Már a mosókonyhába is betört a politika

A Magyarországon kapható élelmiszerek minősége a Nébih két évvel korábbi vizsgálata szerint gyengébb, mint az Ausztriában megvásárolhatóké. A témát több cikkben is körüljártuk, és azt láttuk, hogy a kommentekben újra és újra felbukkan: az olvasók szerint a mosószereket, öblítőket, tisztítószereket is össze kellene hasonlítani.

Tapasztalatból állítják

A legtöbben, akik kipróbálták, azt állítják, hogy az Angliában, Németországban, Ausztriában vásárolt ugyanolyan márkájú termékek minősége jobb mint a hazai. Vagyis hogy szebben, jobban mosnak. És senki nem volt, aki ennek az ellenkezőjét írta volna, vagyis azt, hogy nincs különbség.
A hozzászólóknak laikusként tippjeik is voltak arra, mi lehet a különbség oka: tudni vélték, hogy az eltérő hatásfok mögött eltérő hatóanyag-tartalom, gyengébb minőségű alapanyag, több adalék, erősebb hígítás lehet. Tehát arra céloztak, hogy a multik nekünk direkt gyengébb minőséget gyártanak.

Csakhogy mint korábban az élelmiszerbotrány kapcsán a Magyar Márkaszövetség főtitkára elmondta lapunknak, a multiknak nem éri meg a kettős mérce, nekik az a kifizetődő, ha egy helyen egyféle terméket gyártanak, és azt terítik mindenfelé. De mi a helyzet a mosószereknél? Tényleg lehet országonként különbség?

Hogy ezt megtudjuk, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetséghez (KOZMOS) fordultunk kérdéseinkkel. Válaszokat Murányi István főtitkártól kaptunk.

Az azonos nevű mosószerek között nincs különbség

Rákérdeztünk, a szövetség szerint igazuk lehet-e azoknak a fogyasztóknak, akik eltérő minőségről számolnak be a Nyugaton vásárolt és az itthon vett mosószereknél.

Murányi válaszában hangsúlyozta: a mosás összetett folyamat, eredménye függ a mosott ruhák anyagától, a szennyeződés mennyiségétől és milyenségétől, az adagolástól, a vízhőmérséklettől, a mosógéptől, és ezek közül csak az egyik – bár kétségkívül legfontosabb – a mosószer.

A főtitkár szerint amikor valaki két mosószer hatásairól beszél, arra is gondolnia kell, hogy a mosások körülményei teljesen egyformák voltak-e, mert a tapasztalat az, hogy ha bármelyik a fenti paraméterek közül eltér, akkor már lehetnek különbségek a végeredményben. Például a mosószerteszteknél arra törekednek, hogy minden mosás teljesen ugyanolyan módon történjen, még a piszok is egyforma legyen.

Nincs olyan, hogy országokra szabják a mosószereket

Az olvasók felvetései alapján azt firtattuk, jellemző-e a gyártókra, hogy valamilyen szempontból országra szabják az árut.

Murányi István válaszában azt írta, ez semmiképpen sem jellemző, kisebb regionális különbségek viszont előfordulhatnak, például az adott régióra jellemző eltérő szennyeződéstípusok miatt. Konkrét példát is hozott: máshol a konyha nem olyan paprikás és zsíros, mint a régiónkban, amit figyelembe kell venni a gyártásnál.

Leszögezte azonban: az azonos nevű mosószerek összetételében nincs különbség, függetlenül attól, hogy hol árusítják őket.

Nem jellemző az országok közti összehasonlítás

Érdeklődtünk, készült-e olyan magyar vagy külföldi vizsgálat, amely az egyes országokban forgalmazott háztartási mosószerek közötti minőségi különbséget vizsgálta, és ha igen, mi derült ki.

Megtudtuk, hogy mosószerteszteket egy adott országra vagy esetleg régióra készítenek, hiszen a fogyasztók alapvetően azokat a mosószereket tudják összehasonlítani, amelyek egy adott piacon elérhetőek. Ezek a tesztek pedig általában nem a minőséget, hanem a mosószer bizonyos tulajdonságait hasonlítják össze. Ilyen szempontból lehetnek különbségek, mint bármely más termékeknél is. De ugyanúgy különbség lehet az árban is vagy a környezetvédelmi hatásban – tette hozzá Murányi István.

A főtitkár szerint elfogulatlan teszt készítése nagyon nehéz, mert a különböző hatások között is fontossági sorrendet kell felállítani, ami már eleve szubjektív.

Volt-e a KOZMOS-nak olyan vizsgálata, amely azt kutatta, hogy milyen minőségűek a magyar boltok polcaira kerülő mosószerek? – kérdeztük.

Kiderült, hogy minőségi jellegű vizsgálatot Magyarországon sem a hatóság, sem a szövetség nem készített még. Vagyis a hivatkozott fogyasztói vélemények csak egyedi, szubjektív tapasztalatokon alapulhatnak. A KOZMOS ismeretei szerint egyébként a magyar piacon többféle hatású és teljesítményű mosószer megtalálható, ami illeszkedik az európai trendekhez.

Azt is fontos megemlíteni Murányi szerint, hogy a magyar piac nem zárt, hanem az európai közösségi piac része, tehát bárki forgalmazhat nálunk is akármilyen minőségű mosószert, ha igény van rá.Értelemszerűen ilyen megközelítésben sincs külön csak Magyarországra szánt termék – jegyezte meg. Jellemző példaként pedig megemlítette: Magyarországon több nemzetközi cég is gyárt bizonyos mosószereket, de nemcsak Magyarországra, hanem egyes kategóriákban akár világszintre is.

De mi értelme?

Tehát a mosószerszövetség szerint nincs különbség a mosószerek minőségében attól függően, hogy melyik országba szánták a terméket. Csütörtökön azonban kiderült, mégis lesz összehasonlítás: a Magyar Idők arról adott hírt, hogy három hete tart a vizsgálat, és a fogyasztóvédelem például a mosószereknél is összeveti az itthoni és a Nyugat-Európában kapható termékeket. A cél kideríteni, hogy megalapozottak-e a gyengébb minőségre vonatkozó hazai fogyasztói panaszok.

Murányi Istvánnak ezek után tettük fel a kérdést: ha nincs különbség a mosószerek összetételében, akkor van-e értelme egy ilyen típusú vizsgálatnak? Arról is érdeklődtünk, őket bevonták-e az ellenőrzésbe. A 24.hu-nak a következő választ adta:

Egyelőre nem tájékoztattak minket az ellenőrzésről. Egyébként láthatólag van egy egyértelmű hatósági szándék bizonyos termékkörök összehasonlítására, nyilván ez adja az ellenőrzés értelmét. Mint szakmai szövetség mi mindenképpen készek vagyunk a teszt módszerének megvitatására. Azt szeretnénk, ha az összevetés a
lehető legobjektívebb lenne, mert fontos egy mosószertesztben az, hogy ne csak bizonyos kiemelt tulajdonságokat hasonlítsanak össze, hanem az összes fontos paramétert és annak alapján alakítsák ki az eredményeket.