Brüsszel, 2011. április 14.
ORBÁN Viktor, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke a féléves magyar elnökség első feléről tart sajtóértekezletet Brüsszelben. Orbán Viktor előzőleg a Nyugat-Balkán európai integrációjáról rendezett tanácskozáson vett részt az Európai Parlamentben. 
(MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Gazdaság

Orbánnak kell az ellenség, a harc elfedi a gazdaság bajait

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 02. 14. 09:28

Dorothee Bohle elemezte a kapitalizmus és a demokrácia válságát térségünkben.

A Közép-Európai Egyetem sorozatot indított a Nyílt Társadalom problematikájáról. Az első előadást Dorothee Bohle, a Firenzei Európa Egyetem politikai és társadalomtudományi tanszékének professzora tartotta. Arra kereste a választ, hogy a demokrácia és a kapitalizmus ellentéte miként hatott Közép-Európa demokratikus visszacsúszására – írja az Új Egyenlőség.

A régió országainak egyszerre kellett létrehozniuk a demokráciát és a kapitalizmust. Azok összekapcsolódtak, de ellentét is feszült köztük. Kiépítésükhöz tömegtámogatás kellett, de a kapitalizmus bevezetése olyan társadalmi veszteségekhez vezetett, amelyek ellenállást generáltak, amint a vesztes csoportok élni kezdtek demokratikus jogaikkal.

Bohle professzor előadásban emlékeztetett rá, hogy a neoliberális államban a tőke nyomására az állam nem szedi be a jóléti állam működtetéséhez szükséges adókat. Először növeli adósságát, majd konszolidálja azt, ami folyamatos és brutális megszorításokat jelent. Így elfogy a kereslet a gazdaságban, amit a neoliberális állam a monetáris politikával próbál meg ellensúlyozni.

Ekkor jönnek a jegybankok. Pénznyomtatás, „mennyiségi könnyítések”, amelyekkel a neoliberális állam igazából csak a kapitalizmus válságát igyekszik elodázni. A kereslet ekkor már csak a magánadósság elszabadulásával maradhat szinten. Ez magyarázza világszerte a háztartások, a vállalatok és a pénzügyi szektor adósságállományának robbanását és a devizahitelezési krízist.

Szabadságharc, szabadság nélkül

A külföldi működő tőkére épített gazdaság, az adósságállomány külső finanszírozása, a nyugati bankok által dominált pénzügyi rendszer Kelet-Európában lehetővé tette a gazdasági gondok újrakeretezését, idegenellenes formában. Az EU és az IMF megszorításai nem gazdaságfilozófiai ellentétként, hanem a kisnemzetek szabadságharcaként jelent meg az elnyomók ellen.

A kelet-európai államok a gazdaság veszteségeit korábban is az identitáspolitikával, a nemzeti érzés kommunizmus utáni újraéledésével kompenzálták. Orbán, Kaczynski és más jobboldali populisták könnyen építhettek erre, a neoliberális állam gondjait a külső, nagyobb országok elnyomásaként, idegen érdekek érvényesüléseként mutathatták be a választóknak – sikeresen.

A „nemzeti érdekre” alapozó jobboldali populisták – kormányra kerülve – utána a nép érdekeinek artikulációját (népszavazások, civileksajtó) próbálják korlátozni. Bohle professzor szerint ehhez az EU is hozzájárult. Brüsszel az idegenellenességre építő populistákkal nem tudott, nem akart mit kezdeni, a demokratikusan megválasztott görög Sziriza békés forradalmát pedig elnyomta.

Dorothee Bohle társszerzője Greskovits Bélával, a CEU professzorával a Capitalist Diversity on Europe’s Periphery (A kapitalizmus sokfélesége Európa perifériáján) című könyvnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Mercedes' British driver Lewis Hamilton (front) and Ferrari's German driver Sebastian Vettel steer their cars during the Formula One Azerbaijan Grand Prix at the Baku City Circuit in Baku on June 25, 2017. / AFP PHOTO / Alexander NEMENOV
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.