A study conducted by Harvard Business School found that users of Airbnb with African American names had 15 percent less chance of being accepted. Users have reported racial bias claiming that with a non African American name they were able to book the same accommodation with more success. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto via Getty Images)
Gazdaság

Egymásnak feszülnek a szállodások és az airbnb-zők

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2017. 03. 04. 14:00

A közösségi szálláshely-szolgáltatás népszerű lett Budapesten, ahol megjelentek a lakáshotelek. Emiatt vannak konfliktusok, amiket kezelni kellene. A szállodák az egyenlő versenyfeltételeket hiányolják, az apartmanozók nem akarják, hogy ellehetetlenítsék őket. Szerintük csak finomítani kellene a jelenlegi szabályozáson. Az új szabályok előkészítése már elkezdődött.
Korábban a témában:

Több szervezet is szabályozná a közösségi szálláshely-szolgáltatást, amit a legismertebb platform alapján sokan csak airbnb-zésnek hívnak. A szállodaszövetség elképzelésiről novemberben írtunk, februárban pedig az apartmanozók is előálltak saját javaslataikkal. Megkérdeztük őket, és a magyar Airbnb-t is, hogyan látják a kialakult helyzetet, mennyire érzik szükségét annak, hogy megregulázzák a terjeszkedő új piacot.

A szállodák egyenlő versenyfeltételeket szeretnének

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ügyvezető elnökét arról kérdeztük, miért szeretnék, ha szabályoznák az Airbnb-t, és a hozzá hasonló szolgáltatásokat. Könnyid László a 24.hu-nak elmondta: az egész ügy az Európai Unióból indul. Az Európai Szállodák és Éttermek Szövetsége (Hotrec) ugyanis már évek óta foglalkozik a közösségi megosztáson alapuló szálláskiadással, a szabályozás kérdéseivel.

A magyar szövetség ehhez igazodva nem kér mást, mint hogy azonos versenyfeltételek vonatkozzanak minden kereskedelmi szálláshelyre, függetlenül attól, hogy a kiadás közösségi alapon történik-e vagy pedig szállodáról van szó. Most ugyanis a szállodák működtetői úgy érzik, nem azonosak a működési feltételek, és az ehhez kapcsolódó szabályozás.

Példákat is említett, mire gondoljunk: tűz- és balesetvédelem, fogyasztóvédelem, akadálymentesítés. Ezek mind olyan területek, amelyekre szállodáknál szigorú előírások vonatkoznak, míg a közösségi szálláskiadásban semmilyen megkötés nincs.

Fotó: Thinkstock

Nem arányos az adóztatás

Ebbe a körbe tartozik a szövetség szerint az adózás is. A szállodai szobakiadásra van például áfa (18 százalékos), és a mintegy 300 ezer munkavállaló bérterheit is ki kell fizetni, szemben a közösségi szálláshelykiadással, ahol ezek a közterhek gyakran nem jelennek meg.

Átalányadózás vonatkozik az online foglalási rendszeren keresztül értékesített szálláshely-szolgáltatásra, amelynek szobánkénti éves összege 32 ezer forint. Akkor, amikor egy-egy éjszaka akár 25-40 ezer forint is lehet az apartmanozók bevétele Budapesten.

A szövetség szerint ez az adóteher nincs arányban az elérhető bevétellel, és a többi között emiatt is mondják, hogy nem egyformák a versenykörülmények.

Nem betiltani kell, csak szabályozni

Könnyid hangsúlyozta, nem a betiltást szeretnék elérni. Úgy érzik, szükség van az apartmanozókra, mert olyan vendégkört is hoznak Magyarországra, amelyik valószínűleg kereskedelmi szálláshelyekre nem jönne. És az idelátogatók forgalmat generálnak a kis és közepes vállalkozásoknál, vendéglősöknél, taxisoknál és így tovább. Ez jó dolog.

A szállodások csupán ésszerű szabályozást szeretnének, és ebbe beletartozna a negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség előírása is (melyik országból jönnek az ügyfelek, hány vendégéjszakát töltenek el a közösségi szálláshelyeken, és így tovább), hogy települési szinten megbízható, teljesebb képet lehessen kapni a turisztikai piacról. Ez a turizmustervezéshez lenne fontos.

