Kecskemét, 2017. január 5.
Régészeti feltárás az északi elkerülõ út folytatásaként épülõ autópálya tervezett pihenõterületén Kecskemétnél 2017. január 5-én. A Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével az M5-ös autópálya keleti oldalán egy avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentõsebb élet volt a térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Gazdaság

Koponyák roppanhatnak porrá a kormány döntése miatt

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 01. 13. 16:00

Alig van idejük a régészeknek feltárni az autópálya-építések helyén a területeket. Elveszhet az örökség az M44-es alatt is, ha valóban két megye múzeumának kell azt kiásnia.
Korábban a témában:

A legtöbb ember fejében úgy él egy autópálya-építés, hogy kivonulnak a markolók, ásnak kicsit, aztán a lyukat teleöntik betonnal, rányomnak pár réteg aszfaltot, felfestés, táblázás, szalagkorlát, ünnepélyes átadás, forgalomba helyezés. Azonban van egy, a kulturális örökségünk szempontjából nagyon fontos momentum, mielőtt terepre gördülnek a gréderek:

a régészeti feltárás.

Azt nem kell nagyon ecsetelni, hogy a Kárpát-medence történelme az őskorba nyúlik vissza, és az, hogy mit őrzünk meg a múlt emlékeiből, és mit temetünk be, illetve pusztítunk el, az bizony egy nemzeti érzelmű kormánynak kiemelt kellene, hogy legyen. Ellenben bejött a képbe egy új, kissé salátaszerű jogszabály december 28-án. A “496/2016. (XII. 28.) kormányrendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról” bizony masszívan kitér a régészeti feltárásokra is.

Esetünkben ez leginkább amiatt érdekes, mert a nagyberuházások (amelyekbe a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő [NIF] Zrt. által végzett építkezések, így a sztrádaépítések is beletartoznak) esetén is szabályozza, ki mennyit túrhatja a földet avar brossok és szkíta csontvázak után kutatva. Úgy tudjuk, a régész szakmának van némi gondja az új rendelettel.

Kecskemét, 2017. január 5.
Wilhelm Gábor vezetõ régész egy füstölõ maradványát mutatja a kecskeméti északi elkerülõ út folytatásaként épülõ autópálya tervezett pihenõterületén végzett régészeti feltáráson 2017. január 5-én. A Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével az M5-ös autópálya keleti oldalán egy avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentõsebb élet volt a térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
A kép illusztráció! – Wilhelm Gábor vezető régész egy füstölõ maradványát mutatja a kecskeméti északi elkerülő út folytatásaként épülő autópálya tervezett pihenőterületén végzett régészeti feltáráson 2017. január 5-én. A Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével az M5-ös autópálya keleti oldalán egy avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentősebb élet volt a térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Nevét nem vállaló forrásunk az egyik közelgő grandiózus építkezést, a Kecskemétet Békéscsabával összekötő M44-es sztráda építését emelte ki, aminél gond lehet az, hogy a 60 kilométernél is hosszabb megépítendő első ütem óriási munkát róhat a határidő szűkében lévő régészekre. De lássuk először, minek is kell az M44!

A sztrádamentes Viharsarok

Az M44-es autópálya régi tartozás Békés megye felé, ami az egyetlen olyan megye az országban, aminek nincs egy számjegyű főútja, és azok közé tartozik, aminek gyorsforgalmi útja sincs. Ezen segíthet az M44-es, ami első körben Kecskemétet kötné össze Békéscsabával. Tavaly novemberben jelentették be, kikre bízzák a több ütemben kiépülő M44-es 62 kilométeres szakaszát, nem meglepő módon a Duna Aszfalt örülhetett ez esetben is:

  1. a Tiszakürt-Kunszentmárton szakasz a Duna Aszfalt Kft.-Hódút Kft. konzorciumáé,
  2. a Kunszentmárton és Csabacsűd közötti rész az EuroAszfalt—Swietelksy—Soltút—A-Híd Zrt.-é,
  3. míg a Csabacsűd-Kondoros közötti ismét a Duna Aszfalté és a Hódúté lett.

