A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok – jegyzik meg a kutatás készítői. Nézzük, mit tapasztaltak.
Minél kisebb a cég, annál inkább érinti
Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbér-emelés okozta bérnövekedés. A garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) is hasonló a helyzet: a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31%) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25%-ra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.
Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbér-emelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét). Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13%), a vegyiparban (15%), a gépiparban (16%), az egyéb feldolgozóiparban (19%), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20%). A garantált bérminimum emelése hasonló „rangsort” alakít ki.
A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.
A felmérésből tehát kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a „nyakába”. A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd „kigazdálkodni” a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbér-emelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből – állapítja meg a GKI.
A minimálbért bruttó 127 500 forintra emelték januártól, a bérminimumot pedig bruttó 161 ezer forintra. A szakszervezet szerint még csak most jön az igazi feszültség az alacsony bérű dolgozóknál kötelező emelés miatt.