Eltávolodott az alapötlettől

Könnyid arra is emlékeztetett, hogy a közösségi szálláskiadás kiindulópontja teljesen más volt, mint ahol most tart a dolog. Az alapkoncepció szerint valaki a saját lakásában kiad egy szobát, így kvázi testközeli élményt kap a bérlő arról, milyen itt élni.

Ehhez képest ma már úgynevezett lakáshotelek működnek közösségi lakáskiadás címén Budapest felkapottabb kerületeiben, amelyekben 50 lakás is lehet egy érdekeltség kezében, ami a szövetség meglátása szerint szinte már szállodai működésnek nevezhető.

Mégsem vonatkoznak rájuk ugyanazok a megkötések, mint a szállodákra. Nem ritka, hogy alvállalkozókat is bevonnak, a bérlésre, üzemeltetésre, takarításra, karbantartásra, és a tapasztalatok szerint a dolgozók sem mindig vannak bejelentve.

Máshol is van szabályozás

Megemlítette azt is, hogy a világ nagyvárosai különbözőképpen reagálnak a jelenségre. Ahol a budapestihez hasonlóan az egekbe szöktek az albérleti árak, ott jellemzőbb az erőteljes szigor – Berlinben például tiltják az egész lakások kiadását, viszont egy-egy szobáét engedik, ha a tulajdonos is ott lakik.

A szövetség szerint a bejelentési kötelezettség körül sincs minden rendben, mert jelenleg a portálokon mutatott szobaszám jóval több, mint amennyi regisztráció van. 2015 végén Budapesten nagyjából ötezer lakásnak volt engedélye (öt év alatt nőtt ez a szám 1800-ról ötezerre).

Budapest, 2016. december 31.
A Szent István-bazilika napkeltekor Budapesten 2016. december 31-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Azt is fontosnak tartanák, hogy az amerikai rendszerhez hasonlóan mindig lássa a vendég foglaláskor, hogy regisztrált szállással van-e dolga. És úgy véli, különbséget kellene tenni a 30 napnál rövidebb és azon túli szobakiadás között. Valamint foglalkozni kellene a társasházak által kifogásolt átjáróház jelleggel, és az ebből adódó problémák kezelésével is.

Könnyid László végül nyomatékosította: a szállodák csupán azonos versenyfeltételeket szeretnének. Ezért hívták fel a különbözőségekre a figyelmet. Észrevételeiket eljuttatták a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) is, amely a szabályozás előkészítését végzi. Egyeztetés még nem volt ebben a témában – tudtuk meg.

Ellehetetlenítenék az apartmanozást

A Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnökénél is érdeklődtünk, javaslataikra kaptak-e már valamilyen visszajelzést. Schumicky Balázs arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a héten a turisztikai ügynökség felvette velük a kapcsolatot, és vizsgálják felvetéseiket.

Emlékeztetett rá, hogy bő két éve, amikor elkezdett robbanásszerűen terjedni az Airbnb és társai Budapesten (vagy inkább nevezzük egyéb szálláshely-szolgáltatásnak, ahogy a rendelet is nevezi), azóta hallani különböző szakmai szervezetektől kritikákat, megoldási javaslatokat a problémákra. A javaslatok egy része szerinte vagy ellehetetlenítené, vagy rendkívül hátrányos helyzetbe hozná a közösségi szálláskiadásból élőket. Kértük, mondjon erre példát. Megemlítette, hogy az egyik elképzelés szerint korlátoznák, hogy egy évben hány napig (40, 50, 60 vagy 90 napig) lehessen kiadni a lakást. Ez szerinte egyrészt azért nem járható, mert más kialakítást igényel a rövid, mint a hosszú távú kiadás. Másrészt egy évből csak 1-2 hónapig működni nem éri meg. Harmadrészt az sem lehet megoldás, hogy a fennmaradó időre tartós bérletbe adják ki az ingatlant, hiszen melyik albérlő lenne hajlandó arra, hogy minden évben elköltözzön 1-2 hónapra, amíg a tulaj airbnb-zik? – tette hozzá.

Schumicky hangsúlyozta, szabályozás most is van. Hozzátette: a különböző javaslatok az összes egyéb szálláshelyet is érintenék, bár az szerinte nem egészen egyértelmű, hogy mit is szeretnének újraszabályozni.

  • Azokat, szabályoznák-e, akik 20-30 lakást adnak ki, de különböző épületekben?
  • És mi legyen, ha egy épületen belül van 20 kiadó lakás, 10 kézben?
  • Rájuk vonatkoznának-e az új előírások, vagy pedig csak azokra, akik egyetlen lakóépületben üzemeltetnek akár több 10 lakást is?

A szabályozás körültekintő kell hogy legyen, már csak azért is, mert egyéb szálláshelynek számítanak a vidéken üzemelő vendégházak is, ami megint egy teljesen más kategória – jegyezte meg.

Ha már a vidék és Budapest került szóba, szembesítettük azzal a kritikával, hogy az egyesület csak a budapesti apartmankiadók ügyeit képviseli. Nem tagadta, hogy van ilyen vélemény, mint mondta, nekik is bele kell tanulniuk a dologba. Kifejtette továbbá, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatás már hosszú évtizedek óta működik Magyarországon, gond nélkül. A problémát ma Budapest okozza, ezért közelítettek ők is ebből az irányból. De nem tilos, hogy a vidéki szállásszolgáltatók is hallassák a hangjukat, ha az új szabályozás valamiképpen sértené az érdekeiket – tette hozzá.

Legfeljebb finomítani kellene

Az apartmankiadók azt szeretnék, hogy az egyéb szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó jelenlegi szabályozás maradjon, és maximum néhány ponton finomodjon. Például azért, hogy a társasházakban élő lakók és az egyéb szállás-helyszolgáltatók közötti feszültségeket kulturált formában lehessen orvosolni. Ezért javasolták a többi között, hogy a szálláshely-szolgáltató köteles legyen kifüggeszteni az elérhetőségét, hogy ha bármi gond van, akkor az ott lakók azonnal el tudják érni a lakás kiadóját.

Ugyanilyen fontosnak tartanák azt is, hogy addig ne üzemelhessen egy szálláshely, amíg az önkormányzat nem megy ki ellenőrizni, valós adatokat jelentett-e be a lakáskiadó. Előfordul ugyanis, hogy jóval több ágy van egy-egy lakásban, mint amennyi a bejelentésben szerepel – ismerte el Schumicky.

A Szállás.hu ügyvezető igazgatója, Szigetvári József korábban azt nyilatkozta a 24.hu-nak, nem tartja konkurenciának az Airbnb-t. Ennek oka, hogy az Airbnb, ahogy a szlogenje is mondja (légy mindenhol otthon a világban) teljesen mást nyújt: elsősorban a hosszú távú utazásoknál ad alternatívát a szállodákkal szemben. Vagyis elsősorban a nyugat-európai turisták használják a szolgáltatást.

A régióból (Románia, Szlovákia, Lengyelország) pedig nemigen van igény az Airbnb-re, egyrészt mert nem Budapestre irányul a legnagyobb forgalom (ahol a legerősebb a közösségi szállásfoglalás), hanem inkább vidékre. És a régióból érkező turisták inkább keresik az árban is hasonló klasszikus szállásportálok szolgáltatásait – tette hozzá.

Ahol pedig a Szállás.hu jelen van, ott minden országban elsősorban a belföldi utaztatásra koncentrál – ebben a szegmensben pedig az emberek a legkevésbé sem arra vágynak, hogy egy vendéglátóval megosszák az élményeiket, hanem hogy ki tudjanak szakadni a mindennapokból. Ha pedig magyar veszi igénybe a közösségi szálláshely-szolgáltatást, az általában külföldön, távolabbi helyeken teszi ezt – magyarázta.

A profi apartmanozást kellene szabályozni

Kérdésünkre, hogy szerinte a szállodai szakma be akar-e tartani a közösségi szálláskiadóknak azzal, hogy szabályozottabbá akarják tetetni a tevékenységüket, azt mondta, ez erősen sarkított megfogalmazás. Véleménye szerint a magánlakás-kiadás ma megfelelően szabályozott. Az már más kérdés, hogy a budapesti apartmankiadók hány százaléka tud egyáltalán erről a szabályozásról, és közülük vajon hányan tartják be – tette hozzá. Ezzel kétségtelenül vannak problémák szerinte.

Az Airbnb-ben azonban az utóbbi időben megjelent a professzionális apartmankiadás is – akár 30 lakás egy kézben – amit már nem nevezne magánlakás-kiadásnak. Ez utóbbi tevékenység szabályozása jelenleg nem megfelelő – ezzel kellene foglalkozni szerinte. Ez nem feltétlenül szigorítást jelent, hanem inkább a szabályok igazítását a volumenhez.

Ő is megemlítette, hogy a magánlakás-kiadás már jóval az Airbnb előtt is létezett (balatoni megfelelőjét hívták zimmer freinek), és alapvetően szabályozott tevékenység. Az már más kérdés, hogy ha valaki az Airbnb-n keresztül kezdett el lakást kiadni, az mennyire tartja be a szabályokat, mennyit adózik.

Rákérdeztünk, ezek szerint egyetért-e azzal, hogy hasonló szabályokat kellene bevezetni a profi apartmanozásnál, mint amilyen elvárások a szállodákkal kapcsolatban vannak. Szerinte ha összehasonlítunk egy szállodát egy 30 szobás apartmannal, akkor mindkettő professzionális szálláshelykiadás. Viszont mégsem lehet egyforma szabályokat húzni rájuk, mert például az apartmanban nemigen fognak reggelit vagy teljes ellátást biztosítani.

Ezért nem is vonatkozhat az apartmanozásra szállodai előírás Szigeti szerint. Ugyanakkor tűzvédelmileg hasonló elvárásoknak kellene hogy megfeleljenek, hiszen hasonlók a körülmények.

Ő is kitért arra, hogy egy budapesti profi apartmanozónál teljes mások a körülmények, mint egy egyfős vidéki vendégháznál. Utóbbi szabályozása most is rendben van, legfeljebb csak be kellene tartatni. Egyébként pedig sok szállodának van profi szálláshelykiadással foglalkozó üzletága is – említett újabb szempontot.

Fel kell készülni, mert nem mindig tudunk olcsók maradni

Kíváncsiak voltunk, Szigetvári jó dolognak tartja-e, hogy felfutott a közösségi szálláskiadás. Szerinte a felfutást az okozta, hogy Magyarország turisztikailag megfizethető árkategória, vagy ha úgy tetszik, olcsó (Közép-Európához képest is) és biztonságos hely. Jónak tartja, hogy többen jönnek Magyarországra, és hogy kialakult egy a közösségi utazókra koncentráló üzletág. De hozzátette: Magyarországnak nem csak a közösségi turistákra lenne szüksége.Ha megnézzük a KSH statisztikáját, akkor abból kiderül, hogy a külföldről érkező, szállodákat igénybe vevő forgalom is rekordot döntött. De nyomatékosította: muszáj a szolgáltatásokat építeni, mert nem tudunk mindig olcsók maradni. Az csak egy pillanatnyi piaci helyzet, hogy az olcsóságunk miatt most sokan jönnek, főleg angolok – jegyezte meg.

Budapestet ne vegyük egy kalap alá New Yorkkal

Szigeti szerint ma vegyesen állnak a különböző országok a közösségi szálláskiadás szabályozásához. Közép-Európában még nemigen kezdődött el a felülvizsgálat. Világvárosokban (New York, Barcelona, Berlin) viszont hoztak külön szabályokat, és ezek egyértelműen erőteljes szigorítást vagy tiltást jelentettek. De szerinte Budapestet nem szabad New Yorkkal egy kalap alá venni, sem szabályozás szintjén, sem forgalomban.

Örülni kell annak, hogy Budapesten ilyen sok turista van. A szállodaszövetség sem azt mondja, hogy nem jó, hogy van az Airbnb, hanem csak azt, hogy a professzionális apartmanozást kellene szabályozni – emlékeztetett. Az alapelvekben tehát nincs vita szerinte, legfeljebb abban, hogy hol húzzuk meg a határokat. Ez már nem evidens.

A legtöbbet szerinte az árt a szakmának, hogy az apartmanszövetség csak a budapesti piaccal kezdett el foglalkozni, miközben mintegy 9 ezer apartman és vendégház van vidéken. Ezekre nem lehet ugyanazokat a szabályokat ráhúzni, mint a budapesti profi apartmanozókra – mondta ő is. Vagy ha megteszik, akkor egy tollvonással tönkre teszik a 30 milliárdos vidéki piacot.

Kerestük a gazdasgái minisztériumot és a turisztikai ügynökséget is, hogy mikorra várhatók az új szabályok, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.