A 2×2 sávos gyorsforgalmi út 145 milliárd forintból épül meg, négy külön szintű csomóponttal, 44 alul- és felüljáróval, két egyszerű és egy komplex pihenővel, egy csinos Körös-híddal. Ami cikkünk szempontjából fontos, hogy 2019. harmadik negyedévére, azaz ősz elejére fejeződhet be a kivitelezés, aminek december 21-én tették le ünnepélyesen az alapkövét.

Épül-szépül a nemzet, akkor mi a baj?

De térjünk vissza az alapvető problémára. Dióhéjban úgy áll a dolog, hogy eddig akár állami intézmény, akár alvállalkozó is elvégezhette a feltárásokat. Persze a zsinórmérték, az alapszabály az, hogy ami a földben van, az az államé, szóval a leletek így is, úgy is az államé kell, hogy legyenek. Az új szabályozás azonban fölállít egy sorrendet, aminek a lényege az, hogy helyzetbe hozza a feltárás környéki régió múzeumait.

Az ún. megyei hatókörű városi múzeumok feladata elsődlegesen a feltárás, de ha nincs erre kapacitás, ember, akkor a szomszéd megye múzeuma ugorhat be. Ha ilyet se találnak, akkor a feltárást a Forster Központ szétverése (ld. bürokrácia-csökkentés következménye) után a régészetért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. próbálja elvégezni. Ha nekik sem megy, akkor a sor végén maradnak az akkreditált szervezetek, azaz alvállalkozók. A rendelet több ponton is kimondja, hogy

örökségvédelmi szerv akkreditált szervezetet csak geodéziai és térinformatikai feladatok elvégzésébe vonhat be, nem akkreditált szervezetet csak a régészeti feladatellátásnak nem minősülő gépi és kézi földmunkába vonhat be.

Na, ez a baj

Már korábban is beszélgettünk Lassányi Gábor régésszel, aki azóta a Magyar Régész Szövetség elnöke lett. 2011-ben azt nyilatkozta nekünk, sokszor a sztrádák nyomvonalánál nem veszik figyelembe, hogy ha kicsit arrébb vinnék azt, egy csomó értékes lelet megmenekülne, és ezzel kisebb lenne a feltárások költsége, egyúttal az útépítés költsége is. A 2011-es dátum azért fontos, mert ekkor hozták meg azt a jogszabályt,

ami 30 munkanapban maximalizálta a feltárás idejét, 200 millió forintban a költségét.

Lassányi akkor azt mondta, alapvetően az állami szereplőkkel, olykor önkormányzatokkal volt a gond. Néhány erős lobbicsoport nyomta át szerinte a törvényt, mert azt gondolták tévesen, hogy mindig a régészek miatt csúsztak a projektek. Általában is a politikával van a baj, gazdasági alapon működő beruházók csak kiszámíthatóságot várnak el a régészektől – nyilatkozta.

Lassányit megkerestük most is, és azt mondta a jelenlegi változtatásról, hogy annak jogalkotói célja, hogy a feltárásokat a magánszférából visszavigye a közszférába.

A változás a Miniszterelnökség akkreditációs rendszerében lévő szereplők sorrendjét érinti

– mondta a régészelnök, aki szerint a Budavári Kft. intézi majd a koordinációt, a NIF is vele szerződik például.

Kecskemét, 2017. január 5.
Wilhelm Gábor vezetõ régész egy aprólékosan megmunkált bronz szíjvéget és két szarmata kori római fibulát tart kezében a kecskeméti északi elkerülõ út folytatásaként épülõ autópálya tervezett pihenõterületén végzett régészeti feltáráson 2017. január 5-én. A Katona József Múzeum régészei Wilhelm Gábor vezetésével az M5-ös autópálya keleti oldalán egy avar kori, a nyugati oldalán egy szarmata település maradványait találták meg. A feltárások azt mutatják, hogy jóval jelentõsebb élet volt a térségben az avar korban, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
A kép illusztráció! – Wilhelm Gábor egy aprólékosan megmunkált bronz szíjvéget és két szarmata kori római fibulát tart kezében a kecskeméti északi elkerülő út folytatásaként épülő autópálya tervezett pihenőterületén végzett régészeti feltáráson 2017. január 5-én.

