Gazdaság

Budapest egyesítésekor Pest még tele volt gyárakkal

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 01. 13. 13:03

A világvárossá válás persze ezeket szép lassan megemésztette, de érdekes látni, hogy a város épületeit egykor milyen sűrűn szakították meg gőzmalmok, vagy épp gyárak. Egy térkép segítségével most 1873-ba utazunk vissza, és nézünk körbe a Szent István körút vonalán, Újlipótvárosban, Ferencvárosban, a Városligetben, valamint a város szívében.
Korábban a témában:

A mai Szent István körúton, a Jászai Mari tértől a Nyugati pályaudvar felé haladva

A páros oldalon a Király serfőzöde (ma a Tátra és Hollán Ernő utcák bérházai állnak a helyükön), a Nagy sörcsarnok, az Árpád gőzmalom és az Unió gőzmalom, a páratlan oldalon pedig a Haggenmacher-féle gőzmalom , valamint a Régi czukorgyár épületei, a mögötte lévő utcákban pedig egy Hengermalom és egy Katonai szallito tanya kapott helyet. A Nagykörút keserves építésekor (ami lehetett volna akár Duna-csatorna is!) persze ezek mind egy szálig eltűntek, de az épületek némelyikén még találunk jelet arra, hogy korábban malom állt a helyükön – így van ez például a Haggenmacher-gőzmalom (Haggenmacheréknak egyébként sörgyáruk is volt, ennek gyönyörű, a Rózsák tere egyik szegletében álló raktárát korábban már bemutattuk) helyére épült, a Vígszínházzal szemben álló Szent István körút 13. (ép.: Gaál Bertalan, 1899) esetében, melyet egy ismeretlen művész hat, aratáson dolgozó embert ábrázoló óriásdomborműve díszít.

A Kossuth Lajos tér és a Szabadság tér

A mai Országház helyén a királyi hajóhivatalt, a vízvezetéktelepet és a vízmedencét, a Néprajzi Múzeumén (eredetileg az Igazságügyi Palota) pedig a Királyi társzekér raktárat találhattuk volna, de ami sokak számára ennél jóval meglepőbb: a Szabadság tér és környékének helyén a II. József által építtetett óriási, négyszögletű erőd, a Neugebäude (a térképen Új épület) állt, mely laktanyaként és börtönként szolgált. 1897-es lebontása után a területet felparcellázták, és itt épült meg a legtöbbek által csak MTV-székházként emlegetett Tőzsdepalota, a Magyar Nemzeti Bank központja, a szecesszió egyik legszebb példája, a Hold utcai Postatakarékpénztár, valamint csodás századfordulós bérházak egész sora.

A Boráros tértől délre, egészen a mai Haller utca torkolatáig

A ma csillogó irodaházakkal teli szakaszon Buda és Pest egyesítésének évében, 1873-ban még a Molnárok és sütők gőzmalom, a Kártol fonoda, a Concordia győzmalom, a Steigenberger féle tégla és mészgyár, valamint a Fuchs-féle laktanya állt.

A mai Klinikák metróállomás környéke

A metróállomás körül ma – minő meglepetés – egészségügyi intézmények épületei magasodnak, 1873-ban viszont mindössze a Pest budai bútorgyár és a Josefinium (József fiúárvaház – ma részben ennek a helyén áll az állomás) emelkedett ki a környező házak sorából.

A régi és az új Városliget

A Városligetet mind jól ismerjük, a fenti térképen viszont amellett, hogy a Hősök terének, valamint az azt körülvevő múzeumoknak és a Széchenyi fürdőnek semmiféle nyomát látjuk, más furcsaságokra is bukkanhatunk, hiszen a Nagy tóként feltüntetett Városligeti-tavon még két sziget, a Páva és a Széchenyi foglal helyet, sőt, valamivel keletebbre egy Hattyutó sziget nevet viselő földdarabot is találhatunk. A következő két évtizedben a szigeteket összevonták, a Liget két apró gyógyfürdőjét bezárták, az első világháborúig pedig megszülettek a Városliget ikonikus épületei, így a Műcsarnok (1895), a Szépművészeti Múzeum (1906), a Széchenyi gyógyfürdő (1909-1913), valamint a Vajdahunyad vára (főleg fából: 1896, kőből újjáépítve: 1904-1908).

A térképrészlet azonban még egy furcsa részletet tartogat: a kép jobb alsó sarokban lévő, a városi homokbányának is otthont adó Istvánmezőn a Tervezett új Városliget felirat szerepel – ebből végül nem lett semmi, a területen ma a Gerevich Aladár Sportcsarnok, a Millenáris Velodrom, a Kisstadion és a Récsei Centernek otthont adó egykori Szent Domonkos, majd Récsei autóbuszgarázs (1930) áll.

Észak-Újlipótváros – a Lehel tértől a Dózsa György útig

Újlipótváros északi részén haladva szép lassan eljutunk a két világháború közti modern bérházaktól a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek foghíjtelek-beépítéseiig, paneltömbjeiig, valamint az alig néhány évvel ezelőtt épült társasházakig, de a hirtelen Budapest egyik felévé vált Pest ezen részén 1873-ban még az ipar játszott központi szerepet, hiszen a mai Röntgen és Alig utcák helyén az I. Magyar Gépgyár, a Hollán Ernő és Thurzó utcák találkozásánál a Pannónia gőzmalom, valamivel fentebb az I. juhmosoda, a Kárpát utca néhány tömbjének helyén az Erzsébet és Viktória gőzmalmok, valamint a volt királyi téglavető állt, a Dózsa György úti metróállomáson felszínre érve pedig az I. Magyar Szeszfinomító helyére épült irodaházzal nézünk farkasszemet.

Fotó: Az Erzsébet gőzmalom, Fortepan/Klösz György/Budapest Főváros Levéltára HU.BFL.XV.19.d.1.05.155

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.