Gazdaság

Jövőre sem lesz jobb, csak az EU-s pénzt zabáljuk

A magyar gazdaság tovább halad azon a pályán, amit jósoltak neki, az uniós támogatások apálya miatt a 2016. évi GDP-növekedés 2 százalékra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul. Majd dinamikája 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3 százalék környékére emelkedik, áll a GKI elemzésében.

A 2017. évi béremelkedés következtében a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5 százalékkal emelkedik. Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5 százalékról 2 százalékra. Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete – részben egyszeri bevételek miatt – lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál.

Az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a kormányzati felismerése nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával, valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk.

Máshol sem lesz jobb

A világgazdaság növekedési üteme 2016-ban a tavalyihoz hasonló lesz, 2017-ben kissé gyorsul, elsősorban a felzárkózó országok, azon belül is a nyers- és fűtőanyag-termelők (Oroszország, Brazília és a közel-keleti kőolajtermelők) némi dinamizálódása nyomán. Ugyanakkor nemcsak az USA, hanem az egész világgazdaság számára jelentős bizonytalansági tényező a Trump által folytatandó gazdaságpolitika, valamint az EU-ból való brit kiválás időzítése, módja és következményei.

A GKI szerint a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassítja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. A világgazdaság eddigi kegyelmi állapota – a rendkívül alacsony kamatok és energiaárak (ami nekünk előnyös) – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik.

Betoppan a béremelés

A GKI felmérése szerint a 250 fő feletti cégek 11, a kkv-k 6,5-8,2 százalékkal tervezték emelni a béreket. Ez is tükrözi azt a helyzetet, hogy a minimálbér és a garantált bárminimum 15, illetve 25 százalékos emelése a nagy (gyakran külföldi) cégeknek nem okoz gondot, ezzel szemben súlyos versenyképességi problémát keletkeztet a kicsi cégeknél, amit majd elbocsátásokkal és „szürkítéssel” fognak ellensúlyozni.

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt tíz évben – 2013-2014 kivételével, amikor kiugró mértékben tetőztek a beáramló EU-források – jelentősen elmaradt a régióra jellemzőtől. A magyar gazdaság fogyasztásorientált pályán halad, a beruházási ráta a 2016. évi visszaesés után 2017-ben az EU-transzferek hatására sem megy 20 százalék fölé. A 2016-ban gyengélkedő ipar 2017-ben kissé gyorsul, az építőipar visszaesésről gyors növekedésre vált, az üzleti szolgáltatások – főleg a kereskedelem – viszonylag gyorsan fejlődnek.

Vagyis: az EU tart minket lélegeztetőgépen.

Minőség helyett mennyiség

A foglalkoztattak száma 2016-ban 3 százalékkal – a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően – bővül. Ez a konjunktúra még kedvező alakulásának, a külföldi munkavállalás további dinamikus bővülésének és a közfoglalkoztatás további emelkedésének eredménye. 2017-ben – a választást megelőző évben – a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további növekedését, noha a bürokrácia elleni harc keretében állami munkahelyek tömeges megszűnésének és a közmunka visszafogásának lehetőségét is felvillantotta.

A GKI úgy számol, hogy a foglalkoztatás bővülése 2 százalékkörüli lesz, a munkanélküliségi ráta a 2016. évi 5,2 százalék után 5 százalék körül lesz. A közmunka értékteremtő képességét reálisan figyelembe véve a munkanélküliség nagyjából 8 százalékos. A minőségi munkaerőből viszont egyre nagyobb a hiány.

Az aranykor után

Mi lesz az EU-s pénzek elfolyása után? Surányi György korábbi jegybankelnök azt mondta nemrég, 2020 környékére ugyanis vége lesz az aranykornak, nem lesz ilyen nagy mértékű EU-s transzfer.

Addigra ki fog derülni, hogy ha nem találunk más növekedési módot, akkor uniós támogatás nélkül a potenciális növekedési ütem nulla százalék.

Kiszámíthatóságra és bizalomra lenne szükség, ha ezek megtörténnének, akkor

hosszú évtizedek után úgy lehetne reformokat végrehajtani, hogy azok valójában nem megszorítások. A feltételek adottak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik