Gazdaság

Teljes kórkép a magyar munkaerőpiacról

GazdaságTV
GazdaságTV

2017. 01. 02. 12:36

Hogy is néz ki a magyar társadalom munkaerőpiac szempontjából? Kik vagyunk, és mennyien, hol dolgozunk, és mennyi ideig? Keresünk-e munkát, vagy passzívan szemléljük a világunkat? Mi az állam szerepe a munkaerőpiacon? Hozzon létre munkahelyeket? De bármi áron, tényleg ezt akarjuk? Segítsen a munka világába kilépőknek, belépőknek, és véletlenül „lelépőknek"? Hova vezetnek a területi egyenlőtlenségek? Mi a baj az elvándorlással? Kiss Ambrus előadása igyekszik tisztázni, hogy jobban megértsük mi is zajlik körülöttünk.

A 9,9 millió emberből 4,2 millió dolgozik. Rémisztően hangzik elsőre, hiszen a társadalom 42 százalék dolgozik, és „tartja el” a maradék 58 százalékot. Amikor munka világáról beszélünk, akkor az aktív korúakat nézzük. Ők a 15-64 év közöttiek. Jelenleg 6,5 millióan tartoznak ebbe a kategóriába. A ma aktív korúaknak számítók száma jelentősen csökken. Az elmúlt 26 év alatt még csak 400 ezerrel. 14 év múlva  900 ezerrel és 34 év múlva 1,9 millióval csökken az aktív korúak száma. Jogos kérdés, hogy most is elegen dolgozunk-e? Ha annyian dolgoznának nálunk, mint Csehországban, akkor 260 ezer emberrel többen dolgoznának. Ha átlagfizetésüket nézzük, akkor ez közvetlenül adó, járulék bevételben kb. 400-450 milliárd forintot jelentene. De természetesen ezek az emberek vásárolnának is a megkeresett pénzükből, amely után adót fizetnének. Szóval akár 500 milliárd forintunk is lehetne pluszban. Jól hangzik, ugye? – néhány gondolat bevezetőként a teljes előadáshoz. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője egy részletes, minden társadalmi csoportra kitérő, összefoglaló elemzést mutatott be stúdiónkban a munka világáról, a népesség változásairól, a munkaerőpiac rétegződéseiről, és az állam szerepéről.

“Eddig baj volt, hogy nem mobil a magyar, most meg ez is baj? Jelentős elvándorlási hullám indult meg a magyar munkaerőpiacon, jellemzően keletről – nyugatra, de vissza út nincsen. Ez nem csak a határokon túl igaz, hanem belföldön is, és ez a jelenség láthatóan komoly problémákhoz vezet hosszabb távon. Például, ha megnézzük a bérkülönbségeket a 2008-ban, a válság kezdetekor a “legjobban kereső” Győr megye és a “legrosszabbul kereső” Szabolcs megye között, azt látjuk, hogy akkoriban ez a különbség 17 százalék volt. Mára ugyanez az érték két és félszer nagyobb, 41 százalék lett, és ez nagyrészt az elvándorlásnak tudható be. Észak-Magyarország népessége rohamosan, évi 1 százalékkal csökken” – mondja Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a munkaerőpiacról tartott előadásában.

Mi történik az elvándorlás hatására a helyi gazdasággal? Leépül. Ugyanis, ha nincs helyi kereslet, az a vállalkozások számának, az általuk megtermelt értékek mennyiségének és az ebből fakadó fogyasztásnak a csökkenéséhez vezet, ami újabb munkahelyek elvesztését okozza. Egyfajta spirálba kerül a térség, az ottmaradók pedig duplán járnak rosszul. Elvesztik rokonukat, és az életkörülményeik, kilátásaik egyre rosszabbak lesznek.

Az állam szerepe emiatt felértékelődik, hogy a munka világának egyensúlyát igyekezzen fenntartani. A gazdaságnak, a munkavállalóknak és a kormánynak közösen kell arra választ adnia, hogy a modernizációt hogyan kezeli.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

A woman reacts near a grave of her family members in the Memorial centre Potocari near Srebrenica, Bosnia and Herzegovina, after the court proceedings of former Bosnian Serb general Ratko Mladic, November 22, 2017. REUTERS/Dado Ruvic
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.