Gazdaság
Martin József Péter  (Martin József Péter )

2016 Magyarország fekete éve volt, de a jövő még sötétebb

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 01. 12. 13:18

A tavalyi a sajtószabadság fekete év volt, de a nyilvánosság korlátozása hat a gazdaságra is.

A Transparency International (TI) magyarországi ügyvezetője a Népszavának azt mondja, korruptabbak vagyunk, mint négy éve, mert a rendszer, amit a Fidesz 2010-ben elkezdett kiépíteni, mára megszilárdult.

A korrupciós csatornák kiépültek, így ezeken vélhetően ma több közpénz folyik el, mint négy éve.

A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe szerint folyamatosan romlik Magyarország helyzete, térségünkben csak Románia és Bulgária korruptabb. Martin József Péter emlékeztet ugyanakkor arra, hogy korrupció nem most intézményesült, ez megtörtént már a baloldali kormányzás idején. A Fidesz újítása, hogy azt rendszerszintűvé tette, a korrupció természete változott, de 2010 előtt is óriási volt a vesztegetések mértéke.

Ugyanakkor a mai helyzet jellemzője, hogy az államot foglyul ejtették bizonyos politikai szereplők, illetve a hozzájuk kötődő oligarchák. Ezáltal a korrupció legalizálttá vált, a részrehajlás mindennapos lett, s olyan közpénzosztó rendszerek épültek fel, amelyeket kifejezetten korrupciós szándékkal hoztak létre. Más megfogalmazásban: míg 2010 előtt a korrupció jobbára diszfunkciója volt a rendszernek, addig mára több tekintetben a rendszer részévé vált.

Martin József Péter a két legsúlyosabbnak a letelepedési államkötvények és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi ügyét tartja. Mindkettő a rendszerszintű korrupció példája.

Mindkettő jogállami nonszensz. A nyugati világban nincs példa ilyen letelepedési államkötvény-konstrukcióra. (…) Magyarországon az állam rosszul jár, s csak a közvetítő cégek, meg azok ismeretlen tulajdonosai gazdagodnak a kötvények értékesítésével. A konstrukció létrehozásának módja és működtetése jó példája a rendszerszintű korrupciónak. Hasonlóképpen a jegybanki alapítványok ügye. (…) Nem tudunk a fejlett világból példát mondani arra, hogy egy központi bank alapítványokat hoz létre a saját céljai érdekében, ráadásul ilyen nagy vagyont juttat azoknak, hiszen itt csaknem egymilliárd dollárról van szó. Ezt törvényesen lehetett volna az államadósság csökkentésére költeni, tartalékba tenni, vagy megannyi más módon felhasználni.

Féktelenül

Magyarországon 2010 óta az állami szervek ellenőrző funkciója csökkent, több esetben megszűnt, inkább a kormány meghosszabbított karjaiként működnek.

Egy fontos kivétel van: az eljáró bíróságok ítélkezése továbbra is függetlennek tekinthető. Az ítéletek ismeretében kijelenthetjük, nincsenek arra utaló jelek, hogy a bíróságok szisztematikusan torzítanának a kormányközeli szereplők javára.

Az összes többi állami intézmény valamilyen mértékben a központi kormányzati akarat foglya, ami messzire viszi az országot a demokráciáktól, amelyekben bármilyen színezetű kormányok is vannak, kontrollintézmények működnek. Magyarországon nincsenek már fékek, ellensúlyok és ez egyértelműen 2010 után alakult ki – tette hozzá az ügyvezető, aki szerint az Alkotmánybíróság és ügyészség sem független.

Sőt: ha van Achilles-sarka a magyar igazságszolgáltatásnak, az az ügyészség, amely úgy tűnik, egyes nagy, politikai relevanciával is bíró korrupciós ügyek esetében szándékosan elhanyagolja a bűnüldözési kötelezettségeit.

Martin József Péter szerint a korrupció ellen csak a nyilvánosság maradt, de az információ- és sajtószabadságot is korlátozzák, hiszen a nyilvánosság még mindig jelent némi fegyelmezőerőt.

A képlet egyszerű

Az, hogy a kormányhoz hű oligarchák felvásárolják a médiumokat, nemcsak a sajtószabadságot, hanem Magyarország fejlődését is veszélyezteti. A nyilvánosság korlátozása ugyanis kedvez a korrupció terjedésének.

