Gazdaság

Az adózóval végeztetné el a bíróság a piszkos munkát

Olvasónk (aki neve mellőzését kérte, hívjuk Jánosnak) a NAV-val kénytelen csatázni úgy, hogy elvégzett munkájuk során nem követtek el adóelkerülést. Az adóhatóság azonban szembemenve az Európai Unió Bírósága (EUB) korábbi ítélkezési gyakorlatával állítja, hogy János cége fiktív számlákat fogadott be, vagyis áfát csalt.

A vállalkozó nem hagyta magát, bírósághoz fordult, ám a bíró szintén az adózóra tolta a bizonyítás terhét, holott az EUB szerint ez az adóhatóság dolga lenne.

Jó üzletet szimatoltak

A történet hét éve kezdődött: Jánosék egy évek óta működő cégük mellé alapítottak egy másikat, mert úgy gondolták, a környező falvakban várható út- és csatornaépítési munkákra eséllyel pályázhatnának. Egy munkát meg is csíptek, tanösvényt készítettek még 2011-ben. Utána nem sokkal kaptak egy NAV-ellenőrzést, ami mindent rendben talált.

Közben számos munkára pályáztak sikertelenül. Mivel világosan látszott, hogy nekik nem terem több babér a megcélzott piacon, úgy döntöttek, hogy megbízások híján végelszámolással megszüntetik az új céget. A meglepetés ezután érte őket.

2013-ban közepén indították el a végelszámolási eljárást, és várták a cégbíróság megszüntető végzését, de a törlési értesítés csak nem érkezett meg. Végül 2014-ben közölték velük, hogy azért nem szüntetik meg a céget, mert 2012 közepe óta NAV-vizsgálat folyik ellenük. Jánosék erről nem tudtak.

A cégbíróság értesítése után nem sokkal kapták meg a NAV első fokú elmarasztaló határozatát, miszerint vétkesek adóelkerülésben. Jánosék az előírt 1,7 millió forintot nem tudták és nem is akarták kifizetni, mert nem csaltak adót.

János úgy érzi, egyetlen dologban hibázott: nem nézett utána, működő cégekkel köt-e szerződést. És ezt elmondta a NAV-nak is, amikor rákérdeztek. Az adóhatóság pedig ez alapján rásütötte, hogy tudatos adókijátszásban vett részt. Holott az EUB tiltja önmagában a kellő körültekintés hiányára való hivatkozást, és ezen az alapon a levonási jogot sem lehet megtagadni – kommentálta az ügyet a 24.hu-nak Ruszin Zsolt adószakértő.

Tanösvény, kamuszámlák

János a partnerekkel egy másik pályázat bejárásán találkozott, valóban működő cégekről van szó. Ám kiderült, hogy egyikük – ők szállították az építkezési anyagot Jánosnak – nem adott be adóbevallást. Másikuknak pedig – ők egy kisebb részmunkát végeztek el alvállalkozásban a tanösvényen – nem voltak bejelentett dolgozói.

A NAV innen kiindulva állította azt, hogy János kamuszámlákat (négyet) fogadott be, amik után nem vonhatta volna le az áfát. Hiába hogy valóban az egyik cég szállította az anyagot, amit beépítettek, a másik meg elvégezte a munkáját, és ezt egy-egy nyilatkozattal el is ismerték a NAV-nak, az adóhatóság a felek nyilatkozatát nem fogadta el, szerintük a két cég nem teljesíthetett.

Azt nem vitatják, hogy elkészült a tanösvény, csak azt, hogy valós teljesítmény lenne a kibocsátott számlák mögött. Ezért marasztalták el adóelkerülésben János vállalkozását. Annak ellenére, hogy az EUB korábbi ítéleteiben azt is kifejti, hogy a teljesítés hiányát a körülményekből nem vezetheti le az adóhatóság – fűzte hozzá a NAV döntéséhez Ruszin Zsolt.

Szembement a NAV az uniós joggal

A gond ezzel az, hogy az Európai Unió Bírósága világos szabályokat fektetett le a forgalmi adó levonási jog megtagadásával kapcsolatban:

az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy egyrészt nem volt ügylet, másrészt hogy a számlabefogadó adóelkerülésben vett részt

– mondta az adószakértő.

Ehhez képest az adóhatóság a konkrét ügyben első fokon a levonási jogot annak ellenére korlátozta, hogy a teljesítést a számlakibocsátók elismerték, a nem engedélyköteles építőipari teljesítés megtörtént, amit az adóhatóság sem kérdőjelezett meg.

Végül, miután az adószakértő rámutatott a vizsgálat hibáira, új eljárást rendeltek el. Ebben viszont már arra hivatkozott a NAV, hogy a számlakibocsátóknak nem voltak meg a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei a teljesítéshez, és másodfokon is elmarasztalta a céget.

Jánosék ezután bírósághoz fordultak – a következő tárgyalás áprilisban lesz.

A bíró azonban ugyancsak megfordította az EUB logikáját, ugyanis januárban az első tárgyalási jegyzőkönyvben ezt rögzítették:

A bíróság felhívja a felek figyelmét arra, hogy a felperest terheli annak bizonyítása, hogy az alperes határozata a keresetben hivatkozottak szerint jogsértő.

A jegyzőkönyvben az is szerepel még hogy

Jelen perben a felperesnek kell bizonyítania, hogy a gazdasági esemény a számlában feltüntetett felek között és módon valósult meg, illetve hogy a felperes az adókijátszásról nem tudott, nem tudhatott.

Így aztán egyelőre a bíróság oldaláról sem túl sok jó néz ki az ügyben Jánoséknak. A vállalkozó azonban még bízik az igazságszolgáltatásban, és abban, hogy az ítélet felülírja majd a NAV elmarasztaló döntését, kimondva, hogy cége nem csalt adót.

Egy dolog van még ami bántja: miért az ő cégét állították pellengérre, miért nem a másik két vállalkozást, amelyekről kiderült, hogy valóban nem volt minden rendben az adózásukkal?

Az adószakértő véleménye

Még ha Gadaneczné dr. Horváth Eszter bírónő el is fogadná, hogy nem történt teljesítés – ami éles ellentmondásban állna a számlakibocsátók nyilatkozatával és a bizonylatokkal, meg azzal a ténnyel, hogy a tanösvény elkészült – akkor is csak úgy utasíthatná el a keresetet, ha az adóhatóság objektív bizonyítékokkal támasztaná alá, hogy Jánosék cége tudta vagy tudhatta, hogy adóelkerülésben vesz részt. Márpedig erre a NAV-ot a bíróság nem kötelezte, és eddig objektív bizonyítékot nem is tudtak felmutatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik