Brüsszel, 2011. április 14.
ORBÁN Viktor, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke a féléves magyar elnökség első feléről tart sajtóértekezletet Brüsszelben. Orbán Viktor előzőleg a Nyugat-Balkán európai integrációjáról rendezett tanácskozáson vett részt az Európai Parlamentben. 
(MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Gazdaság

Orbánnak kell az ellenség, a harc elfedi a gazdaság bajait

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 02. 14. 09:28

Dorothee Bohle elemezte a kapitalizmus és a demokrácia válságát térségünkben.

A Közép-Európai Egyetem sorozatot indított a Nyílt Társadalom problematikájáról. Az első előadást Dorothee Bohle, a Firenzei Európa Egyetem politikai és társadalomtudományi tanszékének professzora tartotta. Arra kereste a választ, hogy a demokrácia és a kapitalizmus ellentéte miként hatott Közép-Európa demokratikus visszacsúszására – írja az Új Egyenlőség.

A régió országainak egyszerre kellett létrehozniuk a demokráciát és a kapitalizmust. Azok összekapcsolódtak, de ellentét is feszült köztük. Kiépítésükhöz tömegtámogatás kellett, de a kapitalizmus bevezetése olyan társadalmi veszteségekhez vezetett, amelyek ellenállást generáltak, amint a vesztes csoportok élni kezdtek demokratikus jogaikkal.

Bohle professzor előadásban emlékeztetett rá, hogy a neoliberális államban a tőke nyomására az állam nem szedi be a jóléti állam működtetéséhez szükséges adókat. Először növeli adósságát, majd konszolidálja azt, ami folyamatos és brutális megszorításokat jelent. Így elfogy a kereslet a gazdaságban, amit a neoliberális állam a monetáris politikával próbál meg ellensúlyozni.

Ekkor jönnek a jegybankok. Pénznyomtatás, „mennyiségi könnyítések”, amelyekkel a neoliberális állam igazából csak a kapitalizmus válságát igyekszik elodázni. A kereslet ekkor már csak a magánadósság elszabadulásával maradhat szinten. Ez magyarázza világszerte a háztartások, a vállalatok és a pénzügyi szektor adósságállományának robbanását és a devizahitelezési krízist.

Szabadságharc, szabadság nélkül

A külföldi működő tőkére épített gazdaság, az adósságállomány külső finanszírozása, a nyugati bankok által dominált pénzügyi rendszer Kelet-Európában lehetővé tette a gazdasági gondok újrakeretezését, idegenellenes formában. Az EU és az IMF megszorításai nem gazdaságfilozófiai ellentétként, hanem a kisnemzetek szabadságharcaként jelent meg az elnyomók ellen.

A kelet-európai államok a gazdaság veszteségeit korábban is az identitáspolitikával, a nemzeti érzés kommunizmus utáni újraéledésével kompenzálták. Orbán, Kaczynski és más jobboldali populisták könnyen építhettek erre, a neoliberális állam gondjait a külső, nagyobb országok elnyomásaként, idegen érdekek érvényesüléseként mutathatták be a választóknak – sikeresen.

A „nemzeti érdekre” alapozó jobboldali populisták – kormányra kerülve – utána a nép érdekeinek artikulációját (népszavazások, civileksajtó) próbálják korlátozni. Bohle professzor szerint ehhez az EU is hozzájárult. Brüsszel az idegenellenességre építő populistákkal nem tudott, nem akart mit kezdeni, a demokratikusan megválasztott görög Sziriza békés forradalmát pedig elnyomta.

Dorothee Bohle társszerzője Greskovits Bélával, a CEU professzorával a Capitalist Diversity on Europe’s Periphery (A kapitalizmus sokfélesége Európa perifériáján) című könyvnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.