 

2016 fekete év volt a magyar sajtószabadság történetében. (…) Mindez nemcsak a sajtószabadságot, hanem Magyarország fejlődését is veszélyezteti, mert ne legyenek illúzióink: végső soron mindaz, amiről eddig beszéltünk, a gazdasági teljesítményben is tükröződik, vagy tükröződni fog.

A korrupciós ügyek, a rendszer jogi bizonytalanságai elrettentik a befektetőket. A kormányhoz közeli oligarchák ilyen mértékű térnyerése, ilyen gyors gazdagodása minden létező nyugati elvtől, gyakorlattól távol áll. Kimutatható, hogy ahol a jogállamiság sérül, ott a beruházások visszaesnek.

A Világbank rendszeresen méri a jó kormányzás mutatóit. Az EU-csatlakozás óta folyamatosan romlik Magyarország megítélése, amivel párhuzamosan csökken a beruházási ráta. Nem babra megy a játék:

a demokrácia nem csak egy szép elv. Az intézményrendszer állapota és megítélése kihat a gazdasági teljesítményre.

A kormánynak elvileg érdeke lenne a gazdaság fehérítése, a korrupció visszaszorítása, de az Orbán-kormány államkapitalizmust épít. A rendszerben az államnak nagy a szerepe nemcsak az újraelosztásban, hanem tulajdonosként a szabályozásban is.

A közbeszerzéseket részrehajló módon osztják el. A rendszer a bennfentes, haveri cégek feltőkésítését szolgálja.

Nem diktatúra, mert Simicska

Az TI ügyvezetője szerint azért nem beszélhetünk diktatúráról, mert a diktatúrákban a kegyeltek többnyire maradnak, ha lecserélik őket, börtönbe kerülnek. A magyar egy hibrid rezsim, már nem liberális demokrácia, de nem is diktatúra, köztes rendszer, amit Kornai János autokráciának nevez. Ebben a bennfentes államkapitalizmusban a gazdasági szereplők nagy része abban érdekelt, hogy jóban legyen a kormánnyal.

Akik pedig “csak” piaci alapon szeretnének megmérettetni, vagyis akik érdemalapú társadalomban gondolkodnak, bizony sokszor rosszul járnak.

Ez nem igaz minden egyes szektor minden egyes szereplőjére, de a tendencia erre mutat, noha az is igaz, hogy a nyugatos irányultságnak jelentős a bázisa, a magyarok nagy része az EU-hoz és nem az orosz érdekszférába akar tartozni. A bennfentes kapitalizmus egyelőre fenntartható, de az alapvetően jó makroadatok dacára a mélyben komoly aggodalomra utaló folyamatok zajlanak. Az oktatás, az innováció és az intézményi környezet szempontjából Magyarország nemcsak Nyugat-Európához képest van lemaradva, hanem a régióhoz képest is.

Márpedig ezeken a tényezőkön múlik hosszútávon egy ország prosperitása.

Németh, Orbán kontra Csepreghy

A kormány persze a saját gazdaságpolitikájában hisz és elfoglalja az ellenségkép-gyártás, ezért nem tekinti partnernek az olyan civileket, mint a TI, amelynek ügyvezetője a Soros-álcivilek “eltakarításáról” szóló kijelentést antidemokratikusnak, egy uniós országhoz méltatlannak tartja. Főleg ahhoz képest, hogy a kormánnyal a viszonyuk a médiában megjelenő képnél árnyaltabb. Vannak konfrontatív időszakok, olyan esetek, amelyekben elbeszélnek egymás mellett, de arra is van példa, hogy egy-egy konkrét kérdésben együttműködnek.

Martin példaként hozza, hogy az Európai Bizottság megbízásából ők monitoroznak egy nagy közbeszerzést, az M6-os befejező szakaszát. Ezt a vizsgálatot nem lehetne elvégezni a kormányzattal való együttműködés nélkül, az EU el is várja tőlünk a kooperációt. A Miniszterelnökség egyes osztályaival, azon belül például Csepreghy Nándor miniszterhelyettessel kifejezetten korrekt a kapcsolatuk, vele európai módon tudnak beszélni, pedig sok kérdésben nem értenek egyet. Például abban, hogy a kormány azt gondolja, jó irányba tart az ország, a TI pedig azt, hogy a korrupció és a kormány politikája leszakadáshoz vezet.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Illustration of a long shadow European Union flag with  a no trespassing signal
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.