takarítónő (takarítónő, )
Gazdaság

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány a takarításban

24.hu
24.hu

2017. 03. 09. 09:55

A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele másodállásban is 80-100 ezer forint körül keres havonta – derült ki a Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán készült felméréséből. A főállású takarítónők körében a 110 ezer forintos „minimális bér” az általános, de ha többet vállal valaki, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat. A bejárónőktől elvárt KATA-s egyéni vállalkozói státusszal és a kötelező bankkártyás fizetéssel igyekszik fehéríteni a magyar takarítói piacot a cég.
Korábban a témában:

Főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni a takarításban – derült ki a forgalmát tavalyi évben több mint hússzorosára, 65 millió forintra növelő Rendi tájékoztatásából. A kezdetben 5 tagú személyzettel induló startup mára több mint 100 főt foglalkoztat, de saját bevallásuk szerint másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem kellene megküzdeniük az égető munkaerőhiánnyal. A fővárosban napi szinten interjúztatnak jelölteket, míg vidéken kéthavonta tartanak kiemelt toborzást.

Ennyit keresnek

A cég saját munkavállalói adatbázisán végzett kutatásából jól látszik, hogy a dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, és 80 százalékuk így is 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként.

A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat kipótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között – ismertette az adatokat a cég marketingigazgatója, Udvardy Szabolcs.

Azt is hozzátette, hogy egyre több 18-25 év közötti fiatal jelentkezik hozzájuk, mert saját bevallásuk szerint a rugalmas, időbeosztásukhoz igazítható takarítói munka jobb lehetőség számukra, mint egy gyorsétteremi pult vagy a gyártósor melletti 10-12 órás műszak.

A főállású bejárónők körében 30-40 óra munkával átlagosnak számít a 120 ezer forint feletti nettó kereset, és az sem ritka, hogy aki többet vállal, 180-200 ezer forint körüli fizetést visz haza.

Vidéki kontra budapesti bérek

A vidék és főváros közti bérkülönbség a takarítószakmában is érződik, de kisebb mértékben, mint más foglalkozások esetében. A cégen keresztül rendelt takarításokra is igaz, hogy Budapest határain kívül valamivel olcsóbban lehet segítséget hívni, az viszont minden esetben egyformán teljesül, hogy a bevétel 80 százaléka a bejárónőt illeti meg. Hogy ki mennyit dolgozik, azt mindenki maga dönti el.

A cég statisztikáiból az is jól látszik, hogy a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók megtehetik, hogy maximum 5-10 km-et utazzanak egy-egy munkáért, mivel így is rengeteg cím közül válogathatnak, szemben vidéki társaikkal, akik messzebbre, akár 20 km-re is elmennek, csak hogy megkeressék a betevőt.

Katával és bankkártyás fizetéssel fehérítenek

A startup alapmodellje szerint rajtuk keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező bejárónők jelentkezhetnek munkára, akik kata szerint adóznak, vagyis a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak. A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés jelenti a garanciát, hogy nem landol zsebben a takarítói bér.

Nehéz az évtizedes rossz szokásokat átformálni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a takarítók nem hiszik el, hogy tisztán is lehet jól keresni ebben a szakmában. Eleinte tartanak tőle, hogy ki tudják-e termelni a kata költségeit, épp ezért úgy látjuk, hogy a kezdeti pénzügyi terhek csökkentése jelenthetne számukra áthidaló megoldást – jegyezte meg Udvardy Szabolcs.

Aki maradt, már el se menne

A cég pécsi terjeszkedése kapcsán az is kiderült, hogy a takarítószemélyzet utánpótlása azért is nehézkes – különösen a Dunántúlon –, mert a legtöbben már külföldön dolgoznak. A takarítók körében végzett kutatás szerint viszont aki maradt, már nem is költözne a határon túlra.

A legtöbben családjukra és barátaikra hivatkoztak, ugyanis nem tudják, vagy nem akarják itt hagyni őket. Vannak azonban, akiket a főállásuk vagy épp az életkoruk tart vissza a külföldi munkavállalástól, és persze a nyelvismeret hiánya is gátolja az indulást – árult el részleteket Udvardy Szabolcs.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. április 9.
Rendőrök és tiltakozók a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. április 9-én. Az Oktatási szabadságot csoport Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat! címmel meghirdetett demonstrációja után többen a Parlament előtt maradtak. A demonstráción a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény április 4-i módosítása ellen tiltakoztak, amely szerintük ellehetetleníti a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését. Ezért arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az elfogadott törvényt.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.