A régész szerint a fő gond az volt korábban, hogy a Forster leépítése miatt sok szakember kikerült a rendszerből. Persze elképzelhető, hogy az áramlás iránya most megfordul azzal, hogy a regionális intézmények irányítják majd a terepmunkát. A magáncégekkel amiatt akadt gond, mert nem volt megfelelő garancia a munkájukra, ráadásul sokszor értelmetlen volt kiszervezni nekik a munkát.

Olyan helyeken is magáncégek végezték a feltárást, ahol a város terének másik sarkán ott volt a múzeum.

Azt állítja Lassányi, megvan “a felkészült szakmai létszám”, egyedül az említett 30 napos befejezési határidő aggályos. Benne van ugyanis a pakliban, hogy óriási területeket egyszerre ad át a kivitelező a régészeknek, nem pedig szakaszosan. Ráadásul ilyenkor a sztrádához kapcsolódó utak, nyersanyag-lelőhelyek feltárását is a régészeknek kell elvégezniük.

Jó, jó, de mi lesz a viharsarki sztrádával?

Hogy ez a gyakorlatban tehát hogyan fog kinézni, arra jó példa a fent említett M44-es ügye. Megkerestük a megrendelő NIF Zrt.-t, akik az alábbi választ küldték:

A régészeti feltárások az M44 nyomvonalán időjárástól függően várhatóan februárban megkezdődnek. A NIF Zrt.-nek a Budavári Kft.-vel van szerződése. A munkaterületeket több szakaszban és időpontban adjuk át, az egyes munkaterületek feltárására 30-30 nap áll rendelkezésre.

És akkor itt jönnek be az érintett múzeumok aggodalmai. Az egyik ilyen intézmény a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, ami a békési szakasz feltárását végzi majd. Bácsmegi Gábor, a múzeum régésze arról beszélt a 24.hu-nak, hogy a sztráda kivitelezése előtt várhatóan kb. 10 lelőhelyet kéne feltárni Békés megye területén.

Bácsmegi szerint két éve már végeztek próbafeltárásokat, és a kapacitás kérdése azon áll vagy bukik majd, hogy miben állapodnak meg a kivitelezői megbeszélésen.

A másik érintett intézmény, a szolnoki Damjanich János Múzeum a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakaszt felügyeli. Annyit közöltek lapunkkal, hogy mivel a tárgyalások elején tartanak, egyelőre nincs álláspontjuk a kérdésben. Úgy tudjuk azonban, csak az adott megye M44-szakaszán 22 lelőhely található, és a Dunától keletre van összesen annyi régész, amennyi elég lenne a feltáráshoz.

Budavári Kft., az meg micsoda?

És akkor jöjjön a slusszpoén: mint írtuk fentebb, – az egyébként érdi központú garázsüzemeltető cégként indult, mára 100 százalékos állami tulajdonba került – a Budavári Kft. lett a régészeti csúcsszerv, ami január elején vette át e feladatokat. Azonban egyik névtelenséget kérő régész forrásunk szerint a helyzet elég kaotikus a cégnél. Az M44-re ugyan megkötötték a NIF-fel a szerződést, sok segítséget mégsem várnak a helyi múzeumok ettől a koordináló szervtől.

Attól félnek, hogy a jövőben a nagy pénzek a Budavári Kft.-hez folynak majd be, miközben nem végeznek voltaképp feltárást, míg a valóban terepen dolgozó régészek alacsony feltárási pénzekből gazdálkodhatnak. Aztán onnantól kezdve, hogy a sok kaotikus körülmény tényleg összeáll egy régészeti káosszá, és betemetik a leleteket, nem sok jóra lehet számítani. Ahogy forrásunk fogalmazott:

Alatta koponya épen nem marad, se cserépedény.

Kerestük a Budavári Kft.-t is, és noha egy 12 éve létező cégről van szó, honlapjuk nincs, az interneten nagy nehezen mégis sikerült hozzájuk találnunk egy elérhetőséget. Sikerrel azonban így sem jártunk, közölték, mivel annyira kiforratlan még a rendszer náluk, egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.

A koponyák meg reméljük, megmenekülnek.

(Képeink illusztrációk.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.