Woman in a supermarket. Liquors section. 
Paris, France 

VOISIN/PHANIE
Gazdaság

Rosszabb sört és sósabb vegetát kapunk, mint az osztrákok

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 03. 29. 17:10

Korábban a témában:

Fazekas Sándor szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy igazolódott a korábbi vizsgálat eredménye: a multik sok esetben silányabb minőségű termékeket szállítanak Magyarországra. Vagyis kettős mérce van az európai élelmiszerpiacon.

Kíváncsiak voltunk, mit is jelent ez konkrétan. Megszereztük a Nébih-vizsgálat eredményét. A hatóság februárban és márciusban 96 terméket vizsgált.

Idézünk:

A felmérés arra kereste a választ, hogy a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszerlánc-termékeket forgalmaznak-e. A vizsgált termékek alapján általánosságban megállapítható, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, azonban nem általános gyakorlat, csak termékenként vizsgálható, nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot.

A termékeket 3 csoportra osztották:

  1. Azonos márkájú és külső megjelenésű, azonos összetételű termékek (51 darab).
  2. Azonos márkájú és külső megjelenésű, de különböző összetételű termékek (25 darab).
  3. Hasonló termékek (20 darab.)

A vizsgált termékek között volt 84 élelmiszer, 8 sör, és 5 kutya-, illetve macskaeledel.

A korábbi hárommal szemben most nyolc szakember vizsgálta a termékeket, és egy-egy terméknél 24 bírálat született. Első körben volt a háromszögpróba (két azonos és egy különböző minta vizsgálata), és ha szignifikáns eltérés volt a két terméknél, akkor ezt páros összehasonlítás követte. Érzékszervi vizsgálatok mellett az összetevőket is nézték, és egyes esetekben analitikai vizsgálatokat is végeztek.

Korrekt, tisztességes vizsgálatot tett le az asztalra a Nébih – mondta megkeresésünkre informálisan a gyártói oldalról egy szakember.

Az első csoportban, ahol azonos összetételű termékeket vizsgáltak, értelemszerűen az összetételben nem volt semmi különbség. A vizsgált termékeknél 53-at találtunk, közülük 26-nál érzékszervi eltérést sem tapasztaltak:

  • Kinder Schoko-Bons (Ferrero);
  • Rama vajjal (Unilever);
  • különböző kiszerelésű Mon Chéri csokoládépralinék 2-2 db (Ferrero);
  • Lipton Inspiring Ceylon fekete tea (Unilever);
  • Milka Alpesi tejcsokoládé egész mogyoróval (Mondelez);
  • Tic Tac mentolos (Ferrero – az osztrák ára 92%-kal magasabb);
  • Kinder tejcsokoládé szelet tejes krémmel (Ferrero);
  • Toblerone (Mondelez/Asix);
  • Kinder Buano (Ferreeo – a magyar drágább 91 százalékkal);
  • Pick míves csípős páros kolbász (Pick Szeged);
  • Nöm Café capuccino;
  • Müller tejberizs desszert csokoládés;
  • Almdudler Original Alpesi gyógynövényekből készült szénsavas üdítőital;
  • S Budget Mozzarella 45% zsír a szárazanyagban (Spar);
  • Chappi állateledel felnőtt kutyák számára. Marhahússal és zöldségekkel (EU/Mars Mo);
  • Heineken 5% alkohol;
  • Edelweiss hefetrüb búzasör (5,3% alkohol);
  • Manner Citromízű krémmel (80%) töltött ostyaszeletek;
  • citrom (spanyol);
  • Ritter Sport Étcsokoládé egész mogyoróval (25%);
  • Milfina New Lifestyle Sovány krém-tehéntúró (Molkerei Seifrid / Nöm AG);
  • RIO MARE tonhaldarab olivaolajban (Bolton Alimentari);
  • Győri BelVita JóReggelt! Szendvics Joghurtos (Mondelez);
  • Nutella Ferrero kenhető kakaós mogyorókrém;
  • Heinz Paradicsomos Ketchup;

A maradék 30 terméknél voltak ugyan érzékszervi eltérések, de néhány (7) kivételtől eltekintve ezekből mi nem tudtuk leszűrni, hogy a magyar termék gyengébb minőségű lenne. És 4 esetben a jellemzés alapján a külföldi termék volt kevésbé minőségi. (Ahol a leírás alapján szerintünk eldönthető, melyik lehet a gyengébb minőség, azt fehérrel jelöltük. A drágább termékeket is így emeltük ki.)

De hogy mi jelent jobb minőséget, ha a gumicukor keményebb, vagy ha intenzívebb ízű, illetve ha az ostya édesebb, vagy sem, esetleg ha a puding sűrűbb vagy krémesebb, ezt nem tudnánk megmondani. Rábízzuk az olvasóra.

Szóval az első termékcsoport alapján nem az jött le nekünk, hogy silányabbak a magyar piacra szánt termékek.

A második csoportnál, az eltérő összetételű termékeknél ugye nem azonos termékeket hasonlítottak össze. A táblázatból látszik, hogy miben tért el az összetétel.

Annyira nem vagyunk vájt fülűek a témában, hogy minden terméknél el tudjuk dönteni, az eltérő összetétel jót, vagy rosszat jelent-e, de pl. az alacsonyabb beltartalom (söröknél) nyilván nem jót. Ha már a söröknél tartunk,ez az egyetlen termék, aminél konkrétan leírják, hogy jobb minőségű a külhoni. Igaz, két termék jóval drágább is. Viszont kettő meg nem.

A harmadik csoport a „hasonló” termékeké, itt is volt olyan azonban egyetlen, amelynél sem összetételben, sem az érzékszervi vizsgálat alapján nem találtak különbséget:

  • Milbona Zsíros, félkemény gouda sajt, szeletelt. Zsír a szárazanyagban: 48% (de a magyar 58%-kal volt drágább).

Ha az eltéréseket nézzük, itt még erőteljesebbek, mint az előző kategóriában, ami nem váratlan, hiszen csak hasonló termékekről van szó. De hogy melyik a jobb vagy gyengébb minőség, az itt sem mindegyiknél tűnik egyértelműnek. Ami nyilvánvaló: a vizsgált teából kevesebbet kapunk egy-egy filterben, viszont a csemegeuborka nálunk élvezhetőbb.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.