödte, kinapozta, kiszórakozta magát aznapra. És ki fogja megfizetni a megemelt műszakpótlékot? Nyilván a vevő.

Ez az egész olyan, mintha a vasárnapi zárva tartás mutációja lenne.

Dávid Ferenc hangsúlyozta, a nyitva tartás ma is önkéntes: 140 ezer kereskedő közül csak 40 ezer nyit ki vasárnap. A kereskedelem rugalmas, kreatív szakma, ők tudják, milyen a forgalmuk, hogyan változik nap közben. Ez nem katonaság. Miért büntetik őket pluszfizetendővel, pluszadminisztrációval, ha alkalmazkodnak a vevői igényekhez?

Orbán megmondta

Névtelenséget kérő forrásunk szerint egyébként az egész hadjárat a multi élelmiszerláncok ellen folyik, akkor is ha az előterjesztésben ez nincs így konkrétan kimondva, hanem általánosságban a kereskedelmet említik. Úgy véli, ez csak pongyola megfogalmazás, és pontosítják majd a későbbiekben.

Meggyőződése, hogy a támadás csak a hat multit célozza, mert ki akarják nyírni őket. Hiszen Orbán Viktor megmondta, változtatni kell a tulajdonosi arányokon. A kormány még mindig ezt a gittet rágja, azért keresnek új módot arra, hogy lehetetlen feltételeket szabjanak – vélekedett.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.