Davao, 2017. március 27.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő (k) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) találkozója Davaóban 2017. március 27-én.
MTI Fotó: KKM
Gazdaság

Magyarország egyre távolabb kerül Orbán álmától

24.hu
24.hu

2017. 03. 29. 17:20

Magyarország keleti exportja 317 milliárd forinttal nőtt az elmúlt években, de az Európai Unióba irányuló ennél jobban. A keleti export aránya a keleti nyitás évei alatt 6,4 százalékról 5,8-ra csökkent. Orbán Viktor szerint el kell érni, hogy a magyar kivitel harmada keletre menjen, de a gazdaság és az export szerkezete miatt ez belátható időn belül gyakorlatilag lehetetlen.

Szijjártó Péter március 27-én belecsapott Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök – saját bevallása szerint is – véres tenyerébe, és aláírt vele egy kétoldalú gazdasági együttműködési szerződést.

Duterte nem valami népszerű a világ vezetőinek körében, Szijjártó Péter volt az első európai, és az egész világból a negyedik külügyminiszter, aki meglátogatta. A távolságtartás érthető, az elnök már elküldte az anyjába Barack Obama amerikai elnököt, a komplett Európai Uniót, elismerte, hogy gyilkosságokat követett el, némi büszkeséggel Hitlerhez hasonlította magát, és már a választások eltörlését is belengette.

A magyar miniszter a látogatását ért kritikákat azzal ütötte el, hogy Magyarországnak nem dolga kommentálni a Fülöp-szigeteki belpolitikát: „Nem Fülöp-szigeteki állampolgárként nem számít, hogy mit gondolok a helyi kérdésekről. A helyi belügyekről a Fülöp-szigetek állampolgárainak kell dönteniük. Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni.”

Fülöp-szigetek exportál Magyarországra, nem pedig fordítva

Szijjártó a meglévő kereskedelmi kapcsolatokról annyit mondott, 200 millió dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, „ami nem kevés, de van még hova fejlődni”. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait átböngészve annyi biztosan kijelenthető: a két ország kereskedelmének valóban van még hova fejlődni. A forgalom ugyan valóban akörül volt, mint amennyit a külgazdasági miniszter mondott, de ennek nagyjából 90 százaléka a Fülöp-szigetekről irányult Magyarországra, nem pedig fordítva. Márpedig a cél az lenne, hogy a magyar cégek exportáljanak a Fülöp-szigetekre. Az arányok a megelőző években sem voltak jobbak, sőt:

És hogy mit jelent a szijjártói „nem kevés”? A teljes magyar külkereskedelem (export és import) 2016-ban 54 860 milliárd forint volt, ebből a Fülöp-szigetek 53 milliárddal vette ki a részét. Vagyis nem érte el a teljes külkereskedelem 0,1 százalékát.

Az azeri nyitás egyelőre hatalmas kudarc

Egyelőre természetesen nem lehet kijelenteni, hogy a Fülöp-szigeteki nyitás nem lesz sikersztori. Annyi már biztos, három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy húst exportáljon a Fülöp-szigetekre. De ha a keleti nyitás eddigi tapasztalataiból indulunk ki, kicsi az esélye annak, hogy a közeljövőben a Fülöp-szigetek Magyarország meghatározó kereskedelmi partnere lesz.

A Rodrigo Dutertével nyélbe ütött együttműködés kísértetesen emlékeztet az azeri-magyar barátkozásra. Igaz, az azeri elnök, Ilham Alijev korántsem annyira kellemetlen partner, mint Duterte (ennek megfelelően a kapcsolatokat Orbán Viktor miniszterelnök és Lévai Anikó személyesen ápolják). Ugyanakkor az együttműködés beindításához Magyarország komoly diplomáciai botrányt vállalt a baltás gyilkos kiadásával. A kormány az azeri gazdasági kapcsolatoktól is sokat várt, ehhez képest a számok így alakultak az elmúlt években:

A 2016-os év eredménye, hogy a magyar export 12 milliárd forintra esett (2010 óta csak egyszer volt ennél kisebb), viszont a korábban elhanyagolható azeri export 4,5 milliárd forintra nőtt.

Egyre távolabb Orbán exportálmától

Ha összességében nézzük a keleti nyitás eredményeit, akkor sincs okunk bizakodni a Fülöp-szigeteki nyitás jövőjét illetően.

Az ázsiai országokba irányuló export 2014 óta folyamatosan nő, 2016-ban már 1690 milliárd forintot tett ki, 317 milliárddal többet, mint 2014-ben. Ennyiben tehát lehet sikerről beszélni.

Ugyanakkor Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2017-es évértékelőjén azt mondta, a kormány célja, hogy a magyar export harmada keletre menjen. Ez a cél pedig az eddig elért keleti exportnövekedés ellenére nemhogy közeledne, de távolodik: a KSH adatai alapján 2012-ben a teljes export 6,4 százaléka ment ázsiai országokba, ez az arány 2016-ra 5,8 százalékra csökkent. Ugyanis hiába nő a keleti export, ha az Európai Unióba irányuló kivitel még gyorsabban nő.

A magyar export jelentős része nyugati multik kezében van

2016-ban a teljes magyar export 28 977 milliárd forint volt. 25 ezer 745 milliárd a Magyarországon gyártott gépek és járművek, illetve a feldolgozóipar termékeinek kiviteléből származott. Különösen nagy szelet a tortából (5,3 ezer milliárd forint) a járműexport. Ezeknek a szektoroknak a jelentős része külföldi, főleg nyugati multik (például az Opel, az Audi, a Mercedes) kezében van.

A magyar kormánynak nincsen ráhatása arra, hogy ezek a cégek milyen országokba exportálnak Magyarországról. Például a Magyarországon gyártott járműalkatrészek nagy része először Nyugat-Európába kerül, majd onnan kész járművekbe beépítve a világ más részeire.

A kormány a keleti nyitás keretében elsősorban mezőgazdasági termékeknek próbál piacot találni keleten, ez a Fülöp-szigeteki nyitás célja is. Viszont a mezőgazdasági export 2016-ban csak 2050 milliárd forint volt, a teljes export töredéke.

A kormány tehát próbálkozhat a keleti kereskedelmi kapcsolatok felpörgetésével, mivel a magyar export jelentős része nem rajta múlik, belátható időn belül elérhetetlennek tűnik Orbán Viktor célkitűzése.

Kovács Gábor